Augusztusban a megyei lapok központi oldalaira visszatért a „Soros-terv”, újra megjelentek az ellenzéket lejárató cikkek, a külföldi hírekben pedig továbbra is a menekültválság dominált. A megyei oldalakról ismét hiányzott a politikai közélet, ellenben egyre nagyobb teret hódítanak a képes riportok, fesztiválbeszámolók, programajánlók és színes hírek. Katus Eszter írása.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Megyejáró harmadik részében a Magyarországon ma megjelenő 18 megyei napilapot elemeztük egy szűk keresztmetszetben, egy kiválasztott nap, a 2018. augusztus 6-i lapszámok segítségével.

Mint ismert, a megyei lapok piacán az elmúlt évek átrendeződés történt: minden lapcsoportnak új tulajdonosa lett. Tizenhárom újság Mészáros Lőrinchez, három Andy Vajnához, három pedig az osztrák Heinrich Pecinához került. Elemzésünkben azt vizsgáltuk, miről és hogyan írtak a megyei napilapok augusztus 6-án, voltak-e közös központi tartalmak, egyformán megjelenthetett-e minden politikai vélemény és szereplő, vagy torzítottak-e valamilyen irányba a cikkek. A vizsgálat most sem terjedt ki a nem közéleti cikkekre (ld. sport, szórakoztatás, PR cikkek, stb.), csupán a központi és a megyei közéleti tartalmakat vettük górcső alá.

Az elemzés során ezúttal azt találtuk, hogy a megyei lapok központi oldalaira visszatért a „Soros-terv”, újra megjelentek az ellenzéket lejárató cikkek, a külföldi hírekben pedig továbbra is a menekültválság dominált. A megyei oldalakról ismét hiányzott a politikai közélet, ellenben egyre nagyobb teret hódítanak a képes riportok, fesztiválbeszámolók, programajánlók és színes hírek.

Egész oldalas kormányzati hirdetés, Putyint éltető Steven Seagal, Soros-terv

A Mediaworks-ös hírlapok közül a Dunántúli Napló, a 24 óra, a Tolnai Népújság, a Somogyi Hírlap, a Petőfi Népe, a Békés Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Nógrád Megyei Hírlap és a Heves Megyei Hírlap egyformán a 7. 8. és 9. oldalon hozták le a „kötelező központi anyagokat” a következő módon.

A hetedik oldal vezető anyaga azt járta körül, hogy vajon az egyetemre felvett fiataloknak mi éri meg jobban az elkövetkező években: lakást bérelni vagy lakást venni részletre. A számítgatások mellett már nem fért el az az információ, hogy mi okozza a brutálisan magas albérletárakat, és hogy más országokban ezt hogyan próbálják meg szabályozni. Beszámolt viszont a pótfelvételi határidejéről és a jelentkezés módjáról. Az oldalon emellett még két másik belföldi hírt olvashattunk. Az egyik arról szólt, hogy túljelentkezés van a honvédség kadétképzésére – az azonban már nem derült ki, hogy miért, vagy hogy mit tanulhatnak ott a diákok.  A másik cikk pedig egy, a Magyar Hírlapból és a Magyar Időkből átvett hírt adott közre, amely szerint tovább nőtt a dolgozók száma, és egyre több közfoglalkoztatottat vesznek át az elsődleges munkaerőpiacra. Az írásban hangsúlyozták, hogy mindez kizárólag a Fidesz-kormánynak köszönhető.

A hetedik oldal egyetlen külföldi cikke (az MTI nyomán) a Volkswagen-csoport bejelentése volt az elektromos és hibrid meghajtású, valamint a gázüzemű autók értékesítésének felfüggesztéséről.

A nyolcadik oldalon egy egész oldalas kormányzati reklám jelent meg minden lapban, amely Magyarország turisztikai látványosságaira hívta fel a figyelmet.

A kilencedik oldalon hét cikknek szorítottak helyet. A belföldi hírek között találkozhattunk egy (részben a 888.hu-tól átvett) anyaggal, amelyben az ORFK cáfolja, hogy jövőre megszűnne a túlórapénz és szabadnapokkal váltanák ki a plusz munkát. (Rendőröket nem szólaltattak meg a cikkben.) Egy másik cikkben Deák Dániel politológus, a Figyelő munkatársa beszélt a Jobbik széteséséről és arról, hogy véleménye szerint a háttérből továbbra is a volt pártelnök Vona Gábor irányít mindent. Emellett már csak egy pár mondatos belföldi vonatkozású hír kapott helyett: a KDNP-s Harrach Péter kijelentése, amely szerint támogatni fogja az otthonápolási díj emelését, ami minden környező országban jóval magasabb, mint nálunk.

Az oldal további négy írása külföldi eseményekről számolt be. Egy a tusnádfürdői medvetámadásról, egy pedig arról, hogy kárpátaljai gyerekek jöttek Magyarországra nyaralni. A két kishír mellett viszonylag nagyobb felületet kapott Steven Seagal, akit közvetítőnek nevezhetnek ki az USA és Oroszország között humanitárius ügyekben. Az amerikai színész ugyanis jóban van Putyinnal, akit 2013-ban nyíltan a világ egyik legnagyszerűbb vezetőjének nevezett. Egy alsó, négyhasábos cikkben pedig arról olvashattunk, hogy a németek megerősíthetik a határt, ha Spanyolországból továbbvándorolnak feléjük a menekültek. Az anyagban leírták, hogy a migrációs nyomás miatt Brüsszel újabb eurómilliókkal segíti ki Madridot, „ám szakértők szerint mindezzel csak a bevándorláspárti Soros György tervének kedveznek”. Ugyanakkor a cikk végén megjegyezték, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint a tavalyihoz képest a felére csökkent a migrációs nyomás. Ehhez kapcsoltak egy keretes cikket, amiben Chantal Delsont, francia filozófust idézték, aki a Magyar Hírlapnak adott interjújában azt mondta, ha ma valaki nem úgy gondolkodik, mint ők, azaz a francia kormány, akkor az rögtön náci, és ezt az attitűdöt érzi az Orbán-kormánnyal szemben is.

A lapcsoporthoz tartozó többi újság is beszámolt ezekről a hírekről, csak más oldalakon és tördelésben.

A Lapcomos Kisalföld és Délmagyarország központi oldalai hasonló tematikát követtek, mint a Mediawork-ös lapok. Ezekben is ugyanúgy megjelent a tusnádfürdői medvetámadás és a német határvédelem megerősítése, valamint a teljes oldalas kormányzati hirdetés. Ez a két kiadvány azonban további hírekről is számot adott. Ami a külföldi eseményeket illeti: elmondták például, hogy Svájcban lezuhant egy kisrepülő, hogy Párizsban a hőség miatt leállítottak egy atomreaktort, hogy NATO légibázis épül Albániában, hogy sikertelen dróntámadást intéztek a venezuelai elnök ellen, hogy Oroszországban emelték az amerikai importvámot, és hogy a barlangból kimentett gyerekek elhagyhatták a buddhista kolostort.

A belföldi hírek beszámoltak a magyarok kenyere programról, valamint arról, hogy az MSZP kivándorlási válságstábot állíttatna fel, mert a KSH szerint 600 ezren hagyták el az országot, és további 250 ezer ember tervezi, hogy külföldre költözik. Az utolsó belföldi hírt a Fidesz adta: a kormánypárt szerint ugyanis a Riporterek Határok Nélkül (amely a Hír TV tulajdonosváltása miatt fogalmazott meg kritikákat) nem más, mint egy Soros szervezet, amely megpróbál beleszólni a magyar médiaügyekbe és a politikába.         

A Hajdú-Bihari Napló, a Kelet-Magyarország és az Észak-Magyarország (azaz az Inform Média lapjai, amely kiadó tulajdonosa Heinrich Pecina) azonban már nem voltak ilyen változatosak. A cikkek többsége hajazott a Mediaworks-ban már olvasott anyagokra: Putyint éltető Steven Seagal, német hatérvédelem megerősítése, tusnádfürdői medvetámadás, Jobbik szétesése, illetve, a Lapcomos újságokban is felbukkanó magyarok kenyere program. Az egész oldalas kormányzati hirdetés természetesen innen sem hiányzott.

Pluszként a következő külföldi hírek jelentek meg pár mondatban: pokolgép végzett egy vezető fegyvertudóssal Szíriában, ETA-terrorista szabadult börtönből 31 év után, egymásra vár az USA és Észak-Korea a következő lépés megtételében, valamint, hogy esélyes, hogy nem lesz megállapodás az EU-val a Brexit kapcsán.       

Belföldi hírekből még egy jelent meg, méghozzá a búzatermésről, amely ugyan kevesebb lett, mint a tavalyi, de exportálható, mivel az időjárás miatt más országokban is hiány van belőle.

Ami viszont kimaradt a megyei lapokból (de megjelent az országos online újságokban): hosszas tárgyalások után meglett az ARC kiállítás új helyszíne; új repülőgépet vett a magyar légierő; zajlik a kultúrharc a Magyar Idők hasábjain;  Trump visszavonta a méheket védő rendelkezést; évekig az adófizetők fizetik a BMW dolgozók bérét egy közgazdász szerint; órákig kell várni a határon Röszkénél és Csanádpalotán; Chile betiltotta a műanyag bevásárló szatyrokat elsőként Dél-Amerikában; Trump sértő tweetet tett közzé LeBron-ról; nemzeti konzultációt indít az MSZP; valamint hűtlen kezelés miatt nyomoznak az állami cégnél.

„Juliska néni” címlapra került, az új BMW gyár nyitása pedig az autó-motor oldalra

A nyári uborkaszezon eléggé tetten érhető volt a megyei lapok helyi oldalain, bár a tendencia – a korábbi elemzések alapján – amúgy is az, hogy a politikai témákat kerülik a lokális hírekben. Hogy ez mennyire látványos, arra néhány címlapsztori (ami elvileg a nap legfontosabbnak tartott eseménye) mutatott rá: „Ezerszám fogyott a rétes”, „Illik a legszebb somogyi borokhoz az üvegpohár”, „Retró a Tiszaligetben”, „Futóverseny az állatok, gyerekek támogatására” és „Századik születésnapját ünnepelte Juliska néni”. Klasszikus értelemben vett vezető anyaga egyedül a Kisalföldnek volt, amely a magyar háztartások fogyasztását vizsgálta a KSH adatai segítségével. Ezek alapján a családok összesen 5%-kal többet költöttek különböző termékekre, mint tavaly – ez pedig az emelkedő béreknek köszönhető a lap szerint. A cikk megállapította, hogy a legtöbbet továbbra is élelmiszerekre, lakásfenntartásra és közlekedésre költünk. Az elemzésnél azonban nem vették figyelembe, hogy többletkiadást nemcsak a magasabb bérek, de a magasabb árak is okozhatnak, emellett nem mutatott rá a szegényebb és gazdagabb rétegek, valamint régiók közötti különbségekre. A cikk tehát azt sugallta, hogy egyre jobban élünk, sokat keresünk és ebből sokat is költünk – ami nyilván nem mindenkire egyformán igaz.

A komolyabb témák kerülgetése folytatódott a belső oldalakon is: egymást érték a krimik, a képes rendezvénybeszámolók és a gasztro cikkek, amiket csak néha szakított meg egy-egy jó hír valamilyen fejlesztésről. A BMW gyár nyitásával kapcsolatos cikk például nem is a főoldalak egyikén, hanem az autó-motor oldalon jelent meg. Bakondi György előadása az illegális migrációról viszont rögtön a második oldalon felbukkant a Nógrád Megyei Hírlapban, hangsúlyozva, hogy a harcnak még nincs vége, a cél továbbra is a szuverenitás megőrzése és a migránsok kívül tartása.         

A hurráoptimizmus alól az Új Néplap egyik anyaga jelentett csak kivételt. A 4. oldalon található írás ugyanis rámutatott, hogy továbbra is nagy gondot jelent a szakemberhiány az építőiparban, akár másfél évet is várni kell mesteremberre. A probléma felvetésén túl azonban ők sem jutottak tovább: nem írtak a probléma forrásáról vagy megoldási lehetőségekről. Szintén az Új Néplap számolt be arról is, hogy a jövőben nem kellene engedélyt kérni a 80 méternél sekélyebb kutak fúrásához. A cikkben hosszasan részletezték, hogy ez milyen előnyökkel jár majd, azt azonban, hogy még a köztársasági elnök is aggályosnak tartja az új jogszabályt és megvétózta azt, csak egy kis keretes anyagban említették meg.  

Összességében elmondható, hogy a korábbi elemzések során megismert tendencia (ld. közéleti tartalmak korlátozása a jó hírekre a helyi és a központi oldalakon, eltolódás a bulvár irányába, valamit az állandósult „migránsozás” a központi oldalakon) tovább folytatódik a megyei lapokban.