Az MTI úgy tesz, mintha szakmai érvek szólnának a megélhetési bevándorlás kifejezés következetes használata mellett, miközben ezzel a saját etikai kódexüket is szembeköpik. Ennyi erővel nyithatnának egy cigánybűnözés gyűjtőcímet is. Mong Attila írása.

A miniszterelnök február 4-én a Fidesz mezőkövesdi frakcióülésén beszélt arról, hogy vissza kell szorítani az általa “megélhetésinek nevezett bevándorlást”, és ezért a magyar kormánynak intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy kevesebben érkezzenek Magyarországon keresztül az EU-ba olyanok, akik pusztán a jobb megélhetés reményében indulnak útnak. Másnap a Kossuth Rádió reggeli műsorában Rogán Antal számolt be erről. A kormány és a kormánypárt pedig innentől kezdve tudatosan alkalmazta ezt a kifejezést a propagandájában lényegében mindenkire, aki bevándorol hozzánk, jöjjön akár a Balkánról, mondjuk Koszovóból, vagy Szíriából. A Fidesz számára mindegy is, a lényeg a bélyeg. Február 4. óta, nyilvánvalóan jól kiszámított politikai célból, mindenki megélhetési bevándorló, akár háború sújtotta vidékekről érkezik hozzánk, akár valóban a jobb élet reményében.

Az MTI gyakorlatilag másnaptól egy úgynevezett gyűjtőcímet kreált a megélhetési bevándorlásra, ami ugyan szakmailag valóban indokolt, alkalmazása azonban minden újságírói és hírügynökségi sztenderddel szembemegy. Indokolt persze azért, mert a kormányfő által használt kifejezés önmagában is politikai vita tárgya lett, így valóban megkönnyíti a hírügynökségi hírek közötti eligazodást, ha ezt a gyűjtőcímet felveszik a sorba. Az azonban amilyen mértékben és ahogyan használják, annak nincsen semmilyen újságírói indoka, sőt valójában azt sugallja, amit számos újságcikk azóta felvetett: nevezetesen, hogy az MTI szolgai módon követi a kormányzati “spint”, a politikai propagandát.

Nehezen található ugyanis szakmai indok arra, hogy február 4. óta miért ezt a cimkét akasztják minden olyan hírre, ami bármilyen módon is a bevándorlás nagyon sokrétű európai problémájához kapcsolódik. Nem csupán azok a hírek kerülnek ezen gyűjtőcím alá, amely a kormányfő által a közéleti vita tárgyává tett kifejezés körüli politikai vitákról szólnak, hanem megélhetési bevándorlás lesz minden illegális határsértésről szóló hír, de abszurd módon még azok is, amelyek a németországi helyzetről és a németországi vitákról szólnak, miközben erről a problémáról ott egészen más politikai diskurzus folyik. A leghajmeresztőbb, hogy azok a napi “rutinhírek” is ezt a cimkét kapják, amelyek főként a rettenetes háború elől menekülő szír illegális bevándorlók lekapcsolásáról szólnak. Ha pár koszovói keveredik közéjük (akiknek “megélhetési bevándorló” mivolta persze ugyancsak vita tárgya lehetne), akkor már a szírek is ebbe a kategóriába kerülnek. A hírügynökségi bizonytalanságot jelzi, hogy az a koszovói kilenc éves kislány, aki az MTI február 25-i híre szerint a vámosszabadi befogadóállomáson meghalt a halálakor a “Magyarország-Koszovó-Menekültek” gyűjtőcímet kapta, február 9-én, amikor illegálisan átlépte a határt a szüleivel még a Társadalom-Migráció-Megélhetési bevándorlás cimkével volt megjelölve a napi beszámolóban (persze akkor még csak az aznapi csapat tagjaként).

Az MTI ezen gyakorlata nem csupán felelőtlen, de a saját etikai kódexének nyílt megsértése is.

Felelőtlen, mert a gyűjtőcím külön életet él a sajtó egyre jelentősebb copy-paste alapú szerkesztőségi gyakorlatában. A GoogleNews-ben elvégzett keresés szerint mai nappal 2240 találat viseli ezt a cimkét, amelyek egy része persze a kifejezés körüli vitákról szól, de a túlnyomó többsége, mint kés a vajban, közvetíti a bevándorlás kérdésére kiagyalt kormányzati bélyeget a vidéki megyei napilapok online kiadásától kezdve a különböző lapok internetes felületein. Nincs kétségünk afelől, hogy a nyomtatott sajtó is sokszor kritikátlanul veszi át ezt a kifejezést.

Ráadásul nehéz olyan pontját találni a Közszolgálati Etikai Kódexnek, amelynek kitételeivel ne menne szembe ez a gyakorlat.

A kódex előírja a pártoktól, politikai szervezetektől való függetlenséget. Egy párt által kreált kifejezés gyűjtőcímmé emelése a hírügynökségi szóhasználatba egyértelműen megszegi ezt az elvet. Ugyanezzel a logikával az MTI-nek a Jobbik által használt “cigánybűnözés” kifejezésre is gyűjtőcímet kellett volna kreálnia, ilyet azonban nem találunk az adatbázisban.

A dokumentum szerint a közszolgálati tájékoztatásnak tárgyilagosnak,  kiegyensúlyozottnak, sokoldalúnak kell lennie. Ez a jelző azonban jelentős értéktartalommal bír, nem tárgyilagos, nyilvánvalóan nem kiegyensúlyozott és ahelyett, hogy a bevándorlás témájának sokoldalú megvitatását segítené, éppen ellenkezőleg leszűkiti azt. A sokszor példaként felhozott BBC-nél, ahol még a Charlie Hebdo hetilap elleni támadókat sem nevezték terroristának, nyilvánvalóan nem menne át ez a kifejezés.

A kódex külön előírja az emberi jogok tiszteletben tartását, és azt is, hogy a hírszolgáltatásnak a kohéziót és az integrációt kell szolgálnia. Nem kell talán külön részletezni, hogy egy ilyen bélyeg alkalmazása mennyiben járul hozzá a menekültekkel szembeni gyűlölködés és kirekesztés erősítéséhez.

A legmegdöbbentőbb, hogy a hírügynökség nem csupán úgy tesz, mintha a probléma nem létezne, azt állítja, hogy mindenben megfelel a nemzetközi hírügynökségi normáknak és még szakmai vitára sem hajlandó az alkalmazott gyakorlat jogosságáról.