A Mérték frekvenciapályáztatást vizsgáló második jelentése alapján csak részben adható válasz arra a kérdésre vajon átrajzolja-e a rádiós piacot a Médiatanács. A korábban megpályáztatott frekvenciák egyharmadának sorsa továbbra is bizonytalan, mivel az eredménytelenné nyilvánítás miatt újraindulnak a pályázati eljárások. Nagy Krisztina írása.

A Mérték vállalása szerint folyamatosan figyelemmel kíséri a hazai médiapiac alakulását, és ezzel összefüggésben elemezéseket készít többek között a médiahatóság frekvenciapályáztatási gyakorlatáról is. Az e témában készült első jelentésünk 2012 márciusában jelent meg, amelyben a 2010-ben és a 2011 őszéig lezajlott pályázatokat elemeztük. Aktuális jelentésünk az azóta eltelt időszakban, pontosabban 2011 vége és 2012 októbere között lezajlott pályázatok vizsgálatáról szól.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Míg az első körben korábban nem használt frekvenciák odaítéléséről döntött a hatóság, addig a második időszakban zömében már működő rádiók frekvenciáinak újrapályáztatása zajlott. Ezek a rádiók a 90-es évek végén kezdték meg működésüket és a jogosultságok többsége 2011 és 2012- ben lejárt. Ide tartozott számos helyi rádió mellett például a Juventus, a Rádió1 és a Klubrádió budapesti frekvenciája is. A pályáztatás az ORTT megszűnése és az új szabályozás beindulása miatt sokat csúszott, a rádiók ideiglenes engedéllyel sugározhattak tovább. Mivel azonban a törvényalkotó sem számolt ekkora csúszással, időről időre csak további 60 nap működésben lehettek biztosak a szolgáltatók, ennyivel hosszabbíthatott ugyanis alkalmanként a Médiatanács. A rádiók általában időről-időre megkapták a továbbsugárzás lehetőségét, de ezzel együtt is a pályázatok elhúzódása, a bizonytalan jogi helyzet jelentősen megnehezítette, megnehezíti a működésüket.

A fő médiapolitikai kérdés
az volt, hogy piacon maradhatnak-e a már működő rádiók, vagy át kell adniuk a frekvenciákat új szereplőknek, azaz: mennyiben kívánja átrajzolni a hatóság a rádiós piacot. Csak emlékeztetőül, az országos frekvenciák újrapályáztatása során ez történt, a Sláger/Danubius páros kénytelen volt elbúcsúzni a korábbi jogosultságától.

A pályázati felhívások kevéssé igazítottak el abban, most milyen médiapolitikai megfontolások vezetik a hatóságot. Annyi bizonyos, hogy érdemi előnyt nem rögzítettek a korábbi működés javára, és nem voltak tekintettel az évek során kialakult piaci struktúrára sem. A Médiatanács akkor is önálló jogosultságként írta ki a frekvenciákat, ha azok korábban nagyobb egységbe szerveződve működtek, mint például a Klubrádió vagy a Rádió1 hálózata, vagy a Dunakanyarban több frekvencián megszólaló Kék Duna Rádió nagyobb régiót lefedő adása. A hatóságot nem lehet piacérzékenységgel vádolni, úgy tett, mintha a piac által kialakított korábbi rádiós térkép nem létezne, zöldmezős beruházásként kezelte ezeket a frekvenciákat. A pályáztatást nem előzte meg mélyebb piacelemzés, a plurális kínálatot leginkább biztosító piacszerkezet végiggondolása, vagy ha volt is ilyen, arról mélyen hallgattak, a nyilvánosságban legalábbis ilyen jellegű elemzésnek nem volt nyoma.

Elhúzódó eljárások, sok eredménytelen pályázat és szelektív nyilvánosság
jellemezte ezt a pályáztatási szakaszt. Szinte alig akadt olyan eljárás, ahol a Médiatanács a törvényi határidőn belül döntött volna. Az eljárások átlagosan tíz hónapig tartottak, szemben a törvényi maximum négy és fél hónapos eljárási határidővel.

Míg a 2010-2011 között elbírált pályázatok közül csupán egy esetben állapított meg a Médiahatóság eredménytelenséget, addig ez 2012-ben slágertémává vált. A hatóság a pályázatok több mint harmadát eredménytelennek minősítette, amely mögött a hozzáférhető adatok szerint formai hiba állt. A formai hiba megjelenése a Klubrádió budapesti pályázatának bírósági ítéletéhez kötődik. A megismerhető formai hibák mindegyike oldalszámozási problémákra, a cégszerű aláírás hiányosságaira, a formanyomtatványok átalakítására vezetődik vissza a határozatokban.

A formai hibák miatti eredménytelenség 2012 júliusában kapott nyilvánosságot ezt követően az októberig elbírált pályázatokból 20 minősült eredménytelenek és 18 eredményesnek.

A júliustól október közepéig elbírált pályázatokból 8 olyan eljárásban hirdetett nyertest a Médiatanács, ahol több pályázó vett részt. Azaz ebben az időszakban is voltak olyan eredményes többszereplős pályázatok, ahol a Médiatanács nem talált formai hibát, a pályázatot eredményesnek minősítette. A formai hibák esetleges előfordulásáról csak a pályázati anyagok megismerését követően lehet képet kapni. A hatóság a Mérték betekintés iránti kérelmére a jelentés lezárásáig érdemben nem reagált, pedig korábban más pályázatok esetében ésszerű határidőn belül lehetővé tették a pályázati anyagok megismerését.

Az eredmények
alapján arra a kérdésre, hogy újra kívánja-e írni a médiahatóság a rádiós piacot pont a nagyszámú eredménytelen eljárás miatt csak részben lehet válaszolni. Ahol volt eredmény, és a korábbi szereplő is pályázott, ott az esetek döntő többségében a korábbi rádió kapott jogosultságot. Ez volt a helyzet a pályázatok egyharmadában. Ezek a döntések jellemzően a kis helyi rádiós piacokat érintették. Ugyanakkor az egész pályáztatási folyamat a plurális médiapiaci viszonyok ellenében ható szemléletmóddal jellemezhető.

Az eljárásokat áttekintve az a benyomásunk, hogy az eredménytelenné nyilvánítást, mint eszközt a Médiatanács akkor használta, ha az adott pillanatban nem volt meggyőződve arról, hogy lehetőséget adjon az adott frekvenciát régebb óta használó pályázónak további hét évre. Beszédes eredmény, hogy ahol a Klubrádió valamilyen formában elindult, ott minden pályázati eljárás eredménytelennek minősült. A további eredménytelennek nyilvánított eljárásokban is zömében olyan pályázók szerepeltek, amelyek egy építkező logikában valahol már működő rádiók.

A budapesti rádiós piac
részbeni átrendeződéséről egy korábbi blogbejegyzésben már írtunk. A budapesti rádiós körkép meglehetősen torz képet mutat, a fővárosban jellemzően nem kereskedelemi rádiók működnek, hanem közösségi szolgáltatók. A pályázatok eredményeként ez a karakter tovább erősödött. A jelenleg működő rádiók háromnegyede elvileg közösségi célokat szolgál, és nem fizet médiaszolgáltatási díjat. Közösségire váltott az Inforádió, és megőrizte korábbi frekvenciáját az ugyancsak közösségi Civil Rádió is. Nem kapott viszont frekvenciát a korábban országos hálózat kiépítését célzó Rádió 1, és a Juventus Rádió sem maradhatott az eddig használt legértékesebb budapesti frekvencián, helyette egy rosszabb minőségű frekvencián folytathatja a működést. Új piacra lépőként a Médiatanács két pályázónak adott lehetőséget, de ebből az egyik nyertes (95,8 Mhz, Click Rádió) a jogvesztő határidőn belül nem jelentkezett szerződéskötésre. A kilenc meghirdetett frekvencia közül három eljárást eredménytelennek minősített a hatóság. A budapesti médiapiac átalakítása mára az országos piacon egyedül maradt Class FM piaci pozícióit erősíti. A jelentős kereskedelmi erővel bíró Rádió 1 kiszorulása, a korábban harmadik „országos” rádióként jellemzett Juventus korábbi nagy vételkörzetű frekvenciájának elvesztése, illetve egy lényegesen kisebb vételkörzetű frekvencia elnyerése azt a képet erősíti, hogy a Médiatanács szerint nincs szükség a Class FM-en kívül budapesti központú jelentős kereskedelmi rádióra.

A pályázatok értékelése során külön kiemelendő a Klubrádió szereplése. A vizsgált időszakokban 15 pályázatot adott be a rádió, a korábbi piaci pozícióinak megtartására, illetve további terjeszkedésre. Egy pályázaton sem nyert, a második időszakban minden olyan pályázat ahol szerepelt, eredménytelen lett. A rádió központi frekvenciájának számító budapesti 95,3 MHz frekvencia pályáztatása során hozott médiahatósági döntésekkel kapcsolatban három jogerős bírósági ítélet is született. A bíróság minden esetben – jogszabálysértésre hivatkozva – hatályon kívül helyezte a Médiatanács Klubrádióra vonatkozó döntését. Az utolsó jogerős döntést követően a hatóság az ügyészséghez fordult, mondván a közigazgatási jog keretein belül más módon nem tudja végrehajtani a bírósági ítéletet. A Médiatanács az ügyészség állásfoglalása után a jogosultsággal kapcsolatos eredeti határozatát teljes egészében visszavonta. Az eljárás még nem zárult le.

A pályázatok egyharmadában a korábbi jogosult kapott újra lehetőséget a rádiózásra, mégis összességében számos döntésből a korábbi piaci struktúra átalakításának szándéka körvonalazódik. A régi szereplők preferálása jellemzően a kis rádiókat érinttette. A nagy, terjeszkedést célzó rádiók piaci helyzete jelentősen romlott, ez a folyamat pedig a rádiós piac érdemi átalakulását eredményezheti. Nagy kérdés, hogy az eredménytelen kiírások újbóli elbírálása során megszülető eredmények felülírják-e ezt a jelenlegi összképet.

A jelentés elérhető a Mérték honlapján.