A Fővárosi Ítélőtábla immáron írásba foglalt ítéletéből egy dolog következik biztosan: nem ez az utolsó forduló a Klubrádió 95,3 MHz-es frekvenciájával kapcsolatban. Az írásba foglalt ítélet sajnos egyáltalán nem tekinthető a Klubrádió egyértelmű sikerének, annak ellenére, hogy pernyertesnek a Klubrádiót hozta ki, a Médiatanács pályázati gyakorlatát kritizálta és a határozat lényeges pontjait hatályon kívül helyezte. Polyák Gábor írása.

A Fővárosi Ítélőtábla szeptember 26-án újabb ítéletet hozott a Klubrádió budapesti 95,3 MHz-es frekvenciára benyújtott pályázatával kapcsolatban. Az írásba foglalt ítélet elemzése előtt érdemes összegezni az eddig történteket: a Médiatanács e pályázati eljárásban az Autórádió Kft-t nyilvánította nyertesnek. E döntését a második helyen végzett Klubrádió bíróság előtt megtámadta. A bíróság megállapította, hogy az Autórádió pályázata alakilag érvénytelen, így nem lehet a pályázat nyertese. A Médiatanács ezt követően az összes pályázó pályázati ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, a Klubrádió esetében azért, mert nem írta alá és nem sorszámozta az ajánlat üres oldalait. A Klubrádió ezt a döntést is megtámadta, és a bíróság megállapította, hogy a Médiatanács formailag hibás döntést hozott. A Médiatanács ezek után a pályázatot lezáró újabb határozatot hozott, amiben ismét kizárta alaki érvénytelenség miatt a Klubot. A Klub újra bírósághoz fordult, ebben az ügyben született most ítélet. Várhatóan nem az utolsó. Hiába állapítja meg az ítélet egyértelműen a Klub pernyertességét, nagyon messzire ezzel sem jut a rádió.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A bíróság nehezen tért napirendre a Médiatanács gyakorlatán. Megállapította, hogy a pályázati eljárást lezáró első határozat és a most vizsgált, a Klubrádió pályázatát kizáró határozat „egyszerre, egyidejűleg (…) nemcsak értelmezhetetlen, hanem (a médiatörvénybe) is ütközik”. Mégpedig azért, mert a második, e perben támadott határozat úgy minősíti eredménytelennek a pályázatot, hogy az első határozat és az első bírósági ítélet szerint a pályázat továbbra is eredményes. Van tehát két egyenrangú határozatunk, amelyek egymásnak ellentmondanak; zavar a mátrixban. Mindenestre kezd értelmet nyerni a Médiatanács sajtóközleménye: a „pályázat eredményes”, de a „pályázatot eredménytelenné kell nyilvánítani”. A kérdés az, hogy az ítélet ad-e lehetőséget az eredménytelenné nyilvánításra.

Hát bizony. Az alapfokú közigazgatási jogi (ki)oktatás után a bíróság elmagyarázza a hatóságnak – aki láthatóan egyedül nem boldogul –, hogy merre induljon, ha olyan döntést akar hozni, amiben alaki hiba miatt érvénytelennek nyilvánítja a Klub pályázatát. Ez az ítélet szerint csak akkor lehetséges, ha a pályázatot lezáró első médiatanácsi határozattól sikerül valahogy megszabadulni. Az ítélet ugyanakkor kifejezetten óvatosan fogalmaz, és nem ígéri, hogy ez az út valóban létezik.

A bíróság utal arra, hogy a közigazgatási eljárást szabályozó törvény lehetővé teszi bármely hatóság számára, hogy hivatalból, saját kezdeményezésére felülvizsgálja a korábban meghozott és már jogerős határozatot. Ennek azonban szigorú feltételei vannak. Az első ilyen feltétel az, hogy kizárólag a bíróság által el nem bírált döntés módosítható vagy vonható vissza. Igaz ugyan, hogy a bíróság a Médiatanács első határozatát felülvizsgálta, de abban a perben nem vizsgálta a határozatnak az eljárás eredményességét megállapító döntését. Ha tehát a határozatot nem egyetlen döntésnek tekintjük, akkor az első feltétel teljesül.

A második feltétel, hogy a döntésnek jogszabálysértőnek kell lennie. A médiatörvény szerint alakilag érvénytelen a pályázat többek között abban az esetben, ha a pályázati ajánlat formailag nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek. Az alaki érvénytelenség következménye, hogy a Médiatanács megtagadja a pályázó pályázati nyilvántartásba vételét – kizárja a további eljárásából –, vagy, ha az alaki érvénytelenséget a pályázat későbbi szakaszában észleli a hatóság, akkor a pályázat érvénytelenségét a pályázati eljárást lezáró döntésbe foglalja. Éppen a Médiatanács első határozatát jogsértőnek nyilvánító – és az Autórádió Kft pályázatnak alaki érvénytelenségét megállapító – bírósági ítélet teszi egyértelművé, hogy az alaki hiba ellenére ki nem zárt pályázó nem lehet a pályázat nyertese. A korábbi ítélet így állást foglalt abban a kérdésben, hogy a Médiatanács jogsértést követ el, ha az alaki hiba ellenére nem zárja ki a pályázót.

Mindenestre ez súrolja az abszurditás határát. A Médiatanács helyzetét éppen saját korábbi jogsértése erősíti. A hanyag pályáztatási gyakorlat, a rosszul megfogalmazott és felületesen számonkért pályázati feltételek végül oda vezetnek, hogy a Médiatanács a végtelenségig húzhatja az eljárásokat. Ahelyett, hogy saját, a bíróság által is kifogásolt rossz pályáztatási gyakorlatának felülvizsgálatával vonná le a tanulságokat, a kialakult helyzetet a Klubrádió ellehetetlenítésére használja. A bíróságnak azt is mérlegelnie kellene, hogy a hatóság rossz működését mennyiben indokolt áthárítani az egyébként teljes mértékben jóhiszemű ügyfelekre.

Ezek után a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a Médiatanács a fentiek szerint felülvizsgálja vagy visszavonja az eredeti határozatát, a Klubrádió pályázatát – most már mint az egyetlen versenyben lévő pályázatot – ismét alakilag érvénytelennek nyilvánítja, és megállapítja, hogy a pályázati eljárás eredménytelen. Ezt a Klubrádió ismét megtámadja bíróság előtt, egyrészt azért, mert a szabályozási környezet annyira nem egyértelmű, hogy ne lehetne a fenti gondolatmenettel ellentétes érveket találni, másrészt azért, hogy vitassa az alaki érvénytelenséget, azaz az üres oldalak aláírásának szükségességét. Aztán a bíróság megint hoz egy döntést, amiben ismét mond is valamit meg nem is, aminek mindkét fél örülhet. Mindebből a Klubrádiónak annyi előnye származhat, hogy az eljárás ideje alatt számíthat az ideiglenes jogosultság meghosszabbítására, feltéve, hogy a Médiatanács is így akarja.

A Klubrádió ebben a perben elsősorban nem arról akart vitatkozni, hogy alá kell-e írni az üres oldalakat. Érvei alapvetően arról próbálták meggyőzni a bíróságot, hogy a Médiatanácsnak az első ítélet után már nem lett volna lehetősége arra, hogy újra vizsgálja a korábbi perben nem vitatott pályázatok alaki érvénytelenségét. Az aláírás nélküli üres oldalak problémáját legfeljebb ezután akarta elővenni. Eddig végül a bíróság sem jutott el, a probléma meg sem jelenik az ítéletben. Márpedig a következő menetben nem nagyon marad más nyitott kérdés.

A Klubrádió a vidéki frekvenciáinak pályáztatásával kapcsolatban már hét esetben – ezek közül hat a nyilvántartásba vétel megtagadásával kapcsolatban született végzés, egy pedig az eljárást lezáró hatósági határozattal kapcsolatban született ítélet – találkozott az alaki feltételek, köztük az üres oldalak aláírásának értelmezésével. A Klubrádió, illetve a vele partneri viszonyban lévő Jam Rádió pályázatait ugyan minden esetben alakilag érvénytelennek találta a bíróság, de ennek oka mindössze egy, írásba foglalt ítéletként egyelőre nem hozzáférhető esetben volt az üres oldalak aláírásának hiánya. A bíróság a Médiatanács álláspontjával szemben hat esetben arra a következtetésre jutott, hogy „benyújtott oldalnak az minősül, amely adatot tartalmaz”. Az ítéletek kifejezetten rögzítik, hogy „az üres lap vagy oldal nem hordoz adatot, következésképpen nem irat; kelettel, valamint cégszerű aláírással történő ellátásának igénye sem az Mttv.-ből, sem a Felhívás vonatkozó pontjaiból nem vezethető le”. Világos beszéd, amiről a Médiatanács elfelejtett sajtóközleményt közzétenni. A hetedik, írásba egyelőre nem foglalt ítélet viszont ettől eltérő értelmezést tartalmaz, csakúgy, mint a bíróság más pályázati eljárásban hozott döntése. Ráadásul nem arról van szó, hogy a hét ítélet hét teljesen különböző bíróságon született; éppen ellenkezőleg, az összes ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla hozta. A bíróság hangsúlyozta ugyan, hogy a pályázati felhívások szövegei között vannak eltérések, de nehéz elképzelni, hogy az aláírással kapcsolatos általános megállapítása ne lenne irányadó minden ügyben.

Az mindenesetre biztos, hogy mind a határozat visszavonásával, mind az üres oldalak aláírásával kapcsolatban súlyos jogértelmezési zavarokat látunk. Korábban maga a Médiatanács és az ott dolgozó egyetlen munkatárs sem gondolta, hogy alá kell írni a pályázati ajánlat üres oldalait, sőt ezt a bíróság sem mondta ki; az Autórádió kizárásának nem ez volt az indoka. A Médiatanács a pályázati felhívás ilyen értelmezését akkor találta ki és nevezte el ezt Klub-szabálynak, amikor nem maradt más kapaszkodója a Klubrádió ellehetetlenítésére. A pályázók nyilvánvalóan jóhiszeműen, sőt a korábbi joggyakorlatnak megfelelően jártak el, amikor nem írták alá az üres oldalakat. Az is nyilvánvaló, hogy a Médiatanács pályázati felhívásai nem fogalmaznak elég világosan, hiszen maga a Médiatanács is csak utólag érti meg őket. Ilyen helyzetben vajon mit jelent a médiatörvénynek az a rendelkezése, hogy a médiatörvényt a sokszínűség védelmének szempontjait figyelembe véve, illetve a demokratikus közvélemény érdekének figyelembevételével kell értelmezni? Ezek az értelmezési irányok – amelyekre a Klubrádió hivatkozik is a keresetében – vajon megengedik, hogy a Klubrádió, mint kritikus hangú rádió egy, a pályázati eljárás lezárását követően kitalált, önmagában is jogtörténeti nonszensznek tekinthető alaki hiba miatt elveszítse a frekvenciáját? Hogyan viszonyul a gránit szilárdságú Alaptörvényhez, amely szintén kiemeli a média sokszínéségét és a szabad tájékoztatást? A bíróságnak e kérdésekről is döntenie kell a következő körben.

A bíróság szinte egyik ítéletében sem mulasztja el emlékeztetni a Médiatanácsot, hogy maga a pályázati felhívás számos szerkesztési hibát és következetlenséget tartalmaz, sajnos azonban „egy pályázat érvénytelensége nem alapozható a (pályáztató) pályázati felhívásának következetlenségére, szakmaiatlanságára, vagy a megválaszolandó kérdéseik irracionalitására még akkor sem, ha a pályázatot kiíró a pályázati feltételek számonkérésében sem következetes”. Remélem, érzi a Médiatanács, mennyire megalázó ez rá nézve, és hogy mit is gondol róla a bíróság. Az erkölcsi győzelem a Klubrádióé. Jó lenne, ha ehhez végre frekvenciát is kapna.