Elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, blokkolás, lex Kuruc.info. Miről van szó? Polyák Gábor ismeretterjesztő írása.

„A bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére irányuló megkeresésben tájékoztatja a külföldi államot, hogy amennyiben harminc napon belül nem tud eleget tenni a megkeresésnek, akkor elrendeli az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtását.”

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Ez a mondat szerepel a múlt héten az igazságügyminiszter által benyújtott törvényjavaslatban. Az első olvasatra is fenyegető, bár kissé homályos rendelkezésből azonnal hír lett, és meg is kapta a jól megérdemelt lex Kuruc.info nevet. Ez a rendelkezés ugyanakkor inkább már csak hab a tortán. Az új, július 1-től hatályos Büntető törvénykönyv vezeti be az elektronikus adat végleges eltávolítása nevű szankciót, amiről korábban mások mellett mi is írtunk már. Mivel a mostani törvénymódosítással vált kerekké a történet, érdemes egészében is megnézni, miről van szó.

A júliusban hatályba lépő új Büntető törvénykönyv szerint véglegesen hozzáférhetetlenné kell tenni azt az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatot, amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele bűncselekményt valósít meg, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre. Ezt intézkedést a bíróság bármely bűncselekmény elkövetése esetén kiszabhatja.

A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló jogszabály rögzíti, hogy az intézkedés végrehajtására alapesetben a tárhelyszolgáltató köteles, vagyis az, aki a jogsértő, vagy jogsértéshez tárolt adatokat a saját szerverein tárolja. Ha a tárhelyszolgáltató, aki tehát maga nem követett el bűncselekményt, nem teljesíti az intézkedést, százezertől egymillió forintig terjedő bírsággal sújtható, és ez a bírság háromhavonta ismételhető. Ez nagyjából illeszkedik abba a logikába, amit a különböző internet-szolgáltatók felelősségét szabályozó európai elektronikus kereskedelmi irányelv is követ: a tárhelyszolgáltató fizikailag és jogilag is képes arra, hogy a nála tárolt jogsértő tartalmat eltávolítsa, feltéve, hogy arról tudomást szerez. A bírósági értesítés minden bizonnyal megfelel a tudomásszerzés feltételének.

Igen ám, de éppen az a gond az internettel, hogy nem ilyen egyszerű. Tárhelyet bérelni a világ bármely pontján lehet, és még az sem okoz nagy gondot, hogy titokban tartsuk a szerver fizikai helyét. Ezzel nyilván nagyobb számban élnek azok, akiknek van félnivalójuk, mert tudják, hogy az általuk közzétett tartalom jogsértő. Gyermekpornográfiát, bombareceptet vagy éppen rasszista tartalmakat tesz elérhetővé. De az is előfordul, hogy ilyen módon tesz közzé valaki politikailag érzékeny, a kritikát rosszul tűrő politikai képződményt rossz színben feltüntető véleményeket, információkat. Az anonimitás minden esetben súlyos kockázatokat rejt, de minden esetben egyúttal másképp el nem érhető lehetőségeket is jelent.

A magyar jogalkotó továbbgondolta a helyzetet, többek között azért, mert hosszú évek óta játszik frusztráló macska-egér játékot a kuruc.infoval. Az eddigi próbálkozások, köztük a teljes médiatörvénnyel, nem hozták meg a várt eredményt. A kuruc.info eddig is inkább jó alibi volt ahhoz, hogy a jogalkotó újabb és újabb ötletekkel egyre szűkebbre szorítsa az internetes közlések szabadságát.

Ennek a folyamatnak a következő állomása az új Büntető törvénykönyv és ahhoz kapcsolódó eljárási szabályozás, amely immár a teljes internetes adatforgalom szűrését és egyes adatok blokkolását helyezi kilátásba, a szabályozás látókörébe vonva a tisztán jeltovábbítási tevékenységet végző távközlési szolgáltatókat is. A szabályozás szerint abban az esetben, ha a tárhelyszolgáltató az első bírság kiszabása után sem törli az érintett tartalmat, akkor a bíróság „az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával rendeli el”. A hozzáférés megakadályozását az adattovábbítást biztosító hálózat üzemeltetőjével szemben rendeli el a bíróság, akivel szemben természetesen szintén kiszabható rendbírság, egymillió forintig terjedően. A blokkolás elrendelése más esetben, a bíróság saját döntése vagy az ügyész indítványa alapján is megtörténhet. Ilyen eset a gyermekpornográfiával kapcsolatos bűncselekmény esetén, ha a tárhelyszolgáltató nem törli az adatot; ebben az esetben nem kell megvárni az első bírságot.

Ilyen eset továbbá az, ha az érintett adathoz való hozzáférést már az eljárás közben, ideiglenes jelleggel megtiltotta a bíróság, és ennek indoka továbbra is fennáll. Az ideiglenes intézkedésként elrendelt blokkolás az egyik leginkább kifogásolható elem a szabályozásban. Erre szűk körben, gyermekpornográfia, állam elleni bűncselekmény vagy terrorcselekmény miatt folytatott eljárásban, az e bűncselekményekkel összefüggő adatokra vonatkozóan van lehetőség; ezekben az esetekben már az ítélet meghozatala előtt elrendelheti a bíróság az adatforgalom szűrését, adatok blokkolását. Más bűncselekmények esetén – kivéve a magánvádas bűncselekményeket, amilyen például a rágalmazás – ideiglenes intézkedésként a tárhelyszolgáltató kötelezhető az adat ideiglenes eltávolítására.

Mindez még mindig nem oldja meg a kuruc.info problémát. A kuruc.info-ról egy dolgot tudunk biztosan, mégpedig azt, hogy nem magyar szerveren tárolják. A most benyújtott módosítás valójában a külföldön tárolt adatok blokkolásának eljárási rendjét tisztázza. Már a büntetőeljárási törvény korábbi módosítása világossá tette, hogy a magyar bíróság elrendelheti a külföldi adatok kiszűrését az adatforgalomból, ha az érintett külföldi hatóság erre irányuló megkeresése (jogsegély) nem vezetett eredményre. A most benyújtott javaslat mindössze a jogsegély iránti kérelem tartalmát pontosítja, annak érdekében, hogy e kérelemben a külföldi hatóság számára egyértelművé váljon: mi nem viccelünk. Ez persze csak arra az esetre vonatkozik, ha tudjuk, hogy melyik ország hatóságait kell megkeresni az adat eltávolításával kapcsolatban. Ha nem tudjuk, hol a szerver, akkor nincs jogsegély, marad egyszerűen a blokkolás.

Mindebbe a jogalkotó bevonta a más területeken már kiválóan teljesítő NMHH-t: a szűrés és blokkolás végrehajtását az NMHH szervezi és ellenőrzi. Ennek érdekében az NMHH vezeti a hátborzongató nevű, központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisát, és a blokkolandó tartalomról értesíti az összes hírközlési szolgáltatót.

Mindehhez érdemes hozzátenni, hogy a médiatörvény is tartalmaz egy hangulatában legalábbis hasonló rendelkezést: ha a Médiatanács az internetes sajtótermékkel szemben bírságot szab ki, vagy kötelezi meghatározott közlemény közzétételére, és ennek az internetes sajtótermék kiadója nem tesz eleget, a Médiatanács az internet-szolgáltatót kötelezi az internetes sajtótermék közvetítésének felfüggesztésére. A törvény ködös, nem tisztázza, milyen típusú internet-szolgáltatóra róható ki ez a kötelezettség, de a szövegből az következik, hogy akár a hozzáférés-szolgáltatóra is. Így nem csak büntetőeljárásban, bírósági döntés alapján, hanem hatósági eljárásban, a Médiatanács határozata alapján is sor kerülhet adatok szűrésére és blokkolására. A Médiatanács ráadásul nem egymillió, hanem mindjárt hárommillió forint bírságot is kiszabhat az internet-szolgáltatóra.

Hát így állunk. Nyilvánvaló, hogy a gyermekpornográfia vagy a terrorcselekmények ellen minden eszközzel fel kell lépni. De az is nyilvánvaló, hogy a jogalkotónak fogalma sincs, milyen szellemet engedett ki a palackból. Nem is az a fő probléma, bár önmagában is súlyosan sérti a véleményszabadságot, hogy lényegében bármely bűncselekmény esetén helye lehet blokkolásnak, sőt akár a médiatörvény máig nem tisztázott tartalmú rendelkezéseinek megszegése esetén is. A fő probléma az, hogy a szűrés és a blokkolás mindig csak a teljes adatforgalom szűrésével oldható meg. Ha egy adatot ki kell szűrni, ellenőrizni kell az összes többit is. Ezzel végleg megdől az a mítosz, hogy a jeltovábbítást végző hálózatüzemeltetők semleges szereplői a tartalom áramlásának, és ezzel végleg megdől a kontrollálhatatlan internet mítosza. Innentől csak bizalom és naivitás kérdése, hogy elhisszük-e, a mi adatainkra senki sem kíváncsi, és a blokkolásnak nincsenek rejtett áldozatai. Nem is beszélve arról, hogy ez egyáltalán nem vet véget a kuruc.info macska-egér játékának. Egy egész szolgáltatás nyilván nem lehet jogsértő – egy-egy konkrét közléssel kapcsolatban persze nem lesz nehéz büntetőeljárást indítani -, a honlap egy konkrét tartalmát viszont elég könnyű átpakolni, átfogalmazni. Ha ez nem elég, kódolni is lehet. Számomra egyértelmű, hogy túl nagy árat fizetünk a szinte semmiért. És persze miközben a jogalkotó ráereszti a világra a jogi atombombákat, mondván, hogy a gyűlöletbeszéd elleni harcban nincs kímélet, ugyanez a jogalkotó, nevezzük Fidesz-kétharmadnak, mindent megtesz annak érdekében, hogy a hétköznapi rasszizmus bevett kulturális gyakorlattá váljon.