Hogyan jelenik meg az ellenzék az állami hírműsorokban? Havi Szúrópróba elemzésünkből ezúttal az ellenzékről szóló hírek szerkesztési gyakorlatát emeljük ki. A július 31-i állami hírműsorokban kiegyensúlyozott tájékoztatás helyett manipulatív hírszerkesztés, elfogultság, politikai motivációjú féligazságok közlése jellemezte az állami hírműsorokat.   

 Ritkán történik meg az állami híradóban, hogy a műsor egytizedében valamely ellenzék által napirendre emelt témával foglalkozzanak. Most ez történt, három hír is kapcsolódott a rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményező ellenzéki javaslathoz. Előbb egy percben arról adtak hírt, hogy napokon belül összegyűlik a szükséges számú képviselői aláírás ahhoz, hogy összehívják az országgyűlés rendkívüli ülését, ahol az ápolási díj emeléséről valamint a devizahitel károsultak ügyével, a kilakoltatások felfüggesztésével foglalkoznának. Az LMP-s Csárdi Antal és a jobbikos Varga-Damm Andrea közös sajtótájékoztatón jelentették be az aláírásokról szóló információt.

A tényszerű tudósítást követően a Fidesz reagálását közölték fél percben, a párt közleménye öncélú politikai akciónak nevezte az ellenzék kezdeményezést.

A közös sajtótájékoztatóból még egy híranyag született. A Jobbik és az LMP cáfolja, hogy szoros együttműködésre készülnek című összeállítás éppen azt állította, amit a cím szerint tagadtak. A műsorelem felvezetésében ugyan a műsorvezető elmondta, hogy a pártok képviselői szerint korai választási együttműködésről beszélni, és nem érdemes a Jobbik és az LMP lehetséges összefogásáról találgatni a sajtónak, a közel háromperces összeállítás azonban pontosan ezt tette.  A tájékoztatás tárgyszerűséget nélkülöző hangvételét jellemzi, hogy a narrátor tudósítását a „Magyarázkodással indította az LMP-vel közös sajtótájékoztatóját a jobbikos Varga- Damm Andrea” nyitómondattal kezdte, így minősítve, hogy a képviselőnő kijelentette, a közös sajtótájékoztató nem jelenti a két pártpolitikai munkájának az összehangolását. „Aztán kiderült, hogy mégis” – ezt is a tudósító summázta, és bizonyítékként a két politikusnak éppen az összefogást el nem ismerő mondatait tette egymás mellé, miszerint a pártok felett álló kérdésekben kell az ellenzéknek együttműködni (VDA), illetve „nem jött el az ideje, hogy önkormányzati vagy a 2022-es választásokra vonatkozó politikai stratégiát gyártson a két politikai közösség” (CsA). Ha már a sajtótájékoztatón elhangzottak nem támasztották alá eléggé az összefogás-koncepciót, korábbi nyilatkozatokból idéztek. Így az ATV egyik Egyenes beszéd c. műsorából Kanász-Nagy Márton elnökségi titkár szavait játszották be, aki a 21. századi pártok együttműködésében rejlő lehetőségekről beszélt. Igaz ugyan, hogy – ellentétben a narrációval, amely a Jobbik irányába nyitást hallotta ki a műsorból – az LMP-s politikus az „új pólussal” való esetleges együttműködést majd valamikor a jövőben, és ahhoz a feltételhez kötötte, ha a Jobbikról bebizonyosodik, hogy valóan néppártosodott. A szerkesztők a Jobbik-LMP összeborulást más „sajtóhírekben” is igazolva látták, bizonyságként az atv.hu egy cikkét jelenítették meg a képernyőn. A címben az a kérdés szerepelt, hogy „Létrejöhet-e az LMP-Jobbik-Momentum szövetség?”, de az elemzés éppen arra jutott, hogy ennek nincs nagy valószínűsége. Végül Vona Gábor volt pártelnökkel az ATV-ben még a választások előtt készített beszélgetéséből idéztek, amikor a politikus kinyilvánította az LMP-vel és a Momentummal történő összefogás iránti készségét. A tudósító hozzátette, hogy Vona ugyan lemondott, de most néhány hónap után – rejtélyes FB posztjai szerint – valamire készül. „Sajtóhírek szerint azonban ez akár Vona Gábor visszatérését is jelentheti, és azt sem kizárt, hogy a volt pártelnök is egyfajta szövetséget tervez a Jobbik, az LMP és a Momentum között.”

A híradást tökéletes keretbe foglalta a fentebb már idézett („Magyarázkodással indította az LMP-vel közös sajtótájékoztatóját a jobbikos Varga-Damm Andrea”) nyitómondat után az iménti zárómondat. Érdemes a benne foglalt állításokat elemezni a közszolgálatiság jegyében, különös tekintettel a tényszerűség, hitelesség, pontosság, alaposság, megbízhatóság követelményeire. A kijelentésben egyetlen megalapozott és indokolt, forrással jelölt állítás sem szerepel. A konkrét tartalom nélküli „sajtóhírek szerint” kifejezés gyakorta az alaptalanság leplezésére szolgál, az „akár” határozószóként valami jelentős, szokatlan vagy fontos dolog jelzése lehet. De épp a feltételes mód (VG „visszatérését is jelentheti”) tükrözi a közlés kétes voltát és a bizonyíték hiányát. Ráadásul „az sem kizárt”, hogy Vona is tervez valamit. Ez a kijelentés ismét híján van tényszerűségnek, pontosságnak, nem több, mint hitelt nem érdemlő találgatás. Vagy tervez valamit Vona, vagy nem. Esetleg visszatérést. Esetleg összefogást. De az sem kizárt, hogy egészen mást. Akár. Ha egyáltalán.

A közszolgálati médiaszolgáltató hírszolgáltatásának a Közszolgálati kódex szerint megbízhatónak kell lennie, és mind a Magyarország határain kívül, mind az azokon belül élőket hitelesen, sokoldalúan, tárgyilagosan, időszerűen és rendszeresen kell tájékoztatnia a közérdeklődésre számot tartó politikai, közéleti, társadalmi, gazdasági és egyéb eseményekről és hírekről. A műsorszámoknak a nézetek tárgyszerű és sokoldalú bemutatásával kell segítenie a hallgatók és a nézők véleményalkotását.  Az állami híradó ezek közül az elvárások közül semmit nem teljesít, a politikai motivációjú féligazságai, kitalációi és álhírei nem a tájékoztatás, hanem a manipuláció körébe tartoznak.

A teljes elemzés a Mérték honlapján olvasható.