Bezárás
Közmédia

Az álhír az új Soros

Április elején indult el a közmédia hírportálján az álhír-figyelő sorozat. Két hónap eltelte után már lehet látni, hogy az oldal összeállítói milyen technikát alkalmaznak, hogy próbálnak új narratívát felépíteni az álhírekről. Urbán Ágnes írása.

A hirado.hu-n megjelent, számozott tételekből álló sorozat már 28 elemnél tart, durván tehát két naponta jelent meg olyan cikk, amely valamilyen álhírt akart körbejárni. Fontos leszögezni, hogy ez tiszteletreméltó cél: a lehető legtermészetesebb dolog, hogy egy közszolgálati médiaszolgáltató megpróbál fellépni az álhírek ellen és számos kérdésben utánajár az igazságnak, mindeközben edukálja a szélesebb közvéleményt. Az azonban közismert, hogy a magyarországi közmédiától meglehetősen távol áll mind a tényszerűség, mind pedig a szakmaiság, érdemes tehát megnézni, hogy egy ilyen propaganda intézményben hogyan torzul az álhírek elleni küzdelem. 

Először is feltűnő, hogy az álhír-figyelő sorozatban keveredik a valódi álhír-oldalakon megjelent, illetve a független médiában közzétett, kormánykritikus, de láthatóan egyáltalán nem álhír-jellegű cikkek bemutatása, sőt, felbukkannak az ellenzéki politikusok megszólalásai is. Teljesen nyilvánvaló például, hogy a kormány nem fogja eltörölni a nyugdíjakat, mint ahogy azzal a közismert álhír-oldal, az Ötpercpihenő riogat, ennek tisztázása tehát fontos és hasznos cél. Van olyan valótlan hír, aminek már az eredeti linkje nem él, tehát nem ellenőrizhető, hogy valóban terjedt-e, de ez esetben nyugodtan lehetünk jóhiszeműek és elhihetjük, hogy nem vonják be a 65 év felettiek jogosítványát. Az álhír-oldalak jellemzője egyébként, hogy egyik pillanatról a másik jönnek létre, majd utána eltűnnek, ezzel is nehezítve az ellenük való fellépést. 

Ugyanakkor van olyan eleme is a sorozatnak, amelyben már nagyon nehéz a jóhiszeműséget feltételezni. Az Álhír #9: Megszűnhet a Hungary Helps program című cikk nem tartalmaz linket, ami önmagában is meglepő, de némi kereséssel könnyen kideríthető, hogy alighanem a HVG által megjelentetett Orbán megszüntetheti a Hungary Helps programot cikkre gondoltak. A HVG azonban egyáltalán nem légből kapott információkból dolgozott, hanem a kormany.hu oldalon megjelent előterjesztésre reagáltak. Tekintettel arra, hogy az előterjesztés a programmal kapcsolatos egyedi kormányhatározatokat vonta vissza, nem volt alaptalan az a feltételezés, hogy a kormány az egész programot megszüntetheti. A sajtó tehát egyszerűen a dolgát végezte, és a kormány előterjesztéséből teljes joggal feltételezett egy leendő kormányzati lépést, amit semmilyen módon nem lehet álhírnek nevezni. Nem alaptalan azt gondolni, hogy a hirado.hu cikke éppen azért nem tartalmazott linket, nehogy az olvasó egyetlen kattintással utánajárjon a történteknek, és kiderüljön, hogy tényleg kormány-előterjesztés adta a hír alapját.    

A klasszikus álhírekhez képest meglehetősen sok cikk foglalkozik a független médiában megjelent cikkekkel, ami inkább tűnik politikai kommunikációs lépésnek, nem pedig az álhírek elleni, ismeretterjesztő jellegű fellépésnek. Feltűnő, hogy ilyen esetekben nincs is valódi fact-checking a hirado.hu oldalán, hanem csak egy egyszerű cáfolat, ami kimerül abban, hogy az eredeti cikket álhírnek nevezik. Különösen disszonáns ez olyan esetben, amikor meglehetősen alapos cikkeket azzal intéz el a közmédia, hogy álhírről van szó, de hiányzik az állítás alátámasztása. A Qubit meglehetősen tényszerű írására a közmédia az Álhír #5: A tömeges teszteléssel életeket lehetne megmenteni cikkel reagált. A reakció nagyrészt arról szól, hogy a Qubit balliberális lap, egy cégcsoportba tartozik a 444.hu-val, emellett idézik Müller Cecília országos tisztifőorvost, aki szerint a járványt a higiéniás szabályok betartásával lehet megfékezni, valamit a WHO budapesti irodájának vezetőjét, aki ironikus módon éppen a Qubit állítását támasztja alá, hiszen felhívja a figyelmet a gyanús esetek, illetve a kontaktszemélyek tesztelésének fontosságára. Ugyanilyen aránytalanság tapasztalható az Álhír #23: „Szemétkukában, hideg vízben fürödnek a Korányi kórházban” c. cikk esetében, amely a 444.hu jól dokumentált, fotókat és videókat tartalmazó beszámolójára reagál. A 444.hu cikke arról szólt, hogy a Korányi Kórházban a WC és mosdó nélküli szobákban milyen nehézségeket okoz a személyes higiénia betartása. Amennyiben ez nem igaz, könnyen lehetett volna cáfolni (pontosan leírva és fotókkal dokumentálva, hogy hány szobát érint a probléma, ezzel szemben mennyiben van saját WC és fürdőszoba, a problémás szobákban milyen megoldásokat alkalmaznak, stb). Ehhez képest az Állami Egészségügyi Ellátó Központ egy rövid közleménye jelent meg, ami azt mondja, hogy minden rendben van, ugyanakkor nem derül ki, hogy a 444-en megjelent fotódokumentáció miért mutat teljesen más képet. 

Sajátos eset, amikor egy listában az a legérdekesebb, ami hiányzik belőle. Az URL szerint a sorozat 18. eleme azt a címet viselte volna, mely szerint álhír, hogy haldoklókat küldtek volna ellátatlanul, de ezt a cikket törölték és pár nappal később egy másik cikket jelentettek meg 18. sorszámmal és persze más URL-lel. A kórházi ágyak kiürítése és a súlyos betegek hazaküldése szintén jól dokumentált a magyar sajtóban, és komoly felháborodást okozott, érdekes lenne tudni, hogy ebből a közmédia mit tartott álhírnek, és még inkább azt, hogy utólag miért törölték a cikket. 

Az álhírek problémája régóta velünk van, de a hirado.hu által indított sorozat mégiscsak újat hozott: megjelent az álhír mint narratíva. Már arról szólnak a cikkek, hogy az álhír-jelenséggel kapcsolatban eligazítsák az olvasókat és kijelöljék a megfelelő gondolkodási kereteket. Valószínűleg a járványnak köszönhetően nagyobb volt az átjárás a szekértáborok között, mint korábban, kormánypárti szavazók is inkább olvastak független hírforrásokat és fordítva. Alighanem erre adott válasz, hogy minden eddiginél nagyobb erővel folyik a független média hitelességének lerombolása, és az álhír címke használata erre hatékony eszköz lehet. Már a járvány elején is nagyon erős mondatokat halhattunk a független újságírókról a kormánypárti megszólalóktól, és láthatóan ezt az irányt továbbra is tartja a kormánypárti média. 

A kormánypárt kommunikációs döntéshozói jól ismerték fel, hogy a fake news megítélése egyre kevésbé ténykérdés, sokkal inkább hitalapú. Ha a médiafogyasztó olyan hírrel találkozik, amelyik nem illik be a saját politikai narratívájába, könnyen álhírként azonosítja, és ezzel meg is történik a kognitív disszonancia redukciója. Nem kell az olvasónak felülbírálni a saját véleményét, nem kell azzal szembenézni, hogy bizonyos kérdésekben esetleg tévedett vagy az általa nagyra tartott véleményvezérek túlságosan leegyszerűsített magyarázatokat adtak. Ha az új szempontokat felvető cikkeket álhírnek tekinti valaki, máris mentesül a gondolkodás alól, nem kell újraértékelnie saját álláspontját. 

Éppen ez az az állapot, amit a kormánypárt érdeke. Az eddigi kommunikációs szintér egyértelműen a Fidesznek kedvez, és nemcsak az egyértelmű médiatúlsúly miatt, hanem azért is, mert a kormányoldalon van egy monolit tömb, amelyik egyértelműen elfogadja a kommunikációs üzeneteket. Ebből a pozícióból relatíve könnyű minden egyéb információt álhír címkével ellátni és a fogyasztók egy részének éppen erre van szüksége. Ezzel teljesen befagyhat a nyilvános diskurzus, még egy olyan időszakban is, amikor minden korábbinál nagyobb szükség lenne az információk áramlására, a következmények értékelésére, a forgatókönyvek megvitatására. Az álhír-címke használatával le lehet egyszerűsíteni a nyilvánosság működését egyszerű fekete-fehér kérdésekre, le lehet söpörni a szakmai vitákat és hitelteleníteni lehet a legalaposabb tényfeltáró cikkeket is. Abszurd módon Magyarország az a hely, ahol a közszolgálati média ehhez a leegyszerűsítéshez és az érdemi viták elfojtásához aktívan asszisztál. 

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom