Nem fér a fejembe a köztévé járdaépítési akciója. A közszolgálati csatornákon műsorok jönnek-mennek, sőt egyszercsak előkerül egy gyerekcsatorna. Miből? És ki dönti el, hogy mire jut és mire nem, mi a feladata a közmédiának és mi nem? Hallott már valaki a Közszolgálati Költségvetési Tanácsról? Pedig. Polyák Gábor közérdekűadat-igényléssel egybekötött írása.
„(…) az a téves képzet alakult ki mindenkiben, aki nem mélyült el a rendszerben, hogy a pénz az Alapnál van. Nem. A Médiatörvénynek megfelelően az utolsó fillérig a Közszolgálati Költségvetési Tanács osztja el a pénzt (…)” – Balogh László, a Közszolgálati Kuratórium elnöke (a Közszolgálati Kuratórium 2012. február 22-i ülésének jegyzőkönyve)
A közszolgálati médiaszolgáltatás finanszírozásának szakmai és jogi jelentősége nyilvánvaló. Ez határozza meg az intézmények mozgásterét, jelentősen befolyásolja a munkatársak és nem utolsó sorban a közönség elégedettségét. És a finanszírozási szabályok kialakítása alapvető garanciája a függetlenségnek, de annak is, hogy a közszolgálati szolgáltatók ne torzítsák indokolatlan mértékben a piaci folyamatokat. Persze a sok pénz sem az elégedettségre, sem a függetlenségre nem garancia, a piactorzítás szempontjából viszont kifejezetten gyanús. Márpedig a 70-80 milliárd sok pénz, akkor is, ha ebben már benne vannak a közszolgálati csatornákat terhelő sugárzási díjak, és ha az MTVA-hoz rendelet költségvetési összeg egy kis része más célokat szolgál. Annyira sok, hogy jut belőle járdafelújításra, szoborállításra, Marslakókra, de nem jut például székházfenntartásra, arra ezért hitelt kell felvenni. Összehasonlításképpen, 2009-ben 53,5, 2010-ben 47 milliárd forintot biztosított a központi költségvetés a közmédia működtetésére.
De ki dönt arról, hogy mire jut és mennyi? És ennyi közpénz sorsáról hol lehet nyilvános információkat találni?
A médiatörvény egyik legsötétebb trükkje, hogy beengedte ugyan a közszolgálati intézményeket felügyelő Közszolgálati Kuratóriumba az ellenzék jelöltjeit, de ennek a testületnek nem adott érdemi hatásköröket. Az egyes közszolgálati műsorszolgáltatók vezérigazgatóit – akiknek a kompetenciái szintén igen esetlegesek, fölöttük az MTVA mindenható vezérigazgatójával, alattuk mondvacsinált intendánsokkal – a Kuratórium nevezi ki, de Szalai Annamária személyes sugalmazására, és végső soron a testület kormánypárti delegáltjainak szavazatival. Az ellenzék számára ebből is világosnak kellett volna lennie, hogy bohócot csináltak belőlük meg a delegáltjukból. De ami ennél is szebb, az a Kuratórium mozgástere a gazdálkodással kapcsolatban.
A Kuratórium és a felkent civil, tudományos és egyházi szervezetekből álló Közszolgálati Testület hivatott megvalósítani a közszolgálati média társadalmi kontrollját. E kontrollnak jelen pillanatban nem része a közszolgálati médiaszolgáltatásra szánt közpénzek elköltésének befolyásolása. Egyik testület sem vesz részt az ún. Közszolgálati Költségvetési Tanács – aminek természetesen semmi köze a központi költségvetést szemléző Költségvetési Tanácshoz – működésében, amely Tanács pedig a médiatörvény szerint évente eldönti, hogy az egyes médiaszolgáltatók hogyan részesednek a közszolgálati büdzséből, azaz mennyi pénzből működhetnek, mennyit fordíthatnak műsorok gyártására és beszerzésére. E Tanács tagjai az egyes közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatói, az MTVA vezérigazgatója, és az Állami Számvevőszék által delegált két tag. Csak semmi társadalmi kontroll.
A törvény szerint ez a testület maga határozza meg az ügyrendjét. Azonban sem az ügyrend, sem bármilyen információ a Tanács működésével kapcsolatban nem található az interneten. 70 milliárdok sorsáról és a közszolgálatiság alapkérdéseiről egy, a külvilág számára nem is létező intézmény dönt. Az MTVA szervezeti és működési szabályzata említést tesz ugyan a Tanácsról, de csak annyiban, hogy a tartalomfejlesztési igazgatóság feladatává teszi a Tanáccsal való együttműködést. Mégpedig azért, hogy a Tanács „programszerkesztési, műsorstruktúra kialakítási munkáját” segítse. És ez a lényeg. A Tanácsnak szükségszerűen döntő jelentősége van a közszolgálati médiaszolgáltatások műsorstruktúrájának, műsortervének kialakításában.
Az Európai Unió a közszolgálati műsorszolgáltatást elnéző gyanakvással figyeli. Tudomásul veszi, hogy kulturális és politikai szempontból az európai médiarendszereknek elhagyhatatlan eleme a közszolgálatiság, de meghúzza azokat a határokat, amelyek között egy közpénzből működő piaci szereplő felboríthatja a rendes piaci viszonyokat. Nagyon leegyszerűsítve az az Európai Unió elvárása, hogy a tagállamok közpénzt minden esetben pontosan meghatározott közfeladat, közszolgálati tartalom előállítására, illetve bemutatására fordítsanak. Az a támogatás, amely nem valamely ellenőrizhető és számonkérhető közszolgálati feladat ellátásához járul hozzá, hanem pusztán valamely gazdasági tevékenység végzéséhez nyújt a piaci szereplőkkel szemben tisztességtelen előnyt, ellentétes a közösségi joggal. Tegyük hozzá, a feladatellátáshoz igazodó finanszírozás az alulfinanszírozás ellen is védelmet jelent.
A közszolgálati feladatok és a pénzügyi keretek összerendelésének a médiatörvény keretei között a Közszolgálati Költségvetési Tanács döntéseiben kell megvalósulnia. Sem a törvény, sem a Közszolgálati Kódex nem ad pontos, ellenőrizhető feladat-meghatározást a közszolgálati műsorszolgáltatások részére. Ezt elvileg pótolhatja a Tanács éves költségvetési tervezése. Ebből azonban nyilvánvaló, hogy e döntés nem születhet a szakma és a nyilvánosság kizárásával, és minden esetben a közszolgálati műsorszerkezetre és tartalmakra vonatkozó érdemi tervezésnek, végső soron a közszolgálatiság mibenlétére vonatkozó elképzeléseknek kell megalapozniuk. E nélkül a költségvetési számok semmit nem mondanak; mindenki a saját ízlése szerint tartja azokat soknak vagy kevésnek.
Jelen pillanatban azonban nem tudjuk, hogy a Közszolgálati Költségvetési Tanács eddig milyen döntéseket hozott, azokat milyen tervezés előzte, és mennyiben sikerült azokat végrehajtani. A 2011-es működésnek legalább annyi nyoma van, hogy a Közszolgálati Kuratórium 2012 februárjában, tehát fél évvel a döntés megszületésének törvényi határideje után, tájékoztatást kapott a Tanács döntésének tartalmáról. Ebből kuratórium elnökétől a következőket tudjuk meg (betű szerint idézve a jegyzőkönyvet):
„ (…) a magyar 1-re majdnem 25 milliárd, az m2-re 1,9 milliárd, a Duna Televíziónál 8,4 milliárd, a Duna World-re 250 millió és a Magyar Rádióra majdnem 4 milliárd forint. Ez a kifizetett cash költség, és a kapacitásnak az a része, tehát a kollégáknak a fizetése az természetesen benne van ebbe az összegbe. De csak azoké, akik a műsorokat csinálják. Ez összesen majdnem 40 milliárd. (…) Értelemszerűen ebben az előterjesztésben nincs benne a sugárzási díj, amely közel 15 milliárd, nincsen benne az úgynevezett kis alap, nincs benne a zrt.-knek a működési költsége, nincs benne ebből kifolyólag a Közszolgálati Testület, a Közszolgálati Közalapítvány a Felügyelő Bizottság pénze sem. Ez a kis alap [pályázati úton, elsősorban műsorkészítésre, helyi és közösségi médiaszolgáltatások működésére elosztott pénzkeret – PG] a zrt.-k és az előbb említett Kuratórium, Felügyelő Bizottság, Testület pénze. Ez körülbelül egy olyan 10 milliárd forint.”
Miért pont annyi? Milyen műsortervek állnak a számok mögött? Mekkora létszám? Mennyi belső gyártású műsor? Hogy jön ehhez a többszöri leépítés? A kuratóriumi tagok tesznek ugyan halvány kísérleteket további információk megismerésére, például a műsorpercre vetített költségekkel kapcsolatban, de egyrészt legfeljebb ígéretet kapnak későbbi tájékoztatásra, másrészt érzékelhetően nincsenek tisztában a kérdés valódi jelentőségével.
2012 februárja után a Kuratórium jegyzőkönyveiben nem fordul elő a Költségvetési Tanács, mint téma. Pedig a médiatörvény szerint 2012 szeptemberében meg kellett születnie a 2013-as költségvetés-felosztásnak is. Ez persze nem lehetett egyszerű, mert szeptemberben még nem lehetett tudni az elosztandó pénzek végleges összegét, hiszen sem központi költségvetés, sem NMHH-költségvetés nem állt rendelkezésre. A teljes fejetlenség szép példája az m2 decemberi gyerekcsatornává alakítása. Erről semmilyen döntés nem férhető hozzá. Ha egy ilyen nagyságrendű lépés nem volt része a tavaly elfogadott költségvetési felosztásnak, akkor az egész testületi bohóckodás tényleg pont annyit ér, amennyi látszik belőle.
Minket nagyon érdekel, hogy a Közszolgálati Költségvetései Tanács milyen ügyrend szerint működik, milyen döntést hozott a költségvetési források felosztásáról, azt milyen szempontokra és háttérszámításokra alapozta, és pontosan milyen közszolgálati feladatokhoz és közszolgálati műsorszerkezethez rendelte a forrásokat. Úgyhogy meg is kérdeztük. Hátha ebből kiderül, miből futja járdaépítésre.
Nélküled nincsenek sztorik.
Bankkártya
Átutalás
PayPal
1%
Így is támogathatsz
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.
Üvegvisszaváltással
Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!
Bankkártyával az AdjukÖssze.hu oldalon
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Egyoldalú tájékoztatás, elfogult megközelítés, kormánypropaganda – október 26-án a vizsgált állami híradókban ezúttal sorozatos karaktergyilkosság zajlott. A híradósok ez alkalommal...
Nem zajlanak zökkenőmentesen az MTVA közbeszerzései, hol súlyos szabálytalanságot, hol nevetséges hibát követnek el az eljárások során. Ennél is érdekesebb...
Néhány hónappal a sugárzás megindulása után Andy Vajna budapesti rádiója az eddigieknél sokkal nagyobb vételkörzetben lesz fogható november közepétől. Zajlik...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!