Januártól megváltozik a világunk, még jobb lesz Magyarországon élni: a kormányintézkedések hatására elöntenek bennünket a kedvezmények, adócsökkentések. Tovább csökken az államadósság, csúcson a BUX. Lesznek aztán új börtönök is, új felszerelések az önkéntes tűzoltóknak, új sportcsarnok a bonyhádiaknak – első hullámban e jóhírekről tájékoztatta nézőit december utolsó szerdáján az állami híradó.

Szúrópróbánk 2016-os utolsó darabjában a december 28-án 18 órai és este fél nyolcas kezdettel sugárzott állami hírműsorokat vizsgáltuk. Elöljáróban annyit jegyezhetünk meg, hogy a hazai hírek alapjául szolgáló események, történések bemutatása ezúttal sem volt sokoldalú, a kormányzat tevékenységéről nem tárgyszerűen, hanem pozitív részrehajlással, propagandisztikus eszközökkel élve tájékoztattak a műsorkészítők. Árnyalt megközelítéssel nem találkoztunk a híranyagok feldolgozása során, legyen szó a magyar támogatáspolitikáról vagy éppen a migrációról. Ugyanígy hiányzott a visszafogottság a szilveszteri előkészületekről szóló beszámolókból is, ugyanis hírműsorban régen tapasztalt méretes burkolt reklámokkal (Törley pezsgő és egy budapesti szórakozóhely népszerűsítésével) búcsúztatta az óévet az állami televízió nagyhíradója.  Mindkét alkalommal számos (nem magyar vonatkozású) nemzetközi hírt is adásba szerkesztettek. Ezek közül igen tanulságos volt az este 6 órai műsor összeállítása az orosz doppingbotrány fejleményeiről, amelyből pont a hír lényege nem derült ki. Az ellenzéki hírek, illetve álláspontok megjelenítésére két percet szántak a vizsgált műsorokban. Ezek bemutatása ráadásul kontextus nélküli volt, arra szolgált, hogy a pártok rövid megjelentetésével a közszolgálati követelmények egy részét látszólag teljesítse az állami híradó, ám az állampolgárok tájékoztatásához nem volt elégséges.

Család. Kedvezmény. Növekedés.

Propaganda technika 1.: bűvös szavak ismétlése – sulykolás

 Mindkét híradó vezető anyaga volt az, hogy még több kedvezményt kapnak jövőre a családok. Az összeállítás felvezetése során a műsorvezető, aztán a tudósító, a bejátszások szereplői és saját hangon Rétvári államtitkár is elmondta, hogy nő a kétgyermekesek adókedvezménye, ezt infografikán is ábrázolták, majd a következő anyag felvezetésében a műsorvezető ezt megismételte, idézve Halász János Fidesz szóvivőt, akitől magától ismét hallhattuk saját hangján is a jó hírt. A kétgyerekes munkavállalóknak járó adókedvezmény havi 5 ezer forintos növekedéséről megszólaltattak egy anyukát, aki örült, hogy ennyivel több pénze marad havonta. Diagramokon tették szemléletesebbé, hogy 2015 óta 20 ezerről évi 5 ezer forinttal emelkedik ez az adókedvezmény. Rétvári államtitkár azt is bejelentette, hogy a fiatal házasok adókedvezménye is nő oly módon, hogy nem egy, hanem összesen két évig lehet igényelni ezt az ugyancsak havi 5 ezer forintos lehetőséget, s azt is megmutatták infografikán, hogy ez két év alatt 120 ezer forint adómegtakarítást eredményezhet. Az államtitkár arról is beszélt, hogy ezek a családi kedvezmények „európai szinten példa nélküliek”, mert az OECD országok között is hazánk „messze a legnagyobb családtámogatást nyújtó országok közé tartozik”. Ennek a kijelentésnek a felfejtését azonban infografikával már nem segítette a hírszerkesztő, megelégedett azzal, hogy e jól hangzó mondat háromszor elhangozzék. Pedig Magyarország csakugyan nagyon elöl áll azok között az OECD országok között, akik a GDP-jükből legnagyobb arányban fordítanak családtámogatásokra. A legutolsó hivatalos adat a 2016. októberi országjelentésben található, eszerint sorrendben az Egyesült Királyság, Franciaország, Dánia után Magyarország, Svédország, Izland és Luxemburg azok az országok, ahol a családokra fordított támogatások magasan a 2,45 %-os OECD átlag fölött vannak. Az igaz, hogy kimagasló az arány, de Magyarország nem egyedül áll ezzel az eredménnyel Európában, hiszen a lista élén csak európai országokat találunk. Kár, hogy az állami televízió ebben az esetben is azt a megoldást választotta, amikor csak a kormányzati intézkedések illusztrálására, a befogadás fölerősítésére törekedett, ahelyett hogy a tolmácsolt üzenetet összefüggésbe helyezte volna, esetleg így némi hátteret, környezetet is adva a családtámogató döntés értékeléséhez.

A pozitív kormányintézkedés megismertetését erősítő eszközként a jól bevált és túl kifinomultnak nem nevezhető sulykolás technikát alkalmazta a médiaszolgáltató. A 2 perc 50 másodperces összeállításban 12-szer hangzott el a család és 11-szer az (adó)kedvezmény szó.

Propaganda technika 2.: rút általánosítás, megbélyegzés

Ezt követően – nyilván a Közszolgálati Kódex vitatott kérdésekre vonatkozó iránymutatása fényében – egy politikai párt, a Fidesz álláspontját is közölték az ügyről. Nevezetesen előbb fölvezették a Fidesz szóvivőjének nyilatkozatát arról, hogy „ha az ellenzéken múlna, nem léphetnének előre a családok”, de a Fidesz az adócsökkentések pártján áll, mert így több pénz marad a családoknál. Majd Halász szóvivő maga sorolta fel, hogy 2017-ben is folytatják az adócsökkentéseket, nő a kétgyermekesek adókedvezménye, jelentősen csökken a legfontosabb élelmiszerek áfája, a munkáltatók adója, marad a csökkentett lakásépítési áfa is. A Fidesz álláspontot 40 másodpercben tették közzé úgy, hogy arra nem reagálhatott egyetlen ellenzéki párt sem, noha a kormánypárt közlendőjében az ellenzékről nem kevesebbet állítottak, mint hogy támadják a családokat támogató adókedvezményeket, s úgy tüntették fel – egybemosva az összes pártot – mintha azok az emberek boldogulását akadályoznák.

Míg a kétgyermekesek adókedvezményének a bevezetésére vonatkozó híradás propagandisztikus módon, ám tájékoztatást nyújtott a 2017 januárjától bevezetett, adókedvezményekkel kapcsolatos intézkedésről, az utána következő bejátszás maga volt a súlyosan elfogult propaganda. A konkrét szereplők (pártok) konkrét cselekedeteit meg nem nevezve sütötték rá rút általánosítással a bélyeget az ellenzékre, miszerint a nem kormánypárti politikai oldal a családok ellensége. Ilyen esetben azonban a Közszolgálati Kódex szerint megismerhetővé kellene tenni – a közérdek követelményeinek keretei között – a pártok eltérő véleményét is. Itt erre a hírműsor készítői nem tettek kísérletet sem, hiszen nem a tájékoztatás, hanem a lejáratás volt jól láthatóan a kiadott „közfeladat”. Így aztán csak a különösen jó memóriával rendelkező, s az adócsökkentések és a családi támogatások ügyében eligazodni egyébként is képes kevesek emlékezhettek rá, hogy melyik pártnak mi is volt korábban az álláspontja. Hogy pl. az LMP a többkulcsos adó és a minimálbér emelésének volt a híve, és az egyszülős családok támogatását is fontosnak tartotta, az MSZP a minimálbér egy számjegyű megadóztatását preferálta, a Jobbik pedig egyenesen a családtámogatások kiterjesztését kívánta. De mindebből ebben a műsorban csak annyi volt tudható, hogy a Fidesz szerint az ellenzéki pártok sorra elutasították és a mai napig is támadják a családokat támogató intézkedéseket.  Az állami televízió, a kiegyensúlyozott tájékoztatásra és a közszolgálati médiaszolgáltatásra vonatkozó összes szabályt áthágva és figyelmen kívül hagyva, a kormányzópárt szócsöveként működött.

Szépségpötty: ellenzéki megszólalás

A növekvő adókedvezmények, a csökkenő államadósság és az új munkahelyeket is teremtő békési börtön-beruházásról szóló tudósítások közé beszerkesztettek egy ellenzéki hírcsokrot, három parlamenti párt sajtótájékoztatójáról. Az összesen 2 perc időtartamú bejátszások arra szolgáltak, hogy kipipálják, megszólalt az ellenzék is. A sajtótájékoztatókon felvetett témákat nem dolgozták fel, pusztán az ellenzéki pártok egy-két mondatos megszólalásai kerültek a műsorba. A kormányzat véleménye nem jelent meg, a híradó nem próbálta több oldalról bemutatni a felmerült kérdéseket.

A Jobbik frakcióvezetője a Fidesz kormányzásának káros következményeiről, 600 ezernyi kivándorolt munkavállalóról, egyoldalú, csak a járműiparra épülő magyar GDP növekedésről beszélt, és arról, hogy a gazdaságot az uniós források és a hazautalások tartják életben. Az LMP-s egészségügyi szakszóvivő azt állította, hogy a béremelések nem elegendőek az orvosok elvándorlásának a megállításához, s hogy az elvándoroltak kétharmada 35 év alatti. Az MSZP agrárpolitikusa pedig arról tartott sajtótájékoztatót, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál történt 200 fős létszámleépítésnek az az indoka, hogy a Fidesz pártkatonákon keresztül akarja majd osztani a támogatásokat.

Mindezek a megszólalások ugyanúgy légüres térben, összefüggés, környezetbe helyezés nélkül hangzottak el, illetve a műsorban bemutatott más hírhez nem voltak köthetők, az esetleges korábbi műsorhoz szánt kapcsolódásra pedig nem utalt a műsorvezető a felkonferálás során. Így e hírcsokorral nyújtott tájékoztatás nem szolgált maradéktalan információval a közügyek iránt érdeklődő közönség számára, mindössze bemutatta, éppen mivel foglalkozik a parlamenti ellenzék egy része.

A teljes elemzés a Mérték honlapján olvasható el.