Bezárás
Közmédia

Megyejáró 1. – Miről írtak a megyei napilapok a választás előtti pénteken?

A Magyarországon megjelenő 18 megyei napilapot elemeztük egy szűk keresztmetszetben, egy kiválasztott nap, a 2018. április 6-i lapszámok segítségével. A központi és a megyei közéleti tartalmakat vettük górcső alá. Az elemzés egy új sorozat első része, amit havonta újabb beszámolók követnek a megyei lapok tájékoztató tevékenységéről.

A Magyarországon ma megjelenő 18 megyei napilapot elemeztük egy szűk keresztmetszetben, egy kiválasztott nap, a 2018. április 6-i lapszámok segítségével. A központi és a megyei közéleti tartalmakat vettük górcső alá, amely alapján megállapítottuk, hogy – bár különböző mutációkban – minden lapban ugyanazok a kormányt támogató országos és külföldi hírek kaptak helyet, a megyei oldalakon pedig főként a helyi fideszes országgyűlési képviselőjelöltek szerepeltek. A központi oldalak konzekvensen elhallgattak olyan országosan felkapott témákat, amelyek a kormányra nézve kellemetlenek lehettek volna, ugyanakkor az ellenzék szinte kizárólag csak negatív konnotációval kerülhetett be a hírekbe. E tekintetben a legengedékenyebbek Andy Vajna lapjai voltak, amelyek – ha csak oldalsávban is, de – beszámoltak az ellenzéki pártok kampányáról.

Mint ismert, a megyei lapok piacán az elmúlt években teljes átrendeződés történt, minden lapcsoportnak új tulajdonosa lett. Tizenhárom újság Mészáros Lőrinchez, három Andy Vajnához, három pedig az osztrák Heinrich Pecinához került. Elemzésünkben azt vizsgáltuk, miről és hogyan írtak a megyei napilapok az országgyűlési választás előtt két nappal, voltak-e közös központi tartalmak, egyformán megjelenhetett-e minden politikai vélemény és szereplő, vagy torzítottak-e valamilyen irányba a cikkek. Az elemzés ezúttal nem terjedt ki a nem közéleti cikkekre (ld. sport, szórakoztatás, PR cikkek stb).

Központi oldalak egyforma tartalommal

Kivétel nélkül mind a 18 újságban találtunk olyan tartalmakat, amelyek – feltételezéseink szerint – egy közös központból érkeztek, és főként országos, illetve egy-két külföldi hírt tartalmaztak. Előbbiek általában két téma köré csoportosultak: a migráció jelentette veszélyekre és a Fidesz kormány által elért sikerekre, míg utóbbiak a migráció veszélyeire – csak más országokban.

A Mediaworks-hírlapok közül a Dunántúli Napló, a 24 óra, a Tolnai Népújság, a Somogyi Hírlap, a Petőfi Népe, a Békés Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Nógrád Megyei Hírlap és a Heves Megyei Hírlap egyformán a 7. a 8. a 9. és a 10. oldalon hozták le a „kötelező anyagokat” a következő módon:

A hetedik oldalon egy összeállítás látható belföldi és külföldi hírekkel. A helyi hírek vezető anyagában Varga Mihály gazdasági miniszter magyarázza el, hogy a migránsok betelepítésének árát a magyar családoknak kellene megfizetniük, mindez százmilliárdokba kerülne és elvenné a lehetőséget az ország fejlesztésétől. Ezt csak a jelenlegi kormány tudná megakadályozni. Az a kormány, amely egy másik cikk szerint kiterjeszti a téli rezsicsökkentést a fa- és széntüzelésre is. Hogy a migránsok milyen veszélyesek és mennyire fontos az ellenük való harc, azt két külföldi vonatkozású hír erősíti meg. Az egyik arról szól, hogy egy palesztin migráns dühében kivégezte saját kétéves lányát, és hogy orvosokat támadtak meg a bevándorlók, a másik pedig arról, hogy Donald Trump amerikai elnök is a mexikói határhoz rendelte a Nemzeti Gárdát, hogy a Hondurasból érkező migránsmenetet megállítsa.

A „migránsos” témák mellett három cikk olvasható az ellenzékről: egy publicisztika Gajdics Ottótól, a Magyar Idők főszerkesztőjétől, aki írásában azt fejtegeti, milyen bizonytalanságot és káoszt okozna, ha az ellenzék nyerné a választást, illetve egy-egy kisebb anyag a jobbikos Vonáról, aki az „egyszerű embereket gyalázta”, valamint az MSZP-s Botka Lászlóról, akit „megvesztegettek”. Ezekkel szemben egy kis cikkben egy „befolyásos bajor politikus” a Fideszt méltatja.

A nyolcadik oldalt egy teljes oldalas kormányzati reklám foglalja el menekültek képével és egy nagy STOP felirattal, míg a kilencediket egy Morvai Krisztina interjú, amelyben a Jobbik európai parlamenti képviselője a Fidesz migránspolitikáját élteti. Ugyanezek a központi anyagok köszönnek vissza a maradék négy Mediawork-lapban is, annyi kivétellel, hogy az anyagok más-más oldalakon találhatók. A téli rezsicsökkentés és a Morvai interjú beharangozója viszont minden Mediaworks-ös napilap címlapján egyformán megjelent.

A Lapcom-hoz tartozó Kisalföld és Délmagyarország központi oldala a „Soros jelöltjeivel” szemben csak a Fidesz-KDNP jelöltjeire lehet számítani című, Orbán Viktoros vezető anyaggal indít, alatta pedig a kormányszóvivő a „Soros-jelentésről” számol be. Ezeken túl közvetve vagy közvetlenül támogatja még a kormányt az a cikk, amelyben a Fidesz negatív véleménye olvasható a Jobbikról, az, amiben a kormányközeli Nézőpont intézet szerint nem lesz kormányváltás, valamint az az írás, amely a rezsicsökkentés kiterjesztéséről számol be. Ez összesen öt cikk, amellyel szemben az oldalsávban teret adnak három ellenzéki kampányszövegnek is: az MSZP-Pérbeszéd, az LMP és a DK elnöke is elmondhatja pár sorban, miért érné meg az embereknek rájuk szavazni.

A Hajdú-Bihari Napló, a Kelet-Magyarország és az Észak-Magyarország (azaz az Inform Média lapjai, amely kiadó tulajdonosa  a Vienna Capital Partners) közös anyagi a következők voltak: Varga Mihály gazdasági miniszter okfejtése arról, hogy csak akkor tartható fenn az ország gazdasági növekedése, ha nem engedjük be a migránsokat. Ehhez kapcsolódott Orbán Viktor intelme Soros embereivel szemben, akik beengednék a migránsokat, valamint egy másik cikk, ami rámutat, hogy újabb „lejárató jelentés” – az ún. Sargentini-jelentés – készül Magyarországról Soros embereitől. Ezeket egészítette ki egy kisebb cikk az államadósság csökkenéséről és a növekvő minimálbérről, illetve Szijjártó Péter egy mondata arról, hogy folytatni kell a gazdasági sikereket. Erősítette még a kormány pozitív megjelenését a Nézőpont Intézet felmérése, amely szerint nem lesz kormányváltás, egy amerikai lapvélemény a magyar „szörnykoalícióról” és a Fidesz várható győzelméről, valamint egy videóüzenet a német parlament alelnökétől, aki a Fidesz választási sikerének drukkol.  Mindehhez egy kép járt még a határvadászok bázisáról, valamint egy kis hír a választókerületi átjelentkezés határidejéről. Ez azt jelenti, hogy hét cikk tükrözte a kormány és a Fidesz álláspontját, miközben az ellenzék semmilyen lehetőséget sem kapott a megszólalásra.

A közügyekkel foglalkozó központi oldalakon tehát (a 18 lap közül) mindössze kettő: Andy Vajna lapjai biztosítottak helyet az ellenzéki szereplőknek és véleményeknek, minden más felületet a kormány és a kormánypártok kaptak meg.

Ahhoz azonban, hogy teljes képet kapjunk, fontos megjegyezni azt is, miről nem írtak a megyei lapok központi oldalai. A legnépszerűbb országos online hírportálokon a következő híreket találtuk: Kósa Lajos és a csengeri háziasszony furcsa pénzügyletei; elmeszelte a Kúria a kormány STOP plakátkampányát; a NAV-elnök bizalmasának fia számla nélkül árusító büfét üzemeltet; egy felmérés szerint a magyarok aggódnak a világon a legjobban, ha az egészségügyről van szó. Közpénzekből fizetett szereplők játsszák el, hogy elégedettek a kormánnyal a Fidesz kampányában; épp a választási kampány idején indult el az évek óta csúszó élelmiszersegély-program; az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága felszólította Magyarországot, hogy lépjen fel a politikusi gyűlöletbeszéd ellen, amelynek célkeresztjében a kisebbségek, így a romák és a muszlimok állnak. A második-harmadik Orbán-kormány alatt átlag kétszer annyit fizettünk a gázért, mint a 2002-2010 közötti MSZP-s időszakban; orvos és tanárhiány van az országban, a Polt Péter vezette ügyészség pedig nem hajlandó foglalkozni Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a korrupciós ügyével (Elios).

Mindezekről a 18 megyei lap közül egy sem tett említést az április 6-i lapszámban.

Helyi tartalmak – kevés politika, sok fejlesztés

A megyei lapok mintha mind kínosan ügyeltek volna arra, hogy a helyi tartalmak között kevés vagy egyáltalán ne legyen a politikai tartalmú. Ezzel szemben sok a könnyedebb, populárisabb téma, mint például a pollenszezon, a tavaszi zöldségek megjelenése a piacokon, a medvehagyma szedés, a különböző tanulmányi és sportversenyek vagy épp a színházi előadások.

Politikusok, azon belül is főként az országgyűlési képviselőjelöltek, csak akkor jelennek meg fotón vagy egy-egy megszólalás erejéig, ha valami pozitív történt a területén. Így kivétel nélkül minden megyei lapban beszámoltak valamilyen helyi intézményi fejlesztésről (pl. sportlétesítmény, orvosi rendelő, kormányablak), elnyert állami támogatásról, átadóról, alapkőletételről, útfelújításról, amelyek azt sugallják, hogy a térség és az adott település fejlődik. A beruházásokat természetesen a helyi (többségében kormánypárti) országgyűlési képviselők mutatják be, illetve kötelező elem valamilyen államtitkár jelenléte is.  A Dunántúli Naplóban például a fideszes Hoppál Péter avatott, a 24 órában a szintén fideszes Czunyiné dr. Bertalan Judit, a Petőfi Népében az ugyancsak fideszes Zombor Gábor és így tovább.

Volt néhány cikk ugyanakkor, amelyek a különböző ellenzéki pártok fórumairól szóltak. A Naplóban (Veszprém megye) hangot adhatott egy MSZP-s politikus, aki az egészségügy reformját sürgette,  a Vas Népe egy LMP-s jelölt szavaival buzdított szavazásra, a Heves Megyei hírlap beszámolt egy a jobbikos sajtótájékoztatóról (alatta ugyanakkor egy másik cikk is megjelent, amelyben az Egri Lokálpatrióta Egylet közölte, nincs szükségük a Jobbikra), valamint a Délmagyarország és a Kelet Magyarország jelentett meg egy-egy rövid  cikket az MSZP, a Jobbik és az Együtt fórumairól.

Bár a megjelenés napjához képest két nap múlva volt a választás, kifejezetten a választással, annak menetével vagy a helyi jelöltekkel kapcsolatos anyagok csak elvétve voltak a lapokban. (Kettőt találtunk összesen, egyet a Naplóban és egyet a Kelet Magyarországban.) Ezzel szemben több olyan egy- vagy féloldalas interjú is megjelent a helyi oldalakon, amelynek alanyai arra szólították fel az olvasókat, hogy szavazzanak a Fideszre vasárnap. Így például a Fejér Megyei Hírlap egy papot, a hajdú-Bihari Napló Geert Wilders holland politikust, a Kelet Magyarország pedig Csepreghy Nándor államtitkárt szólaltatta meg, akik mindannyian a kormány (migráns)politikáját helyeselték.  Ehhez képest az ellenzéki pártokról és politikusokról megjelent cikkek minimális teret kaptak: egyik írás sem haladta meg az 1200 karaktert.

Természetesen, egy pillanatképből nem vonható le messzemenő következtetés arról, hogyan működnek a megyei napilapok, ezért a jövőben többször is górcső alá vesszük majd a most elemzett újságokat.

Az elemzést Katus Eszter újságíró készítette.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom