Bezárás
Egyéb

Miért nem volt hideg sör a méhkeréki kocsmában – avagy, miről írtak a megyei napilapok 2018. szeptember 6-án?

A Megyejáró negyedik részében folytatjuk a Magyarországon ma megjelenő 18 megyei napilap elemzését egy-egy kiválasztott nap, jelent esetben a 2018. szeptember 6-i lapszámok segítségével. Az elemzés során ezúttal azt találtuk, hogy Andy Vajna és Heinrich Pecina lapjai helyenként (főként a központi oldalakon) valódi újságként és nem kormányszócsőként működtek, de a megyei oldalak továbbra sem tudnak szabadulni a giccses történetektől és szalagátvágásoktól. Katus Eszter írása.

Mint ismert, a megyei lapok piacán az elmúlt évek átrendeződés történt: minden lapcsoportnak új tulajdonosa lett. Tizenhárom újság Mészáros Lőrinchez, három Andy Vajnához, három pedig az osztrák Heinrich Pecinához került. Elemzésünkben azt vizsgáltuk, miről és hogyan írtak a megyei napilapok szeptember 6-án, voltak-e közös központi tartalmak, egyformán megjelenthetett-e minden politikai vélemény és szereplő, vagy torzítottak-e valamilyen irányba a cikkek. A vizsgálat most sem terjedt ki a nem közéleti cikkekre (ld. sport, szórakoztatás, PR cikkek stb.), csupán a központi és a megyei közéleti tartalmakat vettük górcső alá.

„Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve”

A legenda szerint Ferenc József császár első magyarországi látogatásán ismételgette a fent idézett mondatot, majd amikor a kancellárja megkérdezte tőle, hogy miért mondja ezt mindenhol, amerre jár az országban, a császár azt válaszolta, azért, mert csak ennyit tud magyarul. Nagyjából ez lehet a helyzet a Mediaworks-ös megyei lapok esetében is. A Dunántúli Napló, a 24 óra, a Tolnai Népújság, a Somogyi Hírlap, a Petőfi Népe, a Békés Megyei Hírlap, az Új Néplap, a Nógrád Megyei Hírlap és a Heves Megyei Hírlap egyformán a 7., 8. és 9. oldalon hozták le a „kötelező központi anyagokat”. (A többieknél is csak formailag volt eltérés: más oldalszámot és oldaltörést használtak.)

Bár a kilencedik oldalon már a kormány bevándorlás- és idegenellenes nézeteit hangoztatták a Mediaworks lapok, a hetediken még arról számoltak be vezető anyagban nagy örömmel, hogy soha nem volt még ilyen magas a külföldi beruházások száma az országban, mint tavaly. A világraszóló sikerként bemutatott eredmény (ti., hogy Magyarország a hetedik legkeresettebb a külföldi befektetők között) okait többek között abban látták, hogy nálunk az egyik legalacsonyabb a személyi jövedelemadó mértéke és a társasági adó kulcsa, és a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulás is folyamatosan csökken. A cikkben külön hangsúlyozzák, hogy az első hat hónapban a külföldi befektetők hétezer új állást hoztak létre – miközben a magyar cégek teljesítményéről egy szó sem esett.

Vélhetően ezt próbálták kompenzálni egy másik nagyobb írással, amelyben a jól teljesítő hazai baromfitenyésztést emelték ki. Igaz, a cikkben rámutattak: a siker hátterében az áll, hogy a kormány csökkentette a baromfitermékek áfáját, emellett 12 milliárd forintnyi éves állatjóléti támogatással segíti az ágazatot, plusz további 80 milliárd forintos uniós-állami forrásra pályázhatnak majd a tenyésztők.  Vagyis: az ágazatba javában pumpálják az állami és uniós pénzt a versenyképesség fenntartásához.

A hetedik oldalon a következőkről számoltak még be a Mediaworks-ös újságok: a klímaváltozás miatt fordulat előtt áll a magyar mezőgazdaság (tudásalapú mezőgazdaságra lesz szükség), valamint: beruházási kódex készült az építőiparban.

A két kis cikken túl volt még két nagyobb is. Az egyik arról szólt, hogy a jövőben szigorúbban lépnek fel az orvhalászok ellen; ehhez 114 millióért vásárolt platós terepjárókat a magyar horgászszövetség, amely szervezetet az állam is támogatott. Persze ennek volt feltétele, amire a cikk egy szokatlanul őszinte mondatban rá is mutatott: „a MOHOSZ jó kapcsolatot ápol a kormánnyal és ez kifizetődik: 2014 óta több mint 1,3 milliárd forintot fordított az állam a szövetség támogatására”.  

A másik írás arra mutatott rá, hogy 4,8 százalékkal nőtt a GDP a második negyedévben, amelyhez többek között az építőipar és a szálláshely-szolgáltatás/vendéglátás (vagyis a szezonhoz köthető szektorok – a szerk.) növekedése is hozzájárult.

A hurráoptimista hangulat folytatódott a 8. oldalon is. A vezető anyag szerint újabb százmilliárdokat költ majd az állam az oktatásra. A lead mindenesetre egy furcsa tényközléssel kezdődött: „az oktatásra szánt bérek jelentős része a bérekre megy el” – akármit is jelentsen ez. A feltételezett elírás után aztán egy többhasábos felsorolás következett Rétvári Bence államtitkártól arról, mennyi mindent kaptak az iskolák az elmúlt időszakban – főként uniós forrásokból. A cikk szerint a „Nemzeti Pedagógus Kar nem tiltakozik, nem követel, hanem segítséget próbál nyújtani háttéranyagaival a döntéshozóknak”. (A Nemzeti Pedagógus Kart 2013-ban hozták létre, és minden állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben dolgozó pedagógus automatikusan és kötelező jelleggel a tagja lett – ha akart, ha nem. – a szerk.)

Ezek után tért rá az anyag arra, hogy a bár a 2013-as pedagógus életpálya-modell tartós megoldásnak tűnt, a folyamat hamar megszakadt: Magyarországon a pedagógusfizetés nem éri el a diplomás-átlagbér 70%-át sem. A köznevelési államtitkár szerint ezen jövőre változtatni fognak. Hogy azonban az olvasók pontosan lássák, ennek ellenére most milyen jó dolguk van a pedagógusoknak, a Fidesz-frakció szóvivője, Halász János egy külön keretes cikkben leszögezte, a baloldal minden tizedik tanárt utcára tett és elvett tőlük egyhavi bért.

A vezető anyag mellett mindössze két további cikk fért el az oldalon, a helyet ugyanis egy hatalmas reklám foglalta el, amelyben hegesztőket kerestek a Stadler Rail Kft.-hez. (A kft. korábban a Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó, NB II.-es szolnoki fociklub mögötti cégekbe pumpált szép összegeket.- a szerk.) A hirdetés szomszédságában a Diplomamentő II. programról, valamint a főpolgármester-választás kérdéseiről írtak. Utóbbiba még az is belefért, hogy Gulyás Gergely minisztert is idézzék, aki az öt éven belül megépülő budapesti szuperkórházról és arról is beszélt, hogy a Honvéd Kórház tömeges orvosfelmondásáról szóló hírek „álhírek és rémhírek” csupán.

A 9. oldalon a Sargentini jelentés és Soros György volt a fő téma, de azért egy kis migránsozásra is maradt felület. A cikkben Gál Kinga fideszes EP-képviselőt idézték, aki a Magyar Időknek adott interjút arról, mennyire ellenséges a környezet az EP-ben a Sargentini-jelentés megszavazása előtt, aminek az az oka, hogy nyomást akarnak gyakorolni a magyarokra a bevándorlás-politikánk miatt. A képviselő hozzátette, már több mint 8 ezren aláírták azt a petíciót, amely a Sargentini-jelentés tartalma ellen tiltakozik. (Hogy pontosan kik, magyarok vagy külföldiek, az nem derült ki.) Kiegészítésként egy keretes anyagban a kormányközeli Alapjogokért Központ vezetője nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy pontról pontra fel fogják tárni „Soros György szövetségeseinek tévedéseit”. Erre rákontrázott még a TV2-nek nyilatkozó Deák Dániel (a kormányközeli Figyelő munkatársa), aki rámutatott, hogy Sargentini „Soros György megbízható szövetségesének számít az EP-n belül”.

Soros Györgyön és Sargentinin túl további ellenségekre is felhívták a figyelmet a Mediaworks lapok. Például „az Orbán-ellenes, pedofília gyanújába is keveredett” Cohn-Beneditre, akit a Le Figaro (vezető jobboldali, illetve jobbközép nézeteket valló francia napilap- a szerk.) szerint Emmanuel Macron az európai parlamenti listája élére szán.

Ugyancsak beszámoltak arról a két menekült szír úszónőről is, akik önkéntesként dolgoztak a görög partoknál a menekültek mellett, és akiket most embercsempészet vádjával tartóztatott le a görög rendőrség.  A Mediaworks lényegre törően „migránsbűnözés” címkével látta el az írást, amelynek végén nem mulasztották megemlíteni, hogy a „hivatalos adatok szerint már több 19 ezer menekült és migráns van Leszbosz, Híosz, Számosz Lérosz és Kósz szigetén, ahol áldatlan állapotok uralkodnak”.

A kis hírek között nem maradhatott el egy tetszőleges késelés valamelyik nyugati országból (most épp Franciaországból), egy nagykövet, aki találkozni fog Orbán Viktorral, egy kis románozás (megrongáltak egy Széchenyi szobrot Szatmárnémetiben), valamint egy helyi bűnügy pozitív megvilágításban (elfogtak egy reptéri szarkát).

Az ellenségek mellett hazánk barátait is megismerhettük azért: „Orbán Viktor erősíti kirgiz kapcsolatot.”

A három közös központi oldalt egy egész oldalas reklám egészítette ki a Szakmák Európa-Bajnokságáról, amit Budapesten rendeztek meg többek között állami támogatásból.

Na de hova tűnt Soros György?

A lapcomos Kisalföldnél és Délmagyarországnál ugyan mások voltak a prioritások, de az irányvonal itt sem változott. Bár a központi oldalon ugyanúgy a „hazugságoktól hemzsegő” Sargentini-jelentés volt a vezető anyag a Deák Dániel által hangsúlyozott Soros-szállal, a cikk mellett majdnem ugyanakkora helyet kapott egy másik anyag, ami viszont a londoni mérgezés (Szkripál-ügy) orosz gyanúsítottjairól számolt be. Szintén hasonló méretű írás fejtegette azt is, hogy Manfred Weber indult az Európai Néppárt csúcsjelölti tisztségéért. Ez az információ azért fontos, mert „a francia Le Figaro azt írja, hogy Weber esélyeit jelentős növeli, hogy Orbán Viktor őt támogatja.”

És hogy miről írtak még a lapcomos újságok a „Haza és nagyvilág” rovatban? Kis hírben kapott helyet az oktatásra szánt 600 milliárd, a pedagógusok tervezett béremelése, és eggyel nagyobb felületen (két hasábon) a GDP vártnál nagyobb növekedése. A lapok azonban beszámoltak arról is, hogy kizuhant egy gyerek a kaposvári kórház ablakán; hazahozták a csengeri „örökösnőt”; Japánban tájfun pusztított; az unió meghosszabbította az Ukrajna területi épségét megsértő oroszok elleni szankciók hatályát; Németország és Csehország a menekültügyről tárgyalt; és hogy Szijjártó Péter külügyminiszter szerint szükség van egy erős Európai Unióra.

A Hajdú-Bihari Napló, a Kelet-Magyarország és az Észak-Magyarország – azaz az Inform Média lapjai, amely kiadó tulajdonosa a Vienna Capital Partners – a lapcomos és a Mediawork-ös lapok öszvéreként tudósított a hazai és külföldi hírekről. Megírták a pedagógusok tervezett béremelését és az építőipari kódex létrehozását is, de beszámoltak a német-cseh menekültügyi egyeztetésről, Weber bejelentkezéséről, és az erős Európai Unió igényéről is. A Lapcom lapjaihoz képest viszont sokkal több helyet szántak a kelet-közép-európai együttműködésnek, valamint Szijjártó Péter tárgyalásának a brit miniszterelnök-helyettessel. Ami viszont szembetűnő volt, hogy egyetlen sort sem írtak a Sargentini-jelentésről, Soros György neve egyszer sem bukkant fel a lapban, és az oktatásra szánt állami támogatással kapcsolatban Bódis József oktatási államtitkár nyilatkozott. Az Inform Média „Krónika” című rovatáról ezúttal tehát elmondhatjuk, hogy szélsőségektől mentes és tárgyilagos maradt.

Az összes megyei lap központi cikkeire jellemző volt azonban a névtelenség: egyetlen anyag alatt sem szerepelt a szerző neve. Az információkat a forrásmegjelölések szerint főként az MTI adta, de sokat idéztek a kormányközeli Magyar Időkből, közleményekből és néha rádiós interjúkból is.

Az ellenzéki pártok véleménye, tevékenysége ezúttal sem jelent meg a központi oldalakon. És ami szintén kimaradt, pedig  más online portálokon hír volt: Rogán és Szijjártó szerint is magánügy, milyen méregdrága magániskolába járnak a kormánytagok gyerekei; a kormány hirtelen béremeléssel és új gépekkel javítja a hangulatot a Honvéd Kórházban; 800 méteres alagutat épít a Főtáv a pesti belváros alá, építési engedély nélkül; Tiborcz István (Orbán Viktor veje) milliárdokból építkezik; segélymegvonást készít elő a kormány; és a Nixont megbuktató újságíró kemény könyvet írt Donald Trump elnökről.

Oknyomozás a megyei oldalakon: miért nem volt hideg sör?

A megyei oldalak vizsgálatakor tulajdonképpen elég lenne bemásolni az előző elemzések tanulságait. Összességében ugyanis ezúttal is elmondható, hogy a korábbi elemzések során megismert tendencia tovább folytatódott: a közéleti tartalmak a pozitív hírekre, fejlesztésekre korlátozódtak, emellett érzékelhető volt némi eltolódás a bulvár irányába. A címlapsztorik között például felbukkant egy cirkusz-hirdetés, egy retro-autó bemutató, egy kiállítás és egy gazdanap is. A belső oldalakon sem változott a tematika: óvoda-, iskola- és bölcsődefelújítás (uniós pénzből), gasztrohírek, képes rendezvény-, koncert- és fesztiválbeszámolók, krimi hírek, kedves történetek az összefogás erejéről, és így tovább. A prímet azonban ezúttal a Békés Megyei Hírlap vitte: egy olvasói levelet követően vezető anyagban jártak utána, miért nem volt hideg a sör méhkeréki kocsmában! (A válasz: kiolvadt a biztosító.)

Néhány bátortalan kísérletet azért most is találtunk a problémák felvetésére. A Nógrád Megyei Hírlapban például leírták, hogy jelentős mértékben, hét százalékkal nőtt a regisztrált munkanélküliek száma Bátonyterenyén, de annak okait nem firtatták, még a polgármestert se kérdezték meg az ügyben. A Heves Megyei Hírlap az egri Hunyadi Mátyás Általános Iskola beázott és penészes falairól számolt be, amellyel kapcsolatban a tankerületi központ igazgatója a lapnak elmondta, már folyik egy 31 millió forintos beruházás, amivel javítani fognak a helyzeten. Érdekesség, hogy az országos sajtóban is megjelent és nagy port kavaró hír itt nem lett vezetőanyag, és kép sem készült az hatalmas penészfoltokról. Helyette egy olyan anyag került az oldal tetejére, amely egy utca elgazosodását mutatta be. A felmerülő problémákat tehát sehol sem vesézték ki túlságosan, ellenben a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke egy egész oldalon keresztül méltathatta a Fidesz-kormány új, Modern falvak és kisvárosok elnevezésű programját.  Sőt, a Délmagyarország azt is kiderítette, hogy náluk (ti. Csongrád megyében) nem volt érzékelhető a sajtóban annyit emlegetett tanárhiány. Ezzel szemben az Észak-Magyarországban már arról írtak, hogy 120-130 ezer forintos fizetéssel nehéz visszacsábítani a pedagógusokat a pályára, ami nagy bajt okozhat, hiszen hamarosan számos tanár nyugdíjba megy, és nem lesz utánpótlás.

A fentiekből kiderül, hogy Andy Vajna és Heinrich Pecina lapjai helyenként valódi újságként és nem kormányszócsőként működtek – ennek azonban hamarosan vége lehet. A legfrissebb sajtóhírek szerint ugyanis hamarosan ezek az újságok is a Mediaworks tulajdonosához, Mészáros Lőrinchez kerülhetnek – a Lapcom vezérigazgatója már le is mondott.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom