A Kúria jogsértőnek minősítette a kormány TV2-n sugárzott „Magyarország jobban teljesít” kampányhirdetését. A döntés azonban nyitva hagyja a kormányzati hirdetések jogi minősítésének kérdését. A Médiatanácsra vár a döntés médiajogi következményeinek levonása. Nagy Krisztina és Polyák Gábor írása.

A Kúria tegnapi döntése véget vetett annak a gyakorlatnak, ami a választási kampányra vonatkozó szabályok egyik nyilvánvaló kijátszását szolgálta: a kormány a jövőben „társadalmi célú reklámokkal” nem folytathat pártpropagandát ott, ahol egyébként a szabályozás a pártok számára sem teszi lehetővé a politikai reklámok közzétételét. A kormányzati szándék világos volt: miközben a televíziós politikai reklámokat a szabályozási környezet ellehetetleníti, a kormány közpénzből, társadalmi célú reklámnak álcázva, zavartalanul népszerűsítheti a Fideszt. A Kúria döntése persze csak a tévéből száműzi a közpénzből folytatott Fidesz-kampányt, más felületeken a gyakorlat – amit nyilvánvalóan nem a jelenlegi kormány vezetett be, de aminek a jelentősége éppen a kampányszabályok változása miatt jelentősen megnőtt – folytatódhat.

A médiatörvény alapján a hirdetést közlő médiaszolgáltatók ezzel a kampánnyal jelentős jogi kockázatot vállaltak. A kormányhirdetés hibás besorolásával ugyanis nem csak a választási eljárási törvényt sértették meg, hanem a médiatörvényt is.

Az egyébként önmagában is figyelemre méltó, hogy a jogsértő hirdetést megrendelő kormány helyett minden felelősség a médiaszolgáltatóra hárul. Az eljárással konkrétan érintett TV2 ugyanakkor szintén nem járt nagyon rosszul, hiszen a Kúria sem a jogsértő módon szerzett bevétel visszafizetésére, sem egyéb anyagi következmény viselésére nem kötelezte. A kormány ártatlan, a TV2 néhány tízmillióval gazdagabb, Magyarország meg jobban teljesít.

A politikai reklámok, a közérdekű közlemények és a társadalmi célú reklámok elhatárolása örökzöld médiajogi vitatéma. A Kúria TV2-döntése ehhez a vitához tett hozzá néhány szempontot. Ugyanakkor az ítélet fő kérdése nem az volt, hogy a vizsgált kormányhirdetés politikai reklámnak vagy társadalmi célú hirdetésnek minősül-e, hanem az, hogy politikai hirdetésként kinek a népszerűsítését szolgálja. Az ítélet valójában azt a logikát követi, hogy a spot egyértelműen a kormánypártokat – mint jelölő szervezeteket – népszerűsíti, tehát a választási eljárásról szóló törvény szerint politikai reklám. Ebből pedig az következik, hogy a médiatörvény szerint sem lehet társadalmi célú reklámnak minősíteni…

A Kúria lényegében a hirdetés tartalomelemzése alapján jutott arra a következtetésre, hogy a kormányhirdetés politikai jellegű üzeneteket hordoz. Az ítélet szerint „a műsorszám fő üzenete, jelmondata, grafikai, vizuális kivitelezése, részben színhasználata oly mértékű egyezőséget mutat a kormánypártok, mint jelölő szervezetek saját népszerűsítésüket szolgáló fő üzenetével, jelmondatával, vizuális megjelenésével és részbeni színhasználatával, hogy az nyilvánvalóan alkalmas a FIDESZ-MPSZ és KDNP, mint jelölő szervezetek népszerűsítésére, támogatására való ösztönzésre, továbbá egyértelműen ezen jelölő szervezetek célját (rezsicsökkentés) és jelszavát (Magyarország jobban teljesít) népszerűsíti, és reklámhoz hasonló módon jelenik meg”. A tartalomból kiolvasható szándékot igazolja továbbá az a tény, hogy „a FIDESZ–MPSZ párt és frakciója a választási kampány céljára megvásárolta a kormánytól a ’Magyarország jobban teljesít’ kommunikációs kampánnyal összefüggő jogokat, melyből egyenesen következik, hogy a két kommunikációs kampány lényegi azonosságának eredményeként ezek a kampányok – így az ügy tárgyát képező műsorszám is – egyaránt népszerűsíti mind a jelölő szervezeteket, mind a kormányt”.

Azaz: ami pártpropagandának látszik, az az, bárhogy is nevezzék.

A választási eljárási törvény és a médiatörvény alapján folytatott vizsgálat eltérő szempontrendszerét mutatja ugyanakkor az ítéletnek az a megállapítása, hogy „hasonló tartalmú közleményt kampányidőszakon kívül ki lehet adni, azonban a kampányidőszakban ez nem lehetséges azért, mert összetéveszthető egy párt politikai reklámjával”.

Ez a megállapítás korántsem vitathatatlan. Ha ugyanis a spot a tartalma alapján politikai reklám, még ha a kormányt népszerűsíti is, akkor a médiatörvény szerint kizárólag választási kampányidőszakban és már elrendelt népszavazással összefüggésben lehet közzétenni. Ebből összességében az következik, hogy televíziós kormánypropaganda csak választási időszakban folytatható, akkor viszont csak úgy, hogy az egyértelműen elválasztható a kormányt alkotó pártok népszerűsítésétől. Könnyen belátható, hogy ez nem túl életszerű helyzet. Ráadásul a jogi keret értelmezésének ilyen iránya rávilágít a médiatörvény és a választási eljárásról szóló törvény közötti ellentmondásra. A két törvény ugyanis eltérően határozza meg a politikai reklám alanyi körét, a médiatörvény tágabban a kormányt is ide sorolva definiálja ezt a kört, a választási eljárásról szóló törvény viszont a kormányt nem említi, kizárólag a jelölő szervezeteket és a jelölteket nevesíti, mint hirdetőket. Mivel a médiatörvény a politikai reklám közreadásáról rendelkező szabálya a választási eljárásról szóló törvényre utal, annak alkalmazását írja elő, így logikusan levonható az a következtetés, hogy a magyar jogrendszer a televízióban és a rádióban folytatott kormánypropagandát kizárja, még akkor is, ha a törvényalkotó nagy valószínűséggel nem volt tisztában a jogszabály szövegének következményeivel.

Ugyan a Kúria ítélete alapján a TV2 köteles közzétenni a határozat rendelkező részét, azaz azt, hogy a „Magyarország jobban teljesít” kormányhirdetés sugárzásával megsértette a választási eljárásról szóló törvényt, de ezzel a kampány során felmerülő visszaélések médiajogi kezelése korántsem megoldott. A választások tisztasága, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a Médiatanácsnak szükséges lenne határozottan fellépni a hirdetés más rádióban, és televízióban való jogsértő megjelenése ellen.