Mai bejegyzésünkkel kapcsolatban újabb információkkal gazdagodtunk. Birtokunkba került a kormánynak az Alkotmánybíróság részére küldött indítványa, amelyben a médiahatározat értelmezését kéri.

Az atlatszo.hu oknyomozó portál adatigényléssel fordult az Alkotmánybírósághoz, többek között azzal az indítvánnyal kapcsolatban, amely az Alkotmánybíróságtól a médiatörvény-határozat értelmezését kéri. Az indítvány szerint az Alaptörvény értelmezésére irányuló kérdésekről van szó, ezzel a nem kézenfekvő megoldással talált a kormány jogalapot az Alkotmánybíróság megkereséséhez. Ha az Alkotmánybíróság elfogadja, hogy a megfogalmazott „alkotmányjogi problémákkal kapcsolatban az értelmezés közvetlenül levezethető az Alaptörvényből, így az Alkotmánybíróság eljárásának és döntésének eljárási akadálya nincs”, akkor ezentúl akár kész normaszöveget is csatolhat a határozatai mellé.

Tartalmilag két kérdést tesz fel az indítvány.

Az első kérdés a nyomtatott és az online sajtótermékek médiahatósági ellenőrzésére vonatkozik. A kormány arra kíváncsi, hogy az alkotmánybírósági döntés alapján egyáltalán alkotmányos lehet-e az a szabályozási megoldás, amely a sajtótermékeket teljes egészében kivonja a hatósági kontroll alól. Ennek a jelentősége az lehet, hogy ha sikerül az Alkotmánybírósággal kimondatni, hogy muszáj fenntartani a nyomtatott és az online sajtó hatósági ellenőrzését, akkor ezzel el lehet hárítani az Európai Unió és az Európa Tanács ezzel ellentétes, a médiatanácsi ellenőrzés és szankcióalkalmazás lehetőségét kizáró követeléseit.

A másik kérdés a médiabiztosra vonatkozik. Itt a kormány azt szeretné megtudni, hogy a médiabiztos intézménye fenntartható-e az eredetihez képest szűkebb jogkörökkel, de úgy, hogy egyébként a médiabiztos továbbra is eljárhat olyan „méltányolandó érdeksérelmek” esetén, ahol jogsértés nem történt.

Természetesen a mi válaszunknak jogi jelentősége nincs. De mégis: mindig az a megoldás a jó megoldás, ami a legkisebb mértékben korlátozza a sajtószabadságot. Se a hatósági kontroll, se a médiabiztos nem hagyna maga után fájó hiányérzetet. Mégis, hogyan lehetne alkotmánysértő a bizonytalan előírások alapján súlyos szankciókkal végződő, a rendes bírósági úttal párhuzamos hatósági eljárás hiánya? Az a “médiaombudsman” pedig, aki alárendeltje a Nagybetűs Elnöknek, nem ombudsman, és ebben a státuszban minden olyan ismeret birtoklása, amelyhez a hatóság maga nem férhet hozzá, definíciószerűen alkotmányellenes. Minden olyan vizsgálati jogosultság, amely több, mint a hatóság számára biztosított jogosultság – mint például az érdeksérelem alapján induló vizsgálat -, ugyancsak.

Az indítvány elérhető itt.