A kormány és az RTL Group közötti tárgyalások híre óriási visszhangot keltett, sokan tudni vélik, hogy miről állapodott meg a két fél. Mi nem vagyunk ennyire jól tájékozottak, de érdemes számba venni, hogy az eddig megjelent hírek alapján mire számíthatunk az RTL Klub részéről. Urbán Ágnes írása.

Az elmúlt napokban a közvélemény kiemelt figyelemmel követte az RTL Klub és a magyar kormány közötti tárgyalások alakulását. Először a 444.hu szellőztette meg a hírt, hogy a kormány a magyarországi menedzsmentet átlépve a német RTL csoport vezetésével tárgyal, majd a Népszava már a megállapodásról írt, aminek része a „szoftabb” hírszerkesztési gyakorlatra való áttérés. Ez utóbbi óriási visszhangot keltett a magyar sajtóban, de ezt végül minden érintett cáfolta, maga a lap is elismerte, hogy információik „részben pontatlanok” voltak. Ehelyütt most ne menjünk bele abba, hogy kik és miért használnak bizonyos médiumokat dezinformációk terjesztésére, pedig ennek hátterét is igazán jó lenne ismerni.

Az RTL Klub nagyon sajátos helyzetbe került, emberemlékezet óta nem fordult elő, hogy egy csatorna, azon belül is egy hírműsor ilyen tartósan a figyelem fókuszában legyen és ennyire megossza a közvéleményt. Némileg leegyszerűsítve a helyzetet, az ország egyik része hazaárulónak és nemzetellenesnek tartja az RTL Híradót, mert az beszámol a kormányhoz köthető korrupciós ügyekről is, a másik része egyenesen a kereskedelmi csatornától várja, hogy megbuktassa a kormányt és ezzel felvirágoztassa Magyarországot. Nyilvánvaló, hogy mindkét szélsőséges vélemény irreális, az RTL Klub mindenekelőtt egy kereskedelmi csatorna, amely a tulajdonos érdekeit képviseli és alapvető célja a minél nagyobb nyereség elérése. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy az ország egyik legnagyobb elérésű médiumáról van szó, aminek a jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. Mint a Mérték többször is rámutatott, a Fidesz-közeli vállalkozók jelentős tulajdont szereztek az elmúlt években a médiapiacon és kiépült egy, a jobboldalhoz köthető erős médiabirodalom. Ilyen helyzetben különösen fontos, hogy az esténként hozzávetőleg 1 millió nézőt elérő RTL Híradóval mi történik.

Az elmúlt napok reakcióit figyelve feltűnő, hogy mindenki milyen jól értesült és milyen sokan ismerni vélik a Híradó leendő hírszerkesztési gyakorlatát. Andreas Rudas, az RTL Group régiós alelnöke szerint a kormánnyal folytatott tárgyalások a reklámadó csökkentéséről szólnak, amelyért cserébe a német cég visszavonja az Európai Bizottságnál indított vizsgálatot. Ez az RTL számára nyilvánvalóan siker, de a kormány sem jár rosszul, hiszen szakértők egybehangzó állítása szerint olyan nyilvánvaló a reklámadó diszkriminatív jellege, hogy nemzetközi fórumokon biztosra vehető az RTL győzelme. Rudas ugyanakkor azt is állítja, hogy a hírszerkesztési gyakorlatot nem érinti a megállapodás. Nyilvánvalóan ez utóbbi állítás az, aminek a valóságtartalma leginkább izgatja most a közvéleményt.

Magyarországon hozzá vagyunk szokva a háttéralkukhoz, titkos megállapodásokhoz: többé-kevésbé mindannyian sejtjük, hogy egy jelentős piaci szereplő és a kormányzat közötti tárgyalás esetében nem ismerjük az igazság minden részletét. Ennek nem kifejezetten örülünk, de a cégek és kormányok közötti, elsősorban gazdasági jellegű megállapodások máshol sem a teljes transzparencia jegyében születnek. A konkrét esetben egyáltalán nem kizárt, hogy tartalmi, műsorszerkesztési kérdések is szóba kerültek, ráadásul szinte biztosra vehető, hogy a kormányzat szeretné pacifikálni az RTL Híradót, és örülne a korrupciós hírek csökkenő számának. Ráadásul volt már ilyen időszak, hiszen a 2010-es választások után az RTL Híradóban jelentősen megnőtt a bulvárhírek aránya és visszaszorult a közéleti tartalom. A csatorna 2012-ben kezdett egyre határozottabban ismét a politika felé fordulni, az igazán kemény, belemenős ügyek (Mészáros Lőrinc bámulatos gazdagodása, Rogán Antal növekvő lakása) azonban csak 2014 nyarától, a reklámadó bejelentése után tűntek fel napi rendszerességgel.

Érdemes azonban végiggondolni, hogy ez a recept ma is megismételhető-e, és mennyire reális az RTL hírműsorának „visszafogása”. A 2010-es választás után az RTL és a TV2 egyaránt bulváros híradót készített, ráadásul akkor a nézettségi adatok jól mutatták, hogy a közönség kifejezetten ezt szereti. Még ha voltak is olyanok, akik cikizték a balesetekre és az állatkerti hírekre fokuszáló hírszerkesztési gyakorlatot, messze nem volt az országos és főleg a nemzetközi figyelem középpontjában a kereskedelmi tévék hírgyártása. Mára a helyzet gyökeresen megváltozott: az RTL Klub működőképességét alapjaiban veszélyeztető törvények (a reklámadó mellett a kábelszolgáltatóktól szedhető műsordíj szabályozása is ide sorolható), a magyar média fojtogató légköre és az RTL elmúlt fél évben jellemző bátor, a korrupciós témákat nyíltan boncolgató hírműsora ma már egyértelműen a figyelem középpontjába helyezte a csatornát. Ami ennél is fontosabb, a közönség láthatóan díjazza az új stílust, az RTL vezetői többször elmondták, hogy a politikai témák sajátos módon vonzzák a nézőket, tehát üzleti szempontból is racionális a közéleti fókusz megtartása. Magyarországon a közbeszéd része lett az RTL hírműsorában látottak megbeszélése, rendszeresen jelennek meg cikkek a legfontosabb ügyekről, a kormánnyal folytatott tárgyalások hírére sokan reagáltak, sőt, az ügy még a vasárnapi tüntetés egyik kiemelt témája is volt. Ma már nem lehet észrevétlenül irányt váltani, hiszen figyelő tekintetek követik a Híradót, és gyorsan látható lesz, ha véget ér az elmúlt hónapok kritikus hangneme. A csatorna vezetőinek számolniuk kell azzal, hogy innentől kezdve minden újszülött állatkerti kismajom bemutatása disszonáns érzéseket kelt majd a nézők egy részében, és ha nem is egyik napról a másikra változna meg a hírszerkesztési gyakorlat, az oknyomozó riportok esetleges elmaradása idővel nyilvánvalóvá tenné a helyzetet.

A RTL Group vezetőinek ráadásul azzal is szembe kell nézniük, hogy a kritikus hangvétel visszavétele más országok kormányai számára is mintát mutathatna, legalábbis ott, ahol egy céggel szemben alkalmazott diszkriminatív törvényhozás belefér a politikai kultúrába. Ne legyen illúziónk, máshol sem kifejezetten örülnek a politikusok a médiában megfogalmazott kritikáknak, és ha egy néhány hónapos, mesterségesen gerjesztett konfliktus után meg lehet egyezni az RTL-lel a csatorna depolitizálásáról, akkor ez a gyakorlat gyorsan meghonosodhat. Éppen a fent említett nemzetközi figyelem miatt a cégcsoport vezetésének különösen óvatosnak kell lenniük abban, hogy miként kezelik a teljesen atipikus magyar helyzetet.

A napokban a Mérték és a Münsteri Egyetem közös konferenciát szervezett Brüsszelben Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöki hivatalának támogatásával, ahol több német médiacég, többek között az RTL csoport képviselője is részt vett (a Klub Rádió összefoglalója 15.50-től hallható). Egyértelműen kiderült, hogy Magyarország, sőt a régió médiapiaca már egyáltalán nem kedvező befektetési terep, az anyacégek egyértelműen érzékelik a politikai és gazdasági nyomásgyakorlást. Ha a Bertelsmann hátterű RTL Group enged ennek, az nemcsak súlyos presztízsveszteség lenne és megkérdőjelezné az RTL hitelességét – ami egy médiavállalat esetében kiemelkedően fontos érték –, de egyben precedenst is teremthet és beláthatatlan folyamatot indíthat el az európai médiapiacon.

Egyelőre semmi okunk a legrosszabb forgatókönyvet feltételezni és azt gondolni, hogy a kormány utasításokkal látja el a vezető tévécsatorna hírszerkesztőségét. Arra, hogy ez ne történhessen meg, éppen a nyilvánosság a legfőbb biztosíték: ha mi, nézők úgy érezzük, hogy a Híradó tematikája, hangvétele megváltozik, azt hangosan szóvá kell tenni, számon kell kérni a csatorna vezetőitől, a közösségi média ezernyi eszközével tematizálni kell a kérdést. Tulajdonképpen a legjobb dolog, ami ma a magyar nyilvánossággal történhet éppen ez: nézők százezrei követhetik, hogy a megszokott hírműsoruk a korábbi színvonalat képviseli-e, betartja-e a szakmai tisztesség elveit. Nyilvánosan lehet majd megvitatni, hogy vajon ellátja-e az RTL Híradója a közhatalom ellenőrzője, a watchdog funkciót. A sajtószabadság ügyében elkötelezett civil szervezetként a Mérték ennek csak örülni tud, lehet, hogy éppen most fog sokak számára közüggyé válni a magyarországi nyilvánosság helyzete és a hírszolgáltatás minősége.