Vajon azt a rádiót hallgathatja a pesti polgár, amit a verseny és a minőség elébe tesz? Vagy belenyúl a politika – azaz a médiahatóságon keresztül a kormány? Elkészült a Mérték elemzése a Médiatanács frekvencia-pályáztatásának tavalyi mérlegéről. A bírósági ügyek és a pályázatok eredményei alapján a legtöbb ellentmondás a budapesti frekvenciapályázatok körül volt. Nagy Krisztina írása.

Dióhéjban:

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

• a Médiatanács egyes döntéseiben határozottan megjelennek a kormányzati médiapolitika célkitűzései;
• akár az állami bevételek rovására is sakkozik a frekvenciákkal a médiahatóság;
• továbbra sem átláthatóak egyes frekvenciadöntések indokai.

A budapesti rádiós frekvenciák pályáztatását mindig nagy figyelem kíséri, hiszen az országos után ez a második legértékesebb piac, és egy komolyabb terjeszkedést célzó rádió aligha működhet piacképesen budapesti adó nélkül.

A káosz hívószavai: hibák és perek, kádercsere

A jogosultságok között öt lejáró frekvencia volt. Ebből egy (Budapest 96,8 Mhz) eredménytelen lett, négy frekvencia újra gazdára talált. A Tilos Rádió (90,3 Mhz) és Klasszik Rádió (92,1 Mhz) a pályázat alapján újra megszerezte korábbi frekvenciáját, viszont nem volt ennyire sikeres a Gazdasági Rádió, amely nem a korábban használt frekvenciáját (105,9 Mhz) nyerte el, hanem egy másikat: a Mária Rádió korábbi hullámhosszát (94,2 Mhz).  A Gazdasági Rádió korábban használt frekvenciáján új szereplő a Hang-Adás Kft. piacra lépéséről döntött a hatóság. A cég erős szálakkal kötődött a kormányközeli Századvéghez, illetve a Napi Gazdaság, ma már Magyar Idők címen megjelenő napilaphoz, amely 2015 tavaszán Liszkay Gábor tulajdonába került. Sajtóhírek szerint a rádió a Simicska-Orbán háború kitörése után szerveződő, Orbán tanácsadójaként közreműködő Habony Árpád által épített új médiabirodalmat erősíti.

A hosszú, a törvényi határidőket jócskán meghaladó, bírósági eljárásokkal terhelt pályáztatások a Médiatanács eljárási hibáira, a pályáztatás ellentmondásosságára mutatnak rá. A pályáztatás visszásságát jelzi, hogy – a bírósági eljárások nyomására – három pályázatban (90,3 Mhz 94,2 Mhz 105.9 Mhz) érdemben is módosult a médiahatóság eredeti döntése. E három pályázatot a hatóság a döntéshozatali folyamatban ugyan nem átláthatóan, de jól érzékelhetően összekapcsolta.

Tilos: akarsz sírva nevetni? (90,3 Mhz)

A Budapest 90,3 Mhz frekvenciára kiírt pályázaton a hatóság (az addig is ezen sugárzó) Tilos Rádió pályázatát első körben abszurd alaki hibára hivatkozva visszautasította: többek közt beszkenneltetett volna velük félezer(!) üres(!) áthúzott(!) papírt. A döntés ellen a rádió bírósághoz fordult. A Médiatanács meg se várta a bíróság döntését: saját hatáskörben visszavonta a nevetséges határozatot, újraindította az értékelést, majd nyertesnek nyilvánította a Tilost. A Médiatanács döntései mögött meghúzódó okok a határozatok szelektív nyilvánosságra hozatala miatt alig ismertek. Az életszerűtlen formai követelmények szigorú számonkérése miatt joggal tűnt úgy, hogy a Tilosnak a hatóság nem is akar esélyt adni. A bírósági eljárás azonban e szándék felülvizsgálatára sarkallhatta a hatóságot, és az első határozat visszavonása jelezte: a hatóság nem bocsátkozik nyílt konfliktusba, inkább újabb 7 évre frekvenciát adott a – nagy hagyományai révén politikailag érzékeny tényezőként elkönyvelt – Tilos Rádiónak.

Búcsú (el-)járás (94,2 Mhz)

A Mária Rádió korábbi frekvenciájára (94,2 Mhz) kiírt pályázaton a hatóság először a Mária Rádiót hirdette ki nyertesként, de ez ellen a pályázatot benyújtó másik szereplő, a Gazdasági Rádió (Műsor-Hang Zrt.) fordult bírósághoz. A bíróság felülbírálta és hatályon kívül helyezte a Médiatanács döntését. Kimondta, hogy a Mária Rádió pályázata alaki hibás, és új eljárásra utasította a hatóságot.  Az új eljárásban a hatóság – a korábban tartalmi hiba miatt visszautasított – Gazdasági Rádiót nyilvánította nyertesnek. Sajnálatos, hogy a hatóság sem az első, sem a második közigazgatási határozat indokolással ellátott szövegét nem hozta nyilvánosságra, noha általában az érdemi döntések nagyrészt teljes szöveggel kerülnek ki a hatóság honlapjára. Emiatt nem tudható, milyen tartalmi hibát kifogásolt az első eljárásban a hatóság, illetve miért és miként változott a bírósági döntést követően az értékelése.

Trükkös helycsinálás (105,9 Mhz)

A Gazdasági Rádió biztosra kívánt menni, és három, párhuzamosan zajló pályázatra is adott be ajánlatot. Megpályázta az általa korábban használt (105,9, Mhz) frekvenciát, valamint a Tilosét és a Mária Rádióét is. Első körben a hatóság a 105,9 Mhz-re kiírt pályázaton nem a Gazdasági Rádiót, hanem a másik pályázót, a Hang-Adás Kft.-t nyilvánította nyertesnek. A döntést a Gazdasági Rádió bíróságon támadta meg. A Médiatanács hasonlóan reagált a perre, mint a Tilos esetében: nem várta meg a bírósági kontrollt, inkább megint saját hatáskörben visszavonta a határozatát. Nyilvános indoklás ugyancsak nincs. Trükkös megoldás viszont van: mivel a három pályázat közül elsőként a 94,2 Mhz-ről döntött a Médiatanács, és ezt a frekvenciát megkapta a Gazdasági Rádió, a 105,9 MHz-en további perek kockázata nélkül hirdethette ki nyertesként az eredetileg is preferált kormányközeli Hang-Adás Kft-t.

Közjáték: kettős mérce

A Gazdasági Rádió megpróbálta az új frekvencián a korábban használt név alatt folytatni a rádiózást, és mivel a 94,2 Mhz-re beadott pályázatában nem ez a név szerepelt, névmódosítási kérelmet terjesztett elő. Csakhogy a hatóság nem járult hozzá a névmódosításhoz – de persze nyilvános indoklás itt se volt. Kapott ugyan egy budapesti frekvenciát, de az általa használt brand folytatását a Médiatanács már nem támogatta. A korábban sikeresen működő Gazdasági Rádió más frekvencián, más név alatt (Trend FM) kísérli meg folytatni a rádiózást.

Mindezek után senkinek sem meglepő, hogy egészen máshogy viselkedett a hatóság a Hang-Adás kérelme kapcsán: kapásból hozzájárult a névmódosítási kérelméhez, amely így nem a pályázatban szerepeltetett név alatt, hanem Karc FM néven kezdhetett el sugározni.

Közösségi rádiók túlsúlya

Többször megírtuk: a budapesti rádiós piac helyzete igencsak abszurd, mivel a rádiók 4/5-e közösségi rádióként működik, kevéssé a piaci mechanizmusok alakítják a kínálatot. A működő rádiók közül csak két rádió szól kereskedelmiként, és fizet médiaszolgáltatási díjat. A 2015-ös pályázatok továbbra sem erősítik a piaci mechanizmusokat: a médiahatóság nyolc budapesti frekvenciából csak egyet írt ki kereskedelmi státuszúra, a másik hetet közösségi rádióra pályáztatta.

Kaszinó és DJ, tévé és rádió

A hatóság két, régóta üresen álló, nagy vételkörzetű frekvenciát is megpályáztatott, mégpedig mindkettőt zenei formátummal. Ez a budapesti rádiós kínálat alapján indokolt volt: a pályázatok kiírásakor a működő rádiók kevesebb, mint harmada működött zenei rádióként. Ugyanakkor joggal kifogásolható a pályázatok jellege. A Médiatanács nem indokolta, miért döntött úgy, hogy az általa is sokkal értékesebbnek minősített, nagyobb frekvenciát (95,8 Mhz) közösségi adóként pályáztatja meg, és ezzel miért mond le a frekvencia után járó állami bevételről (a közösségi státuszú rádiók nem fizetnek médiaszolgáltatási díjat – ezt a frekvenciát egyébként évi 82 millió forintra taksálta a Médiatanács). Ahhoz sem voltak nyilvános érvek, miért döntött úgy, hogy a másik, kisebb frekvenciát (96,4 Mhz) viszont kereskedelmi jelleggel írja ki, és a hasonló műsort kínáló szereplőtől, potenciális versenytárstól beszedi az évi 40 millió forintos díjat. A Médiatanács valódi médiapolitikai szándékait a pályázati felhívások homályban hagyták, de a frekvenciák odaítélése után kirajzolódtak a politikai megfontolások.

A nagyobb vételkörzetű frekvenciát magyar rockzenének szánták. A gyaníthatóan rájuk kiírt pályázaton az egyébként egyedül induló Favorit Masters Kft.-t a Médiatanács 2015 decemberében nyertesnek nyilvánította. A nyertes közösségi jelleggel, MaRock néven rockzenei rádiót indít.  A kisebb vételkörzetűt (96,4 Mhz) főleg magyar szórakoztató zenét sugárzó, elsősorban fiatalokat megszólító rádiónak akarták. Ezt a frekvenciát a Radio Plus Kft.-t (DJ FM) nyerte el, amelynek többségi tulajdonosa Andy Vajna kormánybiztos (övé a TV2 is, így egy országos kereskedelmi tévé mellett most már saját rádiója is van).

Új médiabirodalom

A Médiatanács budapesti frekvenciák elosztására vonatkozó döntéseiből egyértelműen kiolvasható a kormányzati médiapolitika támogatása. A korábban frekvenciát szerző Karc FM (105,9 Mhz), illetve a DJ FM frekvenciához juttatása a kormányközeli médiaportfólió Simicska-Orbán háborút követő átalakítását célozza.  Ahogy a Médiatanács a pályázatok elbírálása során a háború kirobbanása előtt a Simicska Lajos által kézben tartott médiabirodalom terjeszkedését egyengette, most a formálódó, új kormányközeli médiavilág bővüléséhez asszisztál.

Az új szereplők piacra lépésével nyilvánvalóan változni fog a budapesti rádiós kínálat, de ma még nehezen megjósolható a szereplők piaci pozícióinak alakulása.

A frekvencia-pályáztatásról szóló teljes elemzés a Mérték honlapján olvasható.