A Mérték újra, immár negyedszer is megvizsgálta a Médiatanács rádiós pályáztatási gyakorlatát. A vizsgált időszakban a korábbiakhoz képest még nagyobb arányú volt a Lánchíd Rádió és a vallási rádiók eredményessége, mivel ők kapták meg az elnyert frekvenciák 80 százalékát. Nagy Krisztina írása.

A Médiatanács rádiós pályázatai a 2013 júliusa és decembere közötti időszakban ugyanazokat az irányokat követték, amelyeket a korábbi elemzéseinkben többször bemutattunk: néhány állandó pályázó folyamatos előnyben részesítése, a helyi rádiós piacok teljes átalakítása, a helyi nyilvánosság igényeivel szemben a Lánchíd Rádió és a hitéleti rádiók terjeszkedésének előnyben részesítése.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Ebben az időszakban a korábbiakhoz képest kevesebb, 13 pályázati eljárás zajlott. A Lánchíd Rádió az eredménnyel zárult pályázatok felét megnyerte, aminek eredményeként terjesztési lehetősége 2014 elejére 14 frekvenciára bővült. Műsora hallgathatóvá vált a Dunántúl legnagyobb részén – két kivétellel jelen van a dunántúli megyeszékhelyeken – és ebben a pályáztatási körben már a Duna másik oldalára is átkerült, mivel frekvenciát kapott Szegeden is.

Terjeszkedését nagyban elősegítette, hogy a médiahatóság az öt elnyert jogosultságból három esetben a korábban kereskedelmi rádióként működő frekvenciát nem kereskedelmiként, hanem közösségi jogosultságként írta ki. A rádió az új frekvenciákat jellemzően vételkörzet-bővítés címén pályázta meg és nyerte el, így a tulajdoni koncentrációs szabályok miatt sem kellett aggódnia. A Lánchíd rádió 14 frekvenciája két körzeti és egy helyi jogosultságként működik, bár ez a működés tükrében indifferens, hiszen az eredetileg helyiként meghirdetett frekvenciákon is teljes egészében, vagy húsz órában a budapesti központi műsor hallható. A médiahatóság sajátos, terjeszkedést támogató politikája kiüresíti a médiatörvény piaci koncentrációt korlátozó szabályait. Ahelyett, hogy nyilvánosságra hozott valós frekvenciagazdálkodási terv mentén zajlana a frekvenciaosztás, a frekvenciakincs kiosztása mára nem több mint a koncentrációs szabályok folyamatos kerülgetése, és egyúttal azok formális betartásának megoldása.

A vallási tematikájú rádiók ebben az időszakban további egy-egy frekvenciával növelték a lefedettségüket, így a Katolikus Rádió már 16 frekvencián a Szent István Rádió 8 frekvencián, az Európa Rádió 7 frekvencián, míg a Mária Rádió 19 frekvencián sugározza műsorát.

A preferált szereplők helyzetbe hozását szolgáló gyakorlat, azaz a frekvenciák közösségi jogosultságként való meghirdetése nem változott, sőt arányait tekintve nőtt a közösségiként meghirdetett jogosultságok száma. A felhívások 70%-ában közösségi jogosultságra szólt a kiírás, és érdemes azt is rögzíteni, hogy a közösségi felhívások több mint fele korábban kereskedelmi rádióként működő frekvencia volt.

A helyi nyilvánosság megfelelő működésében korábban komoly szerepet játszottak a helyi rádiók és egy-egy nagyobb helyi piacon több helyi rádió is versengett. Mára a helyi szolgáltatók közötti verseny lényegesen szűkebb, sok városban alakult úgy a rádiós piac, hogy a terjeszkedő Lánchíd Rádió és a vallási rádiók mellett csak egy maximum két másik helyi szereplő működik.

A Médiatanácsnak az új szabályozás a korábbiakhoz képest sokkal szélesebb mozgásteret biztosít a pályázati eljárásokban. Lehetővé teszi például a pályázati eljárások megszüntetését igen tág keretben értelmezhető indokokra való hivatkozással. Ezzel a lehetőséggel a Médiatanács eddig csak egy esetben élt, még egy ORTT által kiírt hatvani frekvencia pályázati eljárását szüntette meg arra hivatkozva, hogy az eljárás ideje alatt lényegesen megváltoztak a médiapiaci körülmények.

Most újra született egy ilyen döntés, egy debreceni frekvencia pályázati eljárását szüntette meg a hatóság ugyanezen indokból. A határozat szerint ugyanis „a Pályázati Felhívás közzététele óta olyannyira megváltoztak a gazdasági, frekvenciagazdálkodási és médiaszolgáltatási piaci körülmények, hogy egy újabb rádiós médiaszolgáltató Debrecenben már nem tudna kiszámítható, hatékony és stabil gazdálkodást folytatni”(1511/2013.(X.16)). Joggal merül fel a kérdés, hogy egyáltalán miért pályáztatta meg ezt a frekvenciát a hatóság, hiszen a kiírás megjelenésekor már folyamatban voltak, sőt lezáráshoz közeledtek azok a pályázatok, amelyekre a döntés hivatkozik.

A korábbi pályázati eljárások eredményeként a debreceni rádiós piac jelentősen átalakult. Frekvenciát kapott az Európa Rádió és a Katolikus Rádió, a korábbi Rádió1 hálózatban működő szereplő kiszorult a piacról. Emellett megszűnt egy másik kereskedelmi rádió is, mivel a korábban általa használt frekvencia az önkormányzati médiaholdinghoz került. Az átalakulás nyilvánvalóan befolyásolja a helyi nyilvánosság sokszínűségét, működését, mivel a helyi kereskedelmi rádiók visszaszorulását eredményezte. Pedig igény lenne a helyi jellegű működésre: a pályázatra meglepően sok, négy ajánlat is érkezett, mindegyik helyi székhellyel rendelkező szereplő, köztük van a piacról kiszorult korábbi rádió is.

A médiahatóság indokolása szerint „egy újabb kereskedelmi rádiós médiaszolgáltatás elindulása – amely gazdaságos működését döntően a reklámpiacról tudná finanszírozni – jelentős kockázattal járna és veszélyeztetné a már piacon lévő szereplők gazdaságos működését.” A határozat elemzést ad a debreceni rádiós piac működéséről, ugyanakkor a döntés gazdasági indokainak érdemi értékelését ellehetetleníti, hogy a határozatból a rádiók működésére, a fizetett médiaszolgáltatási díjak mértékére vonatkozó adatok üzleti titokra hivatkozva nem megismerhetőek.

A történések jól illusztrálják a hatóság médiapolitikai szándékait: a helyi rádiós frekvenciák kiosztása során a preferált szereplők előnyt élveznek, a valóban helyi működést célzó szereplők többsége kiszorul a piacról.