A szavak ereje – manipulációs eszközök a hírszerkesztésben

A magyar állami televízióban a helyzet változatlan – ezt szűrtük le a júniusi 27-i szúrópróba alkalmával is: a kormányzati preferenciákhoz illeszkedő témáknak megfelelően szelektált hírek, elfogultságot tükröző közlésmód, propagandaközlések szajkózása. A hírszerkesztésben tetten érhető manipulációs eszközök elemzéséből válogattunk.    

Legfontosabb a biztonság

Mintha harci állapotok lennének, vagy valamilyen közelgő nagy veszedelem fenyegetne, amely ellen állandó készültségben kell állni minden területen, a hírműsorokban feltűnően sokszor hallottuk a „biztonság” és ehhez is kapcsolódva a „védelem” szavakat. A Dunán is sugárzott koraesti híradóban 16-szor, a fél nyolckor kezdődő műsorban 17-szer hangzott el a biztonság szó. Ebből egy esetben az új kabinetet alakító cseh kormányfőt idézték, aki azt ígérte, kormánya a biztonságért harcol, a többi mind magyar vonatkozású hírben szerepelt.  Az említések részint a politikusok saját hangú megszólalásaiból származtak, ezeket a megszólalásokat a felkonferálásban összefoglalták és a narrációban idézték is. Így egy gondolat általában háromszor jelent meg ugyanabban a hírben. A Szijjártó Péter külügyminiszter washingtoni tárgyalásairól szóló híradásban például háromszor hangzott el, hogy az energiaellátás biztonsági kérdés, a címben, bevezetőben és a narrációban.  A jövő évi költségvetés parlamenti tárgyalásáról készített összeállításokban a biztonságot 11 esetben emelték ki. A költségvetés tárgyalása kapcsán hangsúlyozták, hogy ez lehetővé teszi a biztonságos növekedést, amelyben fontos az ország biztonságának a megőrzése, a közbiztonság és az időskori biztonság megteremtése is. (A büdzsével kapcsolatos híranyagokon kívül a V4-es harccsoport felállításáról és a polgárőrségről szóló tájékoztatásban is megjelent a biztonság.)

A biztonsághoz kapcsolódó témakör a védelem, az őrködés. (A fél 8-kor közzétett híradóban tíz esetben hangzik el a „védelem” szó, önállóan vagy mondatelem részeként.)  A költségvetési törvényjavaslathoz kötődő tudósításokban kiemelték a honvédelemre, a rendvédelemre szánt többlet milliárdokat. Hírt adtak arról, hogy újabb magyar rendőri kontingenst vezényeltek a Balkánra az illegális migráció feltartóztatását segíteni, a V4-es védelmi együttműködés keretében közös katonai egységet hoznak létre, és külön hírben hangsúlyozták, hogy a polgárőrségnek legfontosabb feladata a közösség biztonságának a megőrzése. A katonaság még az egészségügyi hírek között is megjelent, összeállítást tettek közzé arról, hogy felújítják a honvédségi egészségügyi központokat.

A hírműsorban mind a témaválasztás, mind annak feldolgozásmódja manipulációs célokat szolgált, a szerkesztési gyakorlat nem felelt meg az objektív tájékoztatás követelményének.

A híradásokban számos alkalommal elismételt, az ország biztonságára és megvédésére utaló szavak feltűnően sokszori használata azt a célt szolgálta, hogy a nézőkben az országot megmentő kormány képe minél erőteljesebb legyen. A nyomatékosítás a propaganda eszköztárának tipikus darabja, és ezt a kormány vezérelte hírműsor nagyon gyakorlottan használja.

Vita a költségvetésről – csak pozitív megközelítésben

A vezető anyag mindkét hírműsorban a jövő évi költségvetés parlamenti vitájáról szóló beszámoló volt.  A költségvetési javaslat sok száma közül a vélhetően kedvező fogadtatású intézkedéseket hangsúlyozták szövegben és infografikán. A narrációban, mint már olyan sokszor, a tájékoztatás most is féloldalas volt, a pozitívumok ismertetése mellett elmaradt a megértést segítő adatok közlése, amelyek kontextusba helyezték volna a büdzsé értelmezését. Azzal büszkélkedtek, hogy a családok támogatására szánt forrás jövőre már meghaladja a 2000 milliárd Ft-ot és havi 40000 Ft-ra nő a kétgyermekes családok adókedvezménye. Az nem hangzott el, hogy az egygyermekes és a három- vagy többgyermekes családok kedvezménye változatlan marad.

Beharangozták, hogy várhatóan jövőre is lesz nyugdíjprémium. Arról nem szóltak, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke nagyon leszakadt az utóbbi években a munkabérekhez képest és ez nem is változik. Azt is kiemelték, hogy folytatódik az életpályamodellek bevezetése, amelybe a köztisztviselők is bekerülnek. Az intézkedés volumenét az jelezte volna igazán, ha közlik, hogy 10 éve nem változott ennek a szférának a fizetése. A katonák és a rendvédelmisek újabb 5%-kal, az egészségügyi szakdolgozók pedig 8%-kal több fizetést kapnak, ezeket a számokat, a jobb megértés miatt grafikonon is bemutatták. A növekedést – ügyes fogással – óriás diagramon ábrázolták, amelyről úgy tűnt, mintha az 5 és 8 százalékos emelkedés hatalmas mértékű lenne.  Részletezték – képben és hangban – a közbiztonságra, a honvédelemre előírt összegeket, az oktatásra és az egészségügyre szánt forrásokat. Külön összeállításban foglalták össze a parlamenti pártok álláspontját. Előbb a költségvetést bíráló ellenzéki véleményeket adták közre, adatok és magyarázó ábrák nélkül, majd a kritikák után a kormánypártok erősítettek rá még egyszer, hogy a jövő évi költségvetés az ország biztonságát és növekedését garantálja.

A tájékoztatás tényeken alapult, de nem volt teljeskörű. A kötelező elemeket tartalmazta, de abban nem nyújtott elegendő információt, hogy e közérdeklődésre számot tartó kérdésben a nézők kellően tájékozottan tudják kialakítani a saját véleményüket. A költségvetés olyan elemeit nyomatékosították a tudósításban, amelyek a kormány megítélését ideálisan befolyásolja: csak a kedvező változásokat ismertette, az állam jövő évi gazdálkodási alapdokumentumának a bemutatása nem tárgyilagos, hanem elfogult szemléletmódot tükrözött. Az ellenzéki kritikák bemutatása a pártok politikai deklarációjának ismertetésére korlátozódott, az adatokkal és konkrétumokkal, alátámasztott ellenzéki bírálat indokolását nem közölték, így a nézők csupán annyit tudhattak meg, hogy az ellenzéknek nem tetszik az ország jövő évi büdzséjének a terve. Pedig konkrét tények a parlamenti vita során elhangzottak, amint ezt az állami hírügynökség országgyűlési összefoglalója is tartalmazta.

A teljes elemzés a Mérték honlapján olvasható.