Nem leszünk gyarmat, tiszteletet a magyaroknak, szabaságharc Brüsszellel szemben. Ehhez hasonló jól ismert szlogenek fémjelzik a magyar belpolitika Európai Unióval kapcsolatos retorikájának egy részét. De valóban ennyire negatív az EU-kép a magyar médiában is? Annak érdekében, hogy minderről hiteles képet kapjunk, a Mérték Médiaelemző Műhely a Prospect Műhely Alapítvánnyal közösen tartalomfigyelést végzett a 2014. február 15-től május 25-ig tartó időszakban. Az elemzésről Uszkiewicz Erik készített összefoglalót.

Természetesen az időpontválasztás nem volt véletlen. A vizsgált időszakra esett az országgyűlési választásokat és az Európai Parlamenti választásokat megelőző kampány teljes egésze. Alappal feltételezhettük azt, hogy ebben az időszakban a politikusok és más közéleti szereplők intenzívebb médiamegjelenése, illetve az uniós választások közeledtével az EU-val kapcsolatos hírek intenzitásának fokozódása miatt is hiteles képet kapunk arról, milyen kép is rajzolódik ki az Unióról 10 évvel a csatlakozás után.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A tartalomfigyelésbe bevont médiumok és műsorok az origo.hu és az index.hu belföld és gazdaság rovatai, az ingyenesen terjesztett Metropol budapesti kiadása, az m1 esti híradója, a TV2 Tények 18 órakor kezdődő adása, az RTL Klub esti híradója és a Kossuth Rádió Déli Krónika című műsora voltak. Az elemzés során a jól elkülönülő főhíreket meghatározott szempontok szerint kódoltuk. Az írott hírfelületek esetében a főhír saját címmel megjelentetett cikkeket jelent, függetlenül azok hosszúságától, illetve attól, hogy a cikkeken belül voltak-e többé-kevésbé elkülönülő alfejezetek és/vagy keretes írások. A sugárzott hírműsorok esetében is a jól elkülönülő főhíreket tekintettük hírnek. (A módszertanról részletesen lásd a teljes jelentést).

Az online hírfolyamban 7031 egyedi hírt kódoltunk különböző szempontok szerint, a sugárzott hírfolyamban pedig 8664 hírt. A jelen írásban ismertett adatok azokra a hírekre vonatkoznak, amelyekben valamilyen módon megjelent az EU-tematika. Az online és a sugárzott hírek esetében is ez 8 százalékot ért el, az online esetében ez összesen 565 hír, a sugárzott hírfolyamban pedig 660 hírt jelentett.

Már ezekből a számokból is látszik, hogy az EU tematikához kapcsolódó hírek száma és aránya mind az online média felületeken, mind a sugárzott adásokban csekélynek mondható. Az európai parlamenti választások közeledtével ez az arány persze valamelyest a hírműsorokban növekedett, de inkább csak a választások lebonyolításával, vagyis az EU valódi jelentőségéhez képest marginális jelentőségű technikai jellegű hírek megszaporodása miatt (például mikor és hogyan lehet majd szavazni). Sok esetben a belpolitikai hírek EU-vonatkozása került még terítékre, de valójában ezekben a hírekben is csak mintegy másodlagos jelentőséget tulajdonítottak Brüsszelnek.

Különösen figyelemre méltó, hogy az EU-tematikához kötődő hírek mindössze hetedében történt említés az EU-forrásokról, vagyis arról, hogy valamilyen beruházás uniós finanszírozással valósult meg. (Az írott és a sugárzott hírfolyam közt e tekintetben nincs különbség.) Ez azért is különösen érdekes, mert gyakorlatilag az elmúlt időszakban nem nagyon volt olyan érdemi beruházás Magyarországon, amihez nem adott támogatást az Európai Unió. A magyar parlamenti választás kampányidőszakában gyakorta találkozhattunk ráadásul az „átadta”, “megnyitotta” tartalmú, kezdetű hírekkel. Az EU-forrásból finanszírozott beruházások átadásával kapcsolatos hírek dominánsabban jelentek meg az országgyűlési választások kampányidőszakában, az EP-választás előtti hetekre az ilyen hírek száma megfogyatkozott. Nem véletlenül, hiszen, mindent felavattak és átadtak még az április 6-i választások előtt.

Az online médiumok, így az index.hu és az origo.hu gazdasági rovatai esetében más a helyzet. Ezeken fel-feltűnt az EU-tematika, leginkább a Magyarországgal szemben kezdeményezett kötelezettségszegési eljárások miatt, ott épp az EP-választásokkal kapcsolatban találtunk kevesebb hírt.

Az EP választások közeledtével nőtt az EU-tematika aránya a hírekben, de a hírek nagyon nagy része egyszerű technikai jellegű információ volt az EP választással kapcsolatban. Ezekben utalás sem történt arra, hogy nem csak Magyarországon zajlik EP választás, illetve arra, hogy az EP választásnak külügyi vonatkozásai is vannak. Külön érdekesség, hogy az EU-val kapcsolatos hírek leggyakrabban érintőlegesen jelentek meg másdolagos információkként, egyes belpolitikai hírek Magyarországon túlmutató hatásairól szólva. Megintcsak kivételt jelentenek az online médiumok: az index.hu és az origo.hu elsősorban a gazdasági rovatban közölt olyan EU-tematikához kötődő híreket, amelyek szereplői nem tisztán belpolitikai vonatkozású dolgokat mondtak. A Metropolban tekintettel arra, hogy számos írása külföldi médiumból átvett tartalom, az EU inkább külpoitikai vonatkozású hírekben jelent meg, hasonlóan a Déli Krónikához. A Kossuth Rádió műsorában a többi csatornánál nagyobb szerepe van a külpolitikának.

A hírek vonatkozásában kíváncsiak voltunk arra is, hogy amikor az EU kerül szóba, akkor a tények vagy vélemények dominálnak-e az egyes hírekben. A sugárzott hírek 40 százalékában, ahol az EU mint téma felmerült véleményközlésekkel és nem tényállításokkal találkoztunk. A belpolitikai hírek vonatkozásában az EU-val kapcsolatos véleményközlések aránya elérte az 55 százalékot. Vagyis az EU-val kapcsolatos vélemények dominálnak a belpolitikai vonatkozású hírek esetében és a tisztán tényközlő műsorszámok aránya alacsony. Az írott hírfolyamban viszont fordítottak az arányok: itt 43 százalék a tisztán tényközlő hivatkozások aránya és csak 26 százalék a tisztán véleményközléseké.

Szerettük volna azt is tudni, hogy tíz évvel a magyar csatlakozás után vajon az angyal vagy az ördög szerepében tűnik-e fel a szervezet. A híreket ezért a benne megjelenő EU kép vonatkozásában 4 csoportba soroltuk 1.) pozitív EU kép, az EU a fejlődés, a gyarapodás záloga, 2.) negatív EU kép, az EU, mint Moszkva, 3.) árnyalt EU kép és 4.) semleges EU kép. A legnagyobb arányban ez utóbbi jellemzi az EU-hírekben szereplők megnyilvánulásait. A sugárzott hírfolyam szerepléseinek 46 százaléka semleges, az írott hírfolyamban pedig 55 százalék ugyanez az arány.

Milyen EU kép jelent meg a szereplők körében?

A jó hír az, hogy sokkal többször közvetítenek a hírek szereplői pozitív EU képet, mint negatívat. Ugyanakkor a pozitív kép megjelenítésének aránya nem növekedett, hanem jelentősen csökkent az EP választás kampányidőszakában. Ennek az elsődleges oka persze az, hogy az EP választás kampánya alapvetően a belpolitika medrében csörgedezett, míg a magyar parlamenti választási kampányában sokszor jelentek meg „átadta, felavatta” hírek, melyekben az EU természetesen pozitív szerepet játszott a források biztosításával. Igaz ez a sugárzott és az írott hírfolyamra is, ám utóbbiban a negatív megjelenítések aránya is csökkent, miközben a semleges szereplések aránya nagyon jelentősen növekedett. A sugárzott hírfolyam esetében ez nincs így.

A közszolgálati média, ha úgy tetszik jól illeszkedik a kormányzati retorikához: az m1 híradójában jelenik meg a legsarkosabb EU-kép a három másik csatornához képest. A köztelevízióban a pozitív és a negatív EU-megjelenítés is gyakoribb az átlagosnál. Összevetettük a kormányoldali (kormánytag, Fidesz és KDNP) politikusok szerepléseit a kormányváltásra összefogó (MSZP, Együtt-PM, DK és MLP) politikusok szerepléseivel is. Nem meglepő, hogy míg ez utóbbira inkább az jellemző, hogy nincs negatív EU-kép megjelenítés, addig a kormányoldali politikusok szerepléseiben ez viszonylag gyakori. A választási kampányok időszakában 46 sugárzott, és 35 online hírben valamely kormányoldali politikus Magyarország szabadságának korlátozójaként beszélt az Európai Unióról, és ez azért bizonyosan hatott a közvéleményre.

Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a tudatos médiafogyasztó természetesen minden az EU-val kapcsolatos hírről tájékozódhat, a nagy elérésű médiumokban ezek a hírek fellelhetők. A kormányoldal az Európai Unióra továbbra is általában mint a szabadságot fenyegető külső beavatkozóra hivatkozik, mellyel szemben az ellenzéki pártok inkább csak véleményeket, semmint tényeket ütköztetnek. Az Európai Unióról mint nemzetek feletti és összeurópai érdekeket képviselő, szupranacionális szervezetről csak elvétve esik szó, sokkal inkább csak akkor érdekes, ha egy-egy jelentős belpolitikai hírnek van valamilyen brüsszeli vetülete. Úgy látszik egyelőre politikusainkból és újságíróinkból is hiányzik az elkötelezett européer gondolkodás.

A teljes jelentés magyarul itt, angolul pedig itt olvasható el.

A kutatást a holland Stichting Democratie en Media (STDEM) alapítvány támogatta.