A világ legnevesebb közszolgálati csatornája, a BBC időt és intellektuális energiát nem kímélve fontos dokumentumot tett le az asztalra a közszolgálat jövőjéről. Nekünk közmédiás intellektusból persze csak Skoff Elza jut, de elolvasni akkor is kötelező. Mong Attila írása

“Az internet nem képes és nem is lesz alkalmas arra, hogy mindenkit ellásson elegendő információval. Valójában csak felnagyítja az információs egyenlőtlenségeket, a félreinformáltságot” – többek között ezt is megjegyzi a BBC most napvilágot látott “Future of the News” címet viselő tanulmányának első része, amely irigylésreméltó alapossággal, átgondoltsággal és hozzáértéssel veszi számba azokat a kihívásokat, amelyek a közszolgálati média előtt a következő 10 évben állnak. A nemsokára megjelenő második rész már konkrét megoldásokat is javasol majd, mert mind James Harding a BBC hírigazgatója a jelentés bemutatásakor leszögezte:  “Ez a vállalkozás nem arra hivatott, hogy megjósolja, mi lesz, hanem, hogy felkészítsen arra, ami jön”. (Irigylésre méltó, mert mindezt Magyarországról olvassuk, és közben jól tudjuk, a mi közmédiánk annyira távol van ettől a gondolkozástól, mintha egy másik bolygóról közvetítené adásait: a világon is egyedülállónak nevezhető átalakuláson megy ugyanis keresztül, amikor a 2010 előtt is döcögős közszolgálat ismét az autoriter, fél-autoriter rendszerekre jellemző állami médiává változik vissza. Ennek az intellektuális teljesítményéről pedig bárki meggyőződhet, ha az MTVA-t hivatalból védő Skoff Elza blogot olvasgatja.)

A BBC anyaga fontos, mert rendszerszerűen nézi végig, merre halad a hírmédia és ebben milyen szerep jut a közszolgálati intézményeknek. Ez még akkor is érdekes nekünk, ha a brit intézmény a világon is egyedülálló, kihívásai pedig sokszor nem összehasonlíthatók semmilyen másik konkurensével sem, főleg pedig nem a magyarországi piac adottásgaival. Ezért a jelentésből főleg azokat a megállapításokat emelem ki, amelyek meggyőződésem szerint helytől, időtől és politikai-kulturális kontextustól függetlenül értelmezhetők.

Először is fontos megállapítás, hogy a hírek még a mostaninál is jobban, gyakorlatilag mindenhonnan elérhetőek lesznek, a gyorsabb, olcsóbb és elterjedtebb internetkapcsolatnak, a mobilinternetnek, az egyre nagyobb teljesítményű hordozható, sőt egyre parányibb, viselhető kütyüknek hála. Ez a folyamatos elérhetőség nem csupán a hírfogyasztást, de a hírgyártást is átalakítja. A BBC azonban pont itt teszi hozzá, hogy a hírszerkesztőknek, hírgyártóknak, amellett, hogy a fentiekkel tisztában vannak, azt sem árt elfelejteniük, hogy ezek a lehetőségek továbbra sem mindenki számára lesznek adottak, márpedig a közszolgálatnak mindenkihez el kell jutnia.

A technológiai újítások egyik fontos következménye, hogy egyre több olyan, hagyományosan emberi újságírói feladat lesz, amelyet még a mostaninál is nagyobb arányban vesznek át a számítógépek. Az adatbányászat egyik ilyen terület lesz, ahol a CAR, vagyis a számítógépek segítette újságírás (Computer Assisted Reporting) még nagyobb szerephez jut. Máris léteznek olyan algoritmusok, amelyek tanulásra képesek, és mesterséges intelligenciát “fejlesztenek”, ennek pedig az újságírásban is nagyobb jelentősége lesz.

A technológia már eddig is forradalmi változásokat hozott abban, ahogyan a közönséget a szerkesztőségek be tudták vonni a tartalomelőállításba. Az már mindennapos, hogy az olvasók, nézők fotóit, videóit használja a média, de a közönség “bevonása” még inkább a mindennapos szerkesztőségi munka alapfeltétele lesz.

A jelentős szerint folytatódni fog a videó és az audió már most is tapasztalható mindenhatósága, a Facebook adatai szerint például naponta 3 milliárd videóletöltést regisztrálnak a közösségi platformon, és egyre népszerűbbek a hagyományos rádiózást teljesen átalakító podcastok is. A videó és a podcast is a mobil technológiához kitűnően alkalmazkodó műfajnak bizonyult, tehát hatalmas lehetőségek várnak rájuk.

A BBC jelentése egyébként maga is szakított a hagyományokkal: a 46 oldalas klasszikus pdf mellett, ugyanazt egy 13 perces videóban is elmondják, de létezik egy interaktiv összefoglaló is. Mert ki olvas már manapság el 46 oldalt, de komolyan?