A Fidesz által elfogadott médiatörvény is szigorúan tiltja, hogy kampányidőszakon kívül politikai reklámok jelenjenek meg a tévében és a rádióban. A kormány Juncker-ellenes kampánya több televíziócsatornán is futott, ami a Mérték álláspontja szerint törvénysértő. Mint a korábbi kormánykampányok esetében, most is a Médiatanácshoz fordultunk.

A politikai kampányüzenetek terjesztésére szigorú jogszabályi előírások vonatkoznak. A jogi szabályozás az üzeneteket hordozó eszköztől függően differenciált, és nem az üzenet tartalmára, hanem az üzenet közvetítésének strukturális és finanszírozási kérdéseire vonatkozik. A legszigorúbb előírások a televíziós és rádiós politikai hirdetésekre vonatkoznak. Ilyen hirdetés kizárólag választási kampányidőszakban, valamint már elrendelt népszavazással összefüggésben tehető közzé. Sőt a televíziós hirdetések még a kampányidőszakban is csak nagyon korlátozottan alkalmazhatók. Maga az Alaptörvény rögzíti, hogy politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül tehető közzé.

A médiatörvény vonatkozó rendelkezése alapján egyértelműen megállapítható, hogy azok a politikai üzenetek, amelyek nem valamely párttól, hanem a kormánytól érkeznek, szintén politikai reklámnak minősülnek, és a fenti szigorú feltételek között tehetők közé. A médiatörvény szerint a politikai reklám valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám. A törvény pontosabban nem határozza meg, hogy mely üzenetek szolgálják a kormány népszerűsítését, illetve melyek ösztönöznek a kormány támogatására, de a szavak köznapi jelentése alapján azok az üzenetek is idetartoznak, amelyek a kormány által eredményeket, illetve a kormány által követett politikai program egyes elemeit mutatják be.

Az „Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel” című kommunikációs kampányban egyéb médiafelületeken kívül a médiatörvény hatálya alatt álló médiaszolgáltatásokban is megjelent a kampány spotja.  Álláspontunk szerint a műsorszám politikai reklámnak minősül, médiaszolgáltatásban való közzététele ezért sértette a médiatörvényt.

Orbán Viktor miniszterelnök a Welt am Sonntag című lapnak 2019. március 3-án adott interjújában a kormány üzeneteit „kampány”-nak nevezte, amely egy kampánysorozat első szakasza, és ezt az akkori tervek szerint egy “pártkampány” követi. Szijjártó Péter külügyminiszter a BBC-nek 2019. február 26-án adott interjújában maga is „politikai tartalmú” üzenetekről beszélt az ugyanezen kampány keretében elhelyezett kültéri plakátokkal kapcsolatban, amelyek elhelyezésének okaként ráadásul a közeledő európai parlamenti választásokat jelölte meg. A televíziós és rádiós spotok ugyanazokat az üzeneteket ismételték meg, mint amelyek a plakátokon megjelentek.

A törvény a társadalmi célú reklámot, és a közérdekű közleményt kifejezetten elhatárolja a politikai reklámtól, rögzítve, hogy az olyan közlemény, amely tartalmában politikai reklámnak minősül, nem minősülhet sem társadalmi célú reklámnak, sem közérdekű közleménynek.

A törvény szerint a társadalmi célú reklám „valamely közérdekű cél elérése érdekében kíván hatást gyakorolni a médiaszolgáltatás nézőjére vagy hallgatójára”. A kifogásolt közlemény azonban nem nevez meg semmilyen közérdekű célt, és nincs olyan tartalmi eleme, amely a nézőket bármely közérdekű cselekvésre motiválná. A spot kizárólag arra törekszik, hogy a kormány politikai céljainak támogatására ösztönözzön, népszerűsítse a kormány politikai céljait.

A spot nem minősíthető közérdekű közleménynek sem, mivel az a törvényi definícióban rögzített feltételt nem teljesíti, nem közvetít “konkrét közérdekű információt”.  E feltételnek a spot általános közlése nem felel meg, megragadható közérdek a konkrét közléssel összefüggésben nem azonosítható.

Ugyanakkor abban az esetben, ha a Médiatanács értelmezése szerint a Kormány mégis valamiféle „közérdekű információt” kíván eljuttatni a közönséghez, akkor az Mttv. e célra nem a társadalmi célú reklámot, hanem a közérdekű közleményt rendeli. Közérdekű közlemény közzétételét a törvény szerint kizárólag állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve személy, valamint állami fenntartású vagy az állam kezelésében lévő intézmény kezdeményezheti, amiből viszont az következik, hogy a jogalkotó szándéka szerint ezen intézmények közérdekű üzeneteit nem társadalmi célú reklámként, hanem közérdekű közleményként kell közzétenni. Kizárólag a közérdekű információk közérdekű közleményként való elhelyezése felel meg a közpénzekkel való felelős gazdálkodás követelményének, hiszen a közérdekű közleményt a médiaszolgáltatók ingyenesen kötelesek közzétenni.

Álláspontunk szerint a közlés tartalmában a fentieknek megfelelően megvalósítja a politikai reklám kategóriáját, miközben egyértelműen nem felel meg sem a társadalmi célú reklám, sem a közérdekű közlemény, sem a reklám kategóriájának. Ha azonban a Médiatanács értelmezése szerint a közlések tartalmukban nem felelnek meg a politikai reklám kategóriájának, akkor sem minősülhetnek társadalmi célú reklámnak, kizárólag ingyenes közérdekű közleményként tehetők közzé.

Ezzel az érveléssel próbáljuk meggyőzni a Médiatanácsot. A korábbi döntések alapján abban reménykedni, hogy az érveinket szakmai alapon értékelik, nincs okunk. Mindenesetre azzal, ha a hatóság egyáltalán nem foglalkozik a beadvánnyal vagy valódi szakmai érvek nélkül lesöpri azt, legalább egy újabb elem kerül a végtelenül hosszú bűnlajstromukra.