Manipulatív hírsorrend, a tárgyilagosság hiánya, elhallgatott tények, elfogultság, kormánypropaganda – ezt szúrtuk ki a november végi állami híradóban a Szúrópróba vizsgálat során. A tetten érhető manipulatív hírszerkesztési gyakorlatból ezúttal a Jobbik  elleni kormánypropaganda állami hírműsorokban használt eszközeit emeljük ki, valamint egy olyan hírelemet, ahol a pártpolitikai akarat ugyan nem, de a szakmai alkalmatlanság tapintható.    

 Jobbik ügyek 

A kormányelvárásoknak való megfelelés vezette a híradósokat a Tett és Védelem Alapítvány Biztonságban vannak-e a zsidók Európában? című konferenciájáról szóló híradáskor. A nemzetközi eseményről „Köves Slomó: A Jobbik jelenti a legnagyobb kihívást az antiszemitizmus elleni küzdelemben” címmel számoltak be, mintha az esemény központi eleme a Jobbik politikájának az elemzése lett volna. A két és fél perces összeállítás több mint harmadában a Jobbik antiszemita magatartása volt a téma, Köves Slomó egy mondatát játszották be, majd interjút is készítettek a vezető rabbival, aki azt a véleményét fogalmazta meg, hogy annak a vehemenciának a nyomai, amellyel a Jobbik annak idején felkarolta az antiszemita gyűlöletkeltést, még most is megvannak, és emlékeztetett rá, hogy ez a párt olyan fogalmakat vezetett be a közgondolkodásba, mint pl. a holokamu, amelyek nehezen helyrehozható károkat okoztak a magyar társadalomban.

Magáról a konferenciáról nem túl sokat tudhatott meg az érdeklődő közönség, a felszólalók közül két államtitkár beszédéből idéztek. Mikola István és Latorcai Csaba egyaránt azt hangsúlyozták, hogy Magyarországon mindenki szabadon gyakorolhatja a vallását, és a kormány fellép az antiszemitizmus ellen.

Pedig ennél jóval többről szólt a rendezvény. Az MTI tudósítása is a két politikus szavait részletezte Köves Slomóén kívül, de tőle a Jobbikkal kapcsolatos mondatot nem is idézte az állami hírügynökség. A távirati iroda valószínűleg kisebb jelentőséget tulajdonított a vezető rabbi Jobbikra vonatkozó megjegyzésének, mint az erre külön figyelő állami híradó. (A rendezvényről részletes tudósítás az online Szombat felületén olvasható, abból kiderül, hogy nemcsak politikusok szólaltak fel, hanem komolyabb szakmai vita is folyt, panelbeszélgetéseken szakértők elemezték az antiszemitizmus kérdését.) A tényleges tartalom az állami televízióban elsikkadt a pártszolgálat mellett.

Ugyancsak nem lehet véletlennek nevezni, hogy az állami híradó a PestiSrácok nyomán megtalálta a Jobbik nyugdíjas tagozata alelnökének gyűlöletkeltő, kirekesztő mondatait. A jobbikos nyugdíjas a Facebookon és az interneten látható HUN TV-ben fejtette ki zsidó- és cigányellenes szélsőséges nézeteit, amely miatt a Jobbik vezetése vizsgálatot indított. A hír apropóját a vizsgálat bejelentése adta. Az ellenzéki párt alelnöke, Z. Kárpát Dániel úgy nyilatkozott, hogy ez a magatartás nem maradhat következmények nélkül. A három perces összeállítás döntő részét azonban azok a műsorelemek tették ki, amelyekben a híradósok bejátszották a nyugdíjas politikus súlyosan antiszemita megnyilvánulásait, továbbá fél percben emlékeztettek arra, hogy a Jobbik nyugdíjas tagozatát azt követően hozták létre szeptemberben, hogy Vona Gábor – a Fidesz szerint – megsértette a nyugdíjasokat. Felidézték Vona nyugdíjasokat gyalázó szavait, és az elhangzó szöveget a képernyőn meg is jelentették a nyomaték kedvéért. Ezzel ismét kormánypárti propagandát közvetített az állami híradó, hiszen augusztusban a Fidesz telefonos kampányban hívta fel nyugdíjasok ezreit, hogy ismertesse velük Vona FB posztját, amelyben a pártelnök hangot adott annak, hogy a kormány által manipulált nyugdíjasok nemzeti rendezvényeken magukból kivetkőzve ugranak egymásnak.

A nyugdíjas tagozat vezetőjének gyűlöletkeltő megnyilvánulása miatt indult jobbikos vizsgálatról szóló tájékoztatás apropóján és helyett a nézők komplett összeállítást kaphattak az ellenzéki párthoz kapcsolható konfliktusokról, azzal a kormánypárti kommentárral, hogy a Jobbik néppártosodása nem hiteles.

 Egy félrecsúszott figyelemfelhívás

A híradó önkéntes vállalása, hogy az öngyilkossággal kapcsolatos tudósítások után mindig felhívja nézői figyelmét arra, hogy vigyázzanak önmagukra és figyeljenek a környezetükben élőkre, krízishelyzetben hívják a 116-123-as ingyenes lelki elsősegélyvonalat, hiszen van segítség az öngyilkos gondolatokkal küzdők számára. Így történt ez a fél nyolcas híradóban is, ahol a hágai Nemzetközi Törvényszéken a délszláv háborúban boszniai muszlimok ellen elkövetett háborús etnikai tisztogatás miatt bűnösnek talált és 20 évre ítélt Slobodan Praljak horvát tábornok követett el az ítélethirdetés után méreggel öngyilkosságot. A televízió figyelemfelhívása ebben az esetben túlzásnak tűnt, hiszen egy háborús bűnös öngyilkosságáról szól, aki hősnek akarta láttatni magát. (Mint kiderült, régóta és tudatosan készült a halálra Praljak.) Így a hírműsor máskor nagyon is helyénvaló figyelmeztetése inkább ellenérzést válthatott ki.

Ez a figyelemfelhívás jól példázta, hogy az állami hírműsor politikai intenciók hiányában nem képes a feladatát ellátni. Úgy tűnik, az érzékeny megközelítés hiányzik az eszköztárából, a formális szerkesztés, a sematikus megfelelni akarás mögött nem fedezhető föl az átgondoltság. Egy háborús bűnök elkövetése miatt elítélt ember önként választott haláláról szóló beszámoló megdöbbentő lehet, többféleképpen értékelhető, de az biztosan állítható, hogy nem a megfelelő alkalom arra, hogy a kritikus lélektani helyzetben gyötrődő, öngyilkos gondolatokkal  küszködő embereket segítség kérésre ösztönözze. Legalábbis visszás érzetet kelt, ha a krízisben szenvedő embertársaink iránti fokozott odafigyelésre történő felhívásra egy etnikai tisztogatásban bűnösnek talált tábornok kapcsán kerül sor. Nem az emberség, a szakmai-etikai elvek betartása, hanem az automatizmus, a formális megfelelés motívuma fedezhető fel a szerkesztő döntése mögött.

A teljes elemzés a Mérték honlapján olvasható.