Nincs vitánk Kocsis Mátéval abban, hogy indokolt a gyermekpornográfia büntetőjogi következményeinek szigorítása. Arra azonban kíváncsiak voltunk, hogyan kezelte a Fidesz-média azt a helyzetet, amikor a Fidesz-kormány diplomatája követte el ezt a bűncselekményt. Bódi Jenő gyorselemzése.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a múlt héten közölte, hogy a napokban egy „pedofilellenes törvény” javaslatát nyújtja be az Országgyűlésnek. Egyes találgatások szerint ezzel már a jövő évi választási kampány egyik lehetséges témáját próbálja tesztelni a párt. Újra aktuális tehát felidézni, hogyan tárgyalták a gyermekpornográfia birtoklása miatt őrizetbe vett, és tavaly nyáron elítélt volt perui nagykövet, Kaleta Gábor ügyét olyan vezető kormánypárti médiumok, mint a Magyar Nemzet, az Origo és a Pesti Srácok.

Elsőként rögtön szembetűnik, hogy csak a Magyar Nemzet és a Pesti Srácok mutatták be Kaleta ügyének konkrét jogi, bírósági eljárását, az Origo azzal egyáltalán nem foglalkozott. 2020 februárjában az Index írta meg azt, hogy a volt perui nagykövettel szemben az ügyészség már 2019 őszén vádat emelt, miután kiderült, hogy a számítógépén 19 ezer darab, gyermekpornográfiát ábrázoló képet találtak egy nemzetközi rendőrségi akció keretében. Kaletát először májusban, majd – az ügyészség fellebbezése miatt – július elején ítélte el a bíróság egy éves, két és fél évre felfüggesztett börtönbüntetésre és félmilliós pénzbüntetésre. Ezután kormánypárti politikusok – mély erkölcsi felháborodásukat is erőteljesen hangoztatva – azonnal bírálni kezdték az enyhének tűnő ítéletet, miközben az ítéletet másodjára tudomásul vevő ügyészség magyarázó közlemény kiadására kényszerült. Az ítélet után két héttel került szóba először, hogy Kocsis Máté vezetésével egy munkacsoport a Büntető törvénykönyv módosítását tervezi a „gyerekek egészséges lelki és erkölcsi fejlődése érdekében”. A fideszes frakcióvezető a Vasárnapi Újság című rádióműsornak részletesen nyilatkozott erről: többek között a bírói mérlegelés széles lehetőségéről, a gyerekeket az interneten fenyegető veszélyekről és ezek nyomán egy olyan átfogó jogszabály-módosítási csomagról beszélt, amely minden vonatkozó gyermekvédelmi rendelkezést érint.

A kormánypárti sajtó természetesen azokról az ellenzéki vádakról nem tudósított, amelyek az Orbán-kormányhoz próbálták kötni Kaleta ügyét, többek között az ügy eltussolásának vádjával. Ugyanakkor ezek hatására néhány nap múlva a kormányzati kommunikáció is támadó üzemmódba kapcsolt, és egymás után jelentek meg az olyan vélemények, cikkek, amelyek az ellenzéki álláspontot bírálták, közben Kaleta személyét a baloldalhoz kapcsolták, vagy általában a pedofíliát a baloldal és a liberalizmus termékeként értelmezték.

Az Origo már februárban arról írt, hogy Kaleta „a Gyurcsány-kormány Los Angeles-i konzulja is volt”. Gulyás Gergely a Párbeszéd egyik Facebookon közzétett képe – amely a kormány tagjait Kaleta cinkosainak nevezte – kapcsán az ellenzéki „gyűlöletközpont” miatt háborodott fel.

Az Alapjogokért Központ pedig megtalálta Révész Sándor 2014-es, a Népszabadságban megjelent, „A pedofil is ember” című cikkét, amely a rajzolt gyermekpornográfia szabályozásával foglalkozott Japánban, s szerintük arra példa, hogy a liberális oldal a „társadalmi abnormalitás, szexuális aberráció és nemi eltévelyedés kapcsán (…) lépésről lépésre csepegtette a megértés és a tolerancia molekuláit”.

A Magyar Nemzet július 5-én vélte fontosnak, hogy a V4NA hírügynökség nyomán nyugat-európai pedofilügyekről számoljon be: például arról, hogy egyre többen a pedofíliát nem bűncselekményként, hanem szexuális irányultságként kezelik „és igyekeznek bebújni az LMBT-közösség szárnyai alá”. A cikkben bemutatott esetek alkalmasak arra, hogy összemosódjon a gyermekek iránti szexuális vágy pszichológiai problémája és annak kezelése, vagy a szexualitás képi ábrázolása a kiskorúakkal szembeni szexuális erőszakkal és a pedofília legalizálásának szándékával. Így a tudósítás – a V4NA migrációval foglalkozó írásaihoz hasonlóan – a nyugat-európai társadalmak morális hanyatlását illusztrálja, s ezzel kiválthatja a konzervatív olvasók erkölcsi felháborodását, de akár egy, a szexuális kisebbségekkel szembeni politikai kampány hírnöke is lehet. Ahogy a Pesti Srácok publicistája látni vélte: „újra erőre kap a lobbi, hogy vegyék fel a pedofíliát az LGBTQIAAP+ betűsorba.” 

Kósa Lajos tavaly nyáron említette azt is, hogy a Fidesz-frakció a Parlament őszi ülésszakára „gyermekvédelmi akciótervvel” készül(t), ami bizonyára a koronavírus-járvány őszi második hulláma miatt maradt el. A közeljövőben valószínűleg kiderül, hogy Kocsis Máté törvényjavaslata ennek nyitányát jelenti-e, esetleg ezzel együtt a szexuális kisebbségeket stigmatizáló – a lengyelországihoz hasonló – politikai kampány kezdetét.