A Mérték Médiaelemző Műhely már az elmúlt évben is összefoglalót készített a legfontosabb piaci folyamatokról, a gazdasági válság kezdete óta kirajzolódó tendenciákról. A 2012-es pénzügyi beszámolók megjelenése után fontosnak tartjuk a legnagyobb médiacégek árbevétel változásának rövid áttekintését. Urbán Ágnes írása.

Már-már közhelyszerű megállapítás, hogy a médiaipar komoly válsággal küzd, nincs ez másképp Magyarországon sem. Évek óta várjuk, hogy növekedésnek induljanak az iparág bevételei, de leginkább csak az új üzleti modell kereséséről és a gazdasági válságról hallunk. Egyelőre nem tér vissza az aranykor. Ami a 2012-es évet illeti, már áprilisban, a reklámpiaci adatok nyilvánosságra kerülésekor sejteni lehetett, hogy az árbevételek alakulása sem kezdett látványos emelkedésbe. Ugyanakkor az árbevétel-adatok kapcsán figyelemmel kell lenni arra, hogy az nem feltétlenül ad teljes képet az egyes vállalatok sikerességéről, hiszen a legtöbb cégnek más érdekeltségei is vannak. Bizonyos tevékenységeket a médiavállalatok kiszervezhetnek más, a táblázatokban nem szereplő cégekbe, sőt, akár külföldi anyavállalatok közvetlenül is működhetnek egyes magyarországi érdekeltségeket.

78%

Év végéig még

27 324 292 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A legnagyobb lapkiadó vállalatok bevétele (2008-2012)

Forrás: http://e-beszamolo.kim.gov.hu/

A televíziós piacon a két országos kereskedelmi televíziót érdemes kiemelni, már csak azért is, mert a reklámadónak hívott, de leginkább a két televíziót érintő új adó kapcsán különösen nagy figyelmet kapott a Magyar RTL Televízió Zrt. és az MTM-SBS Televízió Zrt. üzleti teljesítménye.

A legnagyobb rádiós műsorszolgáltatók bevétele (2008-2012)

Forrás: http://e-beszamolo.kim.gov.hu/

A rádiós piacon érdekes folyamatok zajlanak, és ez azért is különösen fontos számunkra, mert itt legerősebb az állam szerepe. A frekvenciapályázatoknak és az egypiacos jellegnek köszönhetően (vagyis nincs terjesztési, csak hirdetési bevétel) a rádió sokkal kiszolgáltatottabb az állami médiapolitikának, mint más szektorok.

Az országos kereskedelmi rádiók piacán történtekről a Mérték is írt, a politikai háttéralkuval megmutyizott pályázat eredménye az, amit előre sejteni lehetett: az állami reklámpénzekkel kitömött Class FM története sikersztori, míg a politikai ellenzék érdekkörébe tartozó Neo FM képtelen volt fizetni a műsorszolgáltatási díjat, elvesztette a frekvenciahasználati jogosultságát.

Többször is írtunk (pl. itt és itt) a vidéki rádiópiac átalakításáról, ennek két nagy vesztese volt a Juventus és a Rádió1, egyik nagy nyertese pedig a Lánchíd Rádió. A vételkörzetek változása a bevételekben is éreztette hatását, különösen a korábban jelentős hálózatos szereplő, a Rádió1 piacvesztése jelentős.

Érdekes a két budapesti talk rádió versenye is: az Info Rádió tulajdonosi hátterét tekintve meglehetősen közel áll a nagyobbik kormánypárthoz, nem is túlságosan meglepő, hogy a rádió 2012-ben olyan frekvenciához jutott, amelynek használatért nem kell díjat fizetnie. A Klubrádió története közismert, a Mérték is többször írt róla (pl. itt és itt), a Médiatanács kitartó munkával a sajtószabadság leépítésének szimbólumává tette az adót. Ez a bevételekből is jól látható: ma már csak a leginkább kockázatvállaló hirdetők hirdetnek a Klubrádióban, hiszen ez egyet jelent a nyílt ellenzékiség felvállalásával.

A két legnagyobb online tartalomszolgáltató bevétele (2008-2012)

Forrás: http://e-beszamolo.kim.gov.hu/

A két legnagyobb online tartalomszolgáltató bevételi eredményeit tekintve az a leginkább szembetűnő, hogy nem teljesülnek az online médiára aranybányaként tekintő korábbi optimista várakozások. A két vezető magyarországi portál, az index.hu és az origo.hu üzemeltetője sem tudta az elmúlt öt évben látványosan növelni a bevételeit, és ebben aligha lesz jelentős változás. Közismert, hogy az online hirdetési költések ma már nagy arányban keresőkön, közösségi oldalakon (google, facebook) keresztül külföldi vállalatokhoz kerülnek.

A kormány által bevezetni tervezett, végleges formájában még nem ismert médiaadó tehát egy alapvetően legyengült szektort sújt, amely nem heverte még ki a gazdasági válság okozta visszaesést és éppen a fenntartható üzleti modelleket keresi. A költségvetési szempontokkal és a túlzottdeficit-eljárással lehet persze érvelni – legfeljebb senki nem hiszi el –, de az a kár, ami a magyar tartalomipart és a demokratikus nyilvánosságot éri, aligha megbecsülhető. Mint ahogy egy fontos iparági szervezet, a Főszerkesztők Fóruma nemrég kiadott közleménye jelezte, egy gazdasági értelemben vett működésképtelen médiaipar a demokrácia lebomlásához vezet. Ezt az árat nem kellene megfizetni néhány milliárd költségvetési bevételért.