Bezárás
Közmédia

Megyejáró 2. – Miről írtak a megyei napilapok 2018. július 6-án?

A Magyarországon ma megjelenő 18 megyei napilapot elemeztük egy szűk keresztmetszetben, egy kiválasztott nap, a 2018. július 6. lapszámai alapján. Az elemzés során arra jutottunk, hogy a megyei lapok központi oldalainak felépítése nem sokban változott a választások előttihez képest: a hazai pozitív hírek és a „migránsozós” hírek továbbra is túlsúlyban vannak.

Mint ismert, a megyei lapok piacán az elmúlt években jelentős átrendeződés történt: minden lapcsoportnak új tulajdonosa lett. Tizenhárom újság Mészáros Lőrinchez, három Andy Vajnához, három pedig az osztrák Heinrich Pecinához került. Elemzésünkben azt vizsgáltuk, miről és hogyan írtak ezek a megyei napilapok július 6-án, voltak-e közös központi tartalmak, egyformán megjelenthetett-e minden politikai vélemény és szereplő, vagy torzítottak-e valamilyen irányba a cikkek. A vizsgálat ezúttal sem terjedt ki a nem közéleti cikkekre (ld. sport, szórakoztatás, PR cikkek stb), csupán a központi és a megyei közéleti tartalmakat vettük górcső alá.

Az elemzés során arra jutottunk, hogy a megyei lapok központi oldalainak felépítése nem sokban változott a választások előttihez képest: a hazai pozitív hírek és a külföld negatív („migránsozós”) hírek továbbra is túlsúlyban vannak. A fő irányelvtől csak egy-két kisebb cikk erejéig tértek el a lapok, kritikus hangnak csak elvétve adtak helyet. Az ellenzéki pártok egyáltalán nem jelentek a központi oldalakon, mintha nem is léteznének, és a megyei oldalak sem teljesítettek jól ezen a téren.

Központi tartalmak Magyar Időkkel, Orbán Viktorral, „székely ifjakkal” és ellenzék nélkül

A Mediaworks-ös hírlapok közül a Dunántúli Napló, a 24 óra, a Tolnai Népújság, a Somogyi Hírlap, a Petőfi Népe, a Békés Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Nógrád Megyei Hírlap és a Heves Megyei Hírlap egyformán a 7. a 8. a 9. oldalon hozták le a „kötelező központi anyagokat” a következő módon.

A hetedik oldal cikkei a hazai gazdasággal kapcsolatos hírekre koncentráltak egy „kakukktojással” – ez az anyag arról számolt be, hogyan távolítottak el a Dunából egy második világháborús robbanószert. A fennmaradó négy írásból kettőt a kormányközeli Magyar Időktől vettek át a lapok. Az egyik arról szólt, hogy a kormány megduplázza a családi adókedvezményt, a másik pedig arról, hogy a magyar és régiós McDonalds gyorséttermeket főként magyar beszállítók látják el hússal, zöldségekkel és tojással. A vezető anyag a hazai lakáspiac fellendülését elemezte, hangsúlyozva, hogy a keresletet a „kedvező hitelkínálat” és a „jövedelmek emelkedése” fűtik.  A szintén a Mediaworks által kiadott Világgazdaságból idézett cikkben a Takarék Jelzálog Nyrt. vezérigazgatója, Nagy Gyula szólalt meg, valamint az Eltinga Kutatóközpont vezetője, Horváth Áron. Utóbbi szerint, „mivel az elmúlt tíz évben nagyobb volt a magyarországi bérnövekedés, mint amennyivel a lakásárak emelkedtek, a jövedelmek sosem látott magasságokban vannak.” Egy kis keretes anyagban ugyanakkor a „szakma” aggodalmának adtak hangot a Mediawork-ös lapok, rámutatva, hogy, ha az öt százalékos lakásáfa 27-re emelkedik, és a munkaerőhiány is tartós marad, az új lakások ára 15-20-kal is nőhet.  Szintén kritikusabb hangot ütött meg a jobboldali lefutó sávban az a cikk, amely a szakszervezetek kérését tolmácsolja a kormány felé a cafeteria-elemek megtartásához. Ezek elvétele ugyanis 90 ezer forintos kiesést is okozhat 2 millió munkavállalónak.

A nyolcadik oldalon vezető anyagban hozták a lapok azt a hírt, amely szerint „Börtön vár a székely ifjakra”. Beke Istvánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi elnökét és Szőcs Zoltánt, az erdélyi szervezet vezetőjét terrorizmus vádjában találta bűnösnek a román legfelsőbb bíróság. A két férfit azzal gyanúsították meg, hogy 2015-ben robbantani akartak egy román nemzeti  ünnepre tervezett katonai parádén. Most jogerősen ötévi szabadságvesztésre ítélték őket. A cikk az aktivisták véleménynek is hangot adott, amely szerint csupán petárdáik voltak, amelyek robbantásra nem alkalmasak, és egyébként sem terveztek semmit. A forrás ezúttal is a Magyar Idők, valamint az MTI volt.

Szintén a Magyar Időkre hivatkozva írták meg azt is, hogy hazafias szervezetek tüntetni fognak a közrendet és közerkölcsöt sértő, szexuális devianciákat bemutató budapesti Pride menet ellen, hogy ezzel is védjék nemzetet. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Betyársereg, az Erő és Elszántság, a Gárdamotorosok és a Hozz Világra Még Egy Magyar Mozgalom szerint ugyanis homoszexualitás propagálása ártalmas és romboló következménnyel jár a nemzet számára.

Emellett még arról tartottak fontosnak beszámolni a Mediawork-ös lapok, hogy az MSZP-hez köthető Czeglédy Csaba továbbra is rács mögött marad. Ezen túl csak egy háromnegyed oldalt betöltő Magyar Villamos Művek Zrt. reklám kapott helyet a 8. oldalon.

A kilencedik oldal vezető anyaga a Merkel-Orbán találkozó volt, ezt ölelték körbe további, a migrációval foglalkozó cikkek. A találkozóról szóló írásban a magyar miniszterelnök által elmondottak kaptak nagyobb hangsúlyt, és a mellékelt fotón is az látható, mintha Angel Merkel német kancellár éppen fejet hajtana Orbán Viktor előtt.  A tudósítás szerint Orbán tárgyalt Merkellel, holott pont fordítva történt: az eseményére Németországban, Merkel javaslatára került sor, vagyis ő fogadta a magyar miniszterelnököt és nem fordítva.

Az erős német-magyar gazdasági kapcsolatok mellett a 9. oldalon arról adtak még hírt, hogy az Sebastian Kurz osztrák kancellár ellenőrzést vezetne be az osztrák-szlovén határon, hogy Európa biztonságát szavatolni lehessen; hogy a migránsok kerülőúton fognak érkezni, ha a német-osztrák határon tranzitközpontokat hoznak létre; és hogy egy menedékkérő iraki megerőszakolt és megölt egy kislányt Németországban, az ügyet pedig megpróbáltak elhallgatni.    

A többi ugyanezen lapcsoporthoz újság is beszámolt ezekről a hírekről, csak más oldalakon és más tördelésben.

A lapcomos Kisalföld és Délmagyarország központi oldala szintén a Merkel-Orbán találkozóra helyezte a hangsúlyt. És bár itt a fotó a tárgyaló felek egyenrangúságát mutatja, a szöveg ugyanúgy Orbán Viktor irányába torzít (ld. „Orbán Viktor készen áll az együttműködésre a német kancellárral”, stb.), és főként azt emeli ki, amit a magyar miniszterelnök mondott: Magyarország megvédi a migránsoktól Európát.  

A többi cikk azonban eltért a Mediaworks-lapok tartalmától. A két lap ugyanis röviden a következőkről számolt be: jogsértő módon nem vett fel egy iskola egy, a körzetébe tartozó gyereket; visszaperelte a román állam a Bánffy-erdőt; Szíria pedig hazatérésre szólította fel menekült polgárait. Emellett több más külföldi eseményről is hírt adtak: zavargásokról Párizsban, az újabb londoni idegméreg-esetről, az uniós utasregisztráció bevezetéséről, valamint arról, hogy a kínai haditengerészetnél először neveztek ki női vezetőt.  Egy különálló fotón pedig az látható, ahogy mexikóiak a határkerítés túloldaláról nézik az amerikai függetlenséget ünneplő tűzijátékot.

A Hajdú-Bihari Napló, a Kelet-Magyarország és az Észak-Magyarország (azaz az Inform Média lapjai, amely kiadó tulajdonosa  a Vienna Capital Partners) még részletesebben (három különálló cikkben) számoltak be a Merkel-Orbán találkozóról, amihez hozzácsatoltak még egy anyagot Szijjártó Péter külügyminiszter berlini egyeztetéséről is. Emellett 5 további (két-hárommondatos) kisanyagnak adtak helyet: Kurz terve az osztrák-szlovén határ ellenőrzéséről; a németországi tranzitközpontokról; az olaszországi tartózkodási engedélyek szigorításáról; a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom két tagjának börtönbüntetéséről, és az újabb londoni idegméreg esetről adtak számot.

Ha megnézzük, hogy ugyanazon a napon az online média milyen témákkal foglalkozott, azt látjuk, hogy rengeteg hír egyetlen megyei lapba sem került be: magyar üzemben gyártották a halált is okozó, lisztériával fertőzött fagyasztott zöldségeket; budapesti nagykövetségek álltak ki a Pride mellett; Nyerges Zsolt veszi át a volt fideszes oligarcha, Simicska cégbirodalmát; Bécs a harmadik legélhetőbb város; Felcsút (Orbán Viktor szülőfaluja) újra milliárdokat kap vízrendezésre; félmilliárdért védi ezentúl Szijjártó Pétert a TEK; rendőrök veszik át a katonák helyét a határzárnál; felvette az állami támogatást, majd megszüntette magát egy kamupárt; magyarnak adják ki a külföldi termékeket a kofák; a kormány 10 millió forint támogatást ad a multiknak egy munkahelyre; 50 milliót kapott az államtól az agrárállamtitár volt cége; az LMP-s Ungár Péter pedig egy videó szerint direkt verte át a tanácsadóját.

Az ellenzéki pártok látszólag „megszűntek” létezni a választások után: a központi oldalakon még csak utalást sem tettek rájuk a megyei lapok.

Parlagfű és nyári táborok – csendes vizeken evezve

Nem hozott újat a választást követő időszak a megyei hírek területén sem. A helyi témákkal foglalkozó oldalakról szinte teljesen eltűnt a politika (a választás előtt egy-egy kampányzáró vagy sajtótájékoztató tudósítása azért még megjelent a lapokban), és a problémafelvetések száma is minimálisra csökkent. Maradtak a semleges témák, mint a parlagfű elleni védekezés, a szezonális gyümölcsök piaci ára vagy épp az iskolai táborok. És maradtak a pozitív történések: átadták, felújították, pénzt nyertek rá.  Helyet kapott még a krimi (baleset vagy pozitív végkimenetelű bűncselekmény) és egy-egy riport valamilyen helyi csoportról, vagy interjú ismertebb helyi személyekkel.

Üdítő kivételt képezett ez alól a Nógrád Megyei Hírlap, amely vezető anyagban foglalkozott azzal, miért nem készült még el a balassagyarmati uszoda. Meglepő, de az uszodaépítési programot koordináló Nemzeti Sportközpontok még az amúgy mérsékelten kritikus cikkre sem volt hajlandó reagálni. (A válaszok hiányát általában az ellenzéki médiumok szokták elszenvedni.)  Szintén merészet húzott a Somogyi Hírlap, amely fényképes tudósítást adott Ungár Péter (LMP) látogatásáról, aki az ellenzéki párt helyi képviselőjével többek között a kaposvári kórház szülészetének állapotát kritizálta. Sokkal visszafogottabban, de az Új Néplap is foglalkozott egy problémával: arról írtak, hogy a munkaerőhiány miatt a kis cégek nehezen tudják kiadni a nyári szabadságokat. A Dunántúli Napló viszont konkrétan lehazugozta a „balliberális sajtót”, amely arról írt, hogy mégsem épül meg a mohácsi Duna-híd. Az erre reagáló cikk szerint „a balliberális sajtó negatív szenzációja” nem igaz, nem ezért állították le a már futó közbeszerzési eljárást, hanem azért, mert egy új eljárás kiírását tervezik, amiben már útépítés szerepel.  

Ezzel azonban véget is ért azon témák sora, amelyek a kormányra nézve bármilyen szempontból kellemetlen vagy kényes lehet. A 18 megyei lapban tehát összesen négy olyan cikk jelent meg a vizsgált oldalakon, amelyek – ha minimálisan is, de – felvetettek valamilyen, az országvezetéssel összefüggő problémát, vagy reagáltak a kormányzatot érintő kritikákra.    

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom