Az elmúlt hetekben az elnöki kegyelem kapcsán kialakult botrány, különösen Magyar Péter nyilatkozatai ismét rávilágítottak arra a kérdésre, hogy hogy épül fel a magyar nyilvánosság és elzárhatóak-e a választók széles rétegei a valóságtól. A közelmúlt eseményei azt mutatják, hogy minden nehézség ellenére a független média még mindig működik és az igazán fontos fejlemények nem titkolhatóak el, ugyanakkor azt is tudjuk a kutatásokból, hogy a magyar nyilvánosság szerkezete erősen torzult. 

A Mérték Médiaelemző Műhely munkatársai több kutatásban is vizsgálták a nyilvánosság működését. Tanulmányban írtuk meg, hogy a 2010-es években miként alakult át a magyar médiarendszer és milyen állami beavatkozások történtek. Külföldi folyóiratban publikáltunk cikket arról, hogy mennyire van jelen az ún. buborék-hatás, vagyis jellemző-e, hogy a médiafogyasztók jelentős része csak az egyik vagy a másik politikai oldalnak kedvező hírekkel találkozik (spoiler: a nagyon egyoldalú tájékozódás a médiafogyasztók kevesebb mint 15 százalékára jellemző, de leginkább a kormánypártiak körében tapasztalható a jelenség). Érdemes azonban felidézni a tavaly év végén megjelent Lágy Cenzúra jelentésünk három ábráját, amelyek rámutatnak a magyar médiarendszer torzult jellegére és egyben megmagyarázzák, miért van jelentős előnye a kormánypártnak a saját narratívái terjesztésében. 

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az első ábra a hír- és közéleti tartalmakat terjesztő médiumok kiadóinak árbevételét mutatja. Fontos kiemelni, hogy azokról a médiacégekről van szó, amelyekben vannak hír- és közéleti tartalmak (tehát a kizárólag szórakoztató tartalmakat közvetítő cégek adatait nem számoltuk) és szintén nem vettük figyelembe azokat vállalkozásokat, amelyek nem hírmédiaként működnek, hanem kizárólag a kormányüzenetek fizetett sulykolására irányulnak. Természetesen a lista nem lehet teljes, hiszen több ezernyi helyi cég, kis elérésű online tartalomszolgáltatás adatait nem vettük figyelembe: a jéghegy csúcsát vizsgáltuk, összesen 30 médiavállalat árbevételét vettük figyelembe. 

Szintén fontos szempont, hogy az eredménykimutatás alapján az értékesítés nettó árbevétele adatot vizsgáltuk, az egyéb bevételt nem. Kifejezetten az volt a célunk, hogy a piaci bevételeket (hirdetési bevételeket, előfizetési díjakat) vizsgáljuk, nem vettük számításba a támogatásokból, adományokból érkező forrásokat. Célunk a piaci viszonyok bemutatása volt, nem pedig annak vizsgálata, hogy melyik médiavállalat összességében mekkora forrásokkal rendelkezik. 

Az elemzésben önálló kategóriaként kezeltük a közszolgálati médiát, holott ez nyilvánvalóan nem üzleti vállalkozás és így az értékesítés nettó árbevétele adat nem is értelmezhető. Tekintettel arra, hogy a közszolgálati média jelentős befolyást gyakorol a teljes magyar médiarendszerre, indokoltnak találtuk, hogy a számítás során figyelembe vegyük. A szürke-zónás média azokat a médiumokat jelenti, amelyek az állami bevételek nagyságrendje vagy a tulajdonosok egyéb érdekeltségei miatt nem függetlenek, a politikai hatalom foglyaivá váltak (részletesebben lásd az említett Lágy Cenzúra jelentésben).

1. ábra: Az árbevétel megoszlása médiakategóriák szerint (2022)

Forrás: https://e-beszamolo.im.gov.hu/oldal/kezdolap 

Mint az ábrából jól látható, a bevételek túlnyomó része olyan cégeknél jelentkezik, amelyek közvetve vagy közvetlenül állami befolyás alatt állnak, és így a kormánypárt nyomást tud gyakorolni rájuk. Az árbevétel csak alig több mint ötöde kerül független cégekhez, olyanokhoz, amelyek napi működésében nincs jelen a politikai igazodás kényszere.  

Hasonló arányokat kapunk, ha az állami reklámköltés alakulását vizsgáljuk. Ezek piactorzító hatása évek óta jól dokumentált, az állami hirdetők szinte csak olyan médiumokban hirdetnek, amelyeknek kormányközeli tulajdonosa van. 

2. ábra: A listaáras állami reklámköltés megoszlása (2022)

Mint közismert, a TV2, a Mediaworks és a Publimont is kormányközeli cég, a Duna Médiaszolgálató pedig megkérdőjelezhetetlenül része az állami propagandagépezetnek. A JCDecaux a maga 7 százalékos részesedésével a legnagyobb azok közül, amely tulajdonosi szinten nem kapcsolható a kormánypárthoz. Az Egyéb kategória (20,6%) nem kizárólag a független médiát jelenti, hanem minden olyan céget, amelynek 5% alatt volt a részesedése az állami reklámtortából; független és kisebb kormányközeli cégek egyaránt beletartoznak ebbe a körbe. 

A harmadik ábra a 2021 és 2022 évben lezárt rádiós frekvencia pályázatokat vizsgálja. Ebben az időszakban összesen 64 pályázati eljárást zárt le a Médiatanács és mint az ábrán is látható, kifejezetten sikeresen szerepeltek a kormányközeli pályázók.

3. ábra: A rádiós frekvencia pályázati eredmények megoszlása a médiaszolgáltatók típusai szerint (2021-2022)

Forrás: Médiatanács/saját szerkesztés

A lezárt pályázatok negyedét a KESMA-hoz tartozó Karc FM nevű kormánybarát politikai talk rádió nyerte meg. A pályázatok 6 százalékának nyertese a Rádió 1 nevű, szintén kormányközeli zenei rádiós hálózat, további egyharmadát valamely egyházi-vallási tematikájú rádió szerezte meg: a Magyar Katolikus Rádió 17, a Mária Rádió 3, az Európa Rádió 1 médiaszolgáltatási jogosultságot nyert. Az új kormányközeli zenei rádiós hálózat, a Best FM 3 frekvenciát szerzett. Meglepő módon az előző időszak egyik nyertese, a KESMA-hoz tartozó Gong Rádió 2021-2022-ben nem indult egyetlen pályázaton sem. A pályázatoknak mindössze 14 százalékát – azaz 9 frekvenciát – nyerték meg olyan önálló médiaszolgáltatók, amelyek nem tartoznak egyetlen hálózathoz sem. 

A vizsgált időszakban a pályázati eljárások 88 százalékában (64-ből 56 pályázaton) egyetlen pályázó nyújtott be ajánlatot. A rádiós pályáztatás mára elveszítette azt a funkcióját, hogy versenyre ösztönözze a lehetséges szolgáltatókat.

Összességében a fenti ábrák jól mutatják a magyar médiapiac torzult jellegének strukturális okait. A kormánypárti erők mindent megtesznek, hogy helyzetbe hozzák a kormányhoz lojális médiát és egyben hosszútávon is bebetonozzák a független média versenyhátrányát. Minden olyan esetben, amikor a nyilvánosság működéséről, az egyes narratívák lehetséges hatásáról beszélünk, figyelembe kell venni, hogy politika foglyul ejtette a piacot, nincs tisztességes verseny és nincsenek egyenlő feltételek. 

A Lágy Cenzúra jelentés a HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) nevű projekt keretében, az Európai Bizottság társfinanszírozásában készült.