A politika és a média kapcsolata nemcsak hazánkban, hanem a világon mindenütt meghatározó jelentőséggel bír. A politika mediatizálódott, ezt érzékeljük, amikor egy politikus arra törekszik, hogy tematizálja a közbeszédet, elérve ezzel, hogy az általa felvetett témával foglalkozzon a sajtó, vagy amikor a pártok a kereskedelmi reklámokból jól ismert rövid és könnyen érthető üzeneteket alkalmaznak politikai kampányaikban. Navratil Szonja írása.

A politika mediatizálódásának folyamata sokszereplős, részt vesznek benne a politikusok, akik maguk mellé kívánják állítani a választópolgárokat, a marketingszakemberek, akik segítenek a politikusoknak, az újságírók, hírszerkesztők, akik végzik a munkájukat, és ott van természetesen a médiafogyasztó, aki nézi, hallgatja a híreket, és aki választópolgárként végül szavaz egy adott politikai formációra, vagy éppenséggel távol marad a szavazástól.

A Mérték Médiaelemző Műhely egy, a Medián Piackutató által készített, országos reprezentatív (1200 fős volt a minta, mely a 18 év feletti hazai lakosság véleményét tükrözi) kutatás keretében többek között arra kereste a választ, hogy a fogyasztó, a választópolgár hogyan látja a média és a politika viszonyát ma Magyarországon.

Kutatásunk eredménye egyfelől úgy foglalható össze, hogy a média és a politika kapcsolatának megítélését sok tekintetben a pártpreferencia, különösen a kormánypártokhoz való viszony határozza meg. Másfelől viszont az egyes, általunk megkülönböztetett fogyasztói csoportok pártpreferenciája jóval összetettebb a kormánypárti, vagy ellenzéki hovatartozás kétpólusú rendszerénél.

Hogy ez mit is jelent? Az első, általános kérdés esetében, amikor a média és a politika összefonódásnak mértékét, illetve a médiára gyakorolt politikai nyomásgyakorlás mértékét vizsgáltuk, a válaszokat leginkább a jelenlegi kormányzathoz fűződő viszony határozta meg. Akik szerint ugyanis javult helyzet a média és a politika összefonódásának területén, azoknak a 69%-a kormánypárti szavazó. Akik szerint viszont romlott a helyzet, ott már csak 10% a kormánypárti szavazók aránya. Ugyanez a helyzet a médiára gyakorolt politikai nyomásgyakorlás mértékével is, akik nem érzékelnek politikai nyomásgyakorlást, azoknak a 61%-a kormánypárti szavazó, akik szerint viszont kifejezetten erős a nyomásgyakorlás, azoknak csak 15%-a szavazna a Fidesz-KDNP-re.

Amíg a média és a politika közötti kapcsolatra feltett konkrét kérdésünk esetében a kormánypárti-ellenzéki tengely látszott jelentősnek, addig az egyes médiafogyasztási csoportok esetében a kép árnyaltabb.

Kutatásunk alapján négy médiafogyasztói csoportot különböztettünk meg, az első csoportba (Mindent fogyasztó – 11%) tartoztak azok, akik valamennyi forrást igénybe veszik, hogy a közéleti eseményekről tájékozódjanak, napilapot is olvasnak, televíziót is néznek, és az online hírportálokat is követik. A második csoportba (Televíziót, helyi sajtót és bulvárt fogyasztók – 19%) kerültek azok, akik az internetet szinte egyáltalán nem figyelik, viszont nézik a két kereskedelmi televíziót, figyelik a megyei napilapokat, ők olvasnak leginkább bulvárnapilapot, illetve a Kossuth Rádiót is ők hallgatják leginkább. A harmadik csoport (Csak internet használók – 13%) jellemzően az online hírportálokról tájékozódik, a negyedik csoport, (Csak RTL Klub és TV2-t nézők – 57%) akik sem az internetet, sem a bulvársajtót nem figyelik, szinte csak a kereskedelmi televíziókból tájékozódnak.

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy az egyes fogyasztói csoportok tagjai milyen pártpreferenciával rendelkeznek.

A legérdekesebb csoport talán a mindenféle médiumot fogyasztóké, hiszen körükben nemcsak a Jobbik, hanem az Együtt PM is népszerűbb párt, mint az átlag választópolgárok esetében. A polarizáltságot mutatja az is, hogy a Kuruc.info-t, mint a közéleti tájékozódás forrását a csoport 25%-a említette, szemben azzal, hogy a teljes felnőtt népesség körében ez az arány 3% volt. Ugyanakkor a Klubrádiót a 20%-uk említette, miközben a teljes népesség körében 5% volt a rádió említettségének aránya. Úgy tűnik, tehát, hogy akik szinte mindenféle médiumot követnek, azok számára kevésbé jelentős a kormánypárt és az ellenzék viszonya, sokkal inkább meghatározó viszont az ellenzéken belüli pártokhoz kötődés jelentősége.

A másik kifejezetten érdekes csoport a csak internetet fogyasztók csoportja. Közöttük egyedül a Jobbik népszerűbb az átlagánál, viszont a Kuruc.info-t egyáltalán nem figyelik, és szinte kizárólag az Origo, Index, Hir24 portálokról tájékozódnak. A Jobbik ilyen magas aránya az internetpenetráció, illetve az internet használatának életkori sajátosságaival magyarázható. Az internet fogyasztók csoportjának harmada 29 év alatti és csak 6%-a 60 év feletti. Mivel egyes kutatási adatok szerint az internetezők aránya a 15–24 évesek, valamint a diplomások esetében a legmagasabb, 90% körüli, illetve ugyancsak különböző kutatások alapján állítható, hogy a Jobbik szélsőséges gondolatai kifejezetten népszerűek a 29 évnél fiatalabb korosztályban, így már érthető a csoportbeli felülreprezentáltságuk.

A harmadik és negyedik médiafogyasztói csoport pártpreferencia adatai azt mutatják, hogy amíg a televíziót, helyi sajtót és a bulvárt is figyelők esetében az Együtt PM szavazói a felülreprezentáltak, addig a két kereskedelmi csatornát nézők esetében az ellenzéki pártok az alulreprezentáltak.