A Híradó megmondta: az ügyvédi kamara is Soros kezében van

blog-img_tartalomelemzes1

A Szúrópróbában ezúttal az állami televízió 2017. április 26-i koraesti és a fél nyolckor kezdődő nagyhíradóját elemeztük abból a szempontból, hogyan teljesülnek a közszolgálati előírások, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye. Előző blogunkban részletesen vizsgáltuk, hogy az állami híradók milyen manipulatív eszközöket használtak a kormányüzenetek közvetítésére az EP magyarországi helyzetről szóló vitájának bemutatása során.  Miként érték el, hogy az esemény objektív, alapos bemutatása helyett a vitát a magyar miniszterelnök heroikus küzdelmeként láttassák, Soros György „az amerikai pénzügyi spekuláns” és brüsszeli segítői ellen. A sorosozás a híradóban feldolgozott más témaköröknél is megjelent. A híradók továbbra is kiemelten foglalkoztak a migráció kérdésével.

Migráció – Soros

Manipulatív tájékoztatás- sulykolt üzenet

Bár a brüsszeli vitához kapcsolódva is sokat foglalkoztak a bevándorlással, az igazi migrációs híranyagok ezután következtek. Előbb beszámoltak a parlament Nemzetbiztonsági bizottságának röszkei kihelyezett üléséről, ahol a jogi határzár működését értékelték. Abban a tagok egyetértettek, hogy a megerősített jogi határzár elterelte az illegális bevándorlókat, bár az ellenzékiek szerint ez csak tüneti kezelés. A szocialista bizottsági elnök azt hangsúlyozta, hogy közös európai megoldásra és a menekültekkel kapcsolatos humánus bánásmódra van szükség, az LMP bizottsági tag szerint pedig a végleges megoldást azokra a problémákra kell megtalálni, amelyek újratermelik a menekültáradatot. A tudósításból nem maradhatott ki a fideszes Németh Zsolt véleménye, aki azt hangoztatta, hogy Soros György és erői a határzár lebontásán ügyködnek.

Az ülésről szóló tudósítást követően a műsorvezető lekonfként hozzátette, tárgyaltak annak a csecsen származású férfinak az ügyében, aki megfenyegette a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet festékkel megdobáló aktivistát. A hír alatt feliratban a „Jobbik: rendszerhiba lehet a schengeni övezetben” címet írták ki, és idézték Mirkóczki jobbikos képviselőt, aki szerint „ez az ügy egy megfelelő, korrekt vizsgálat után akár precedenst is teremthet, hogy a jövőben ilyen lehetetlen állapotok sem egyénileg, se tömegesen ne forduljanak elő”. Orbán Viktor véleményét is megosztották az ügyről, aki a brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte, a belügyminiszterrel vizsgáltatja az ügyet, mert nem engedhető meg, hogy egy külföldi Magyarországon magyar embert fenyegessen.

Ez a műsorelem azonban – megint csak lényeges információk közzététele hiányában – meglehetősen homályos volt. Nem derült ki a nézők számára, hogy miért minősítette „lehetetlen állapotnak” és „rendszerhibának” a Jobbik az esetet. Egy fenyegetés önmagában, még ha külföldi is követi el, nyilvánvalóan nem az. A Jobbik álláspontja csak úgy lett volna érthető, ha arról is informálnak, hogy a csecsen származású férfi egyetlen országnak sem állampolgára és egy évtizede hontalanként él és üzletel hazánkban, miután már több európai országban is szerencsét próbált. Ennek az adatnak az ismertetése nélkül azonban megint csak egyetlen olvasata van a történetnek: a miniszterelnök az egyes állampolgár ügyére is személyesen figyel.

 Ezen nincs mit szépíteni

Jelentősen emelkedett a migránsbűnözés – hívta fel egyik híradása címében a figyelmet a műsor. A műsorvezető bevezetőjében úgy fogalmazott, hogy „napok óta a 2016-os bűnügyi adatokat elemzi szinte egész Németország.” A statisztika azt mutatja, hogy jelentősen emelkedett a bevándorlók által elkövetett bűncselekmények, különösen az erőszakos bűnesetek száma, amire „még a német belügyminiszter is annyit tudott mondani, hogy ezen nincs mit szépíteni”.

A német bűnügyi adatok némely aspektusból valóban számottevő növekedést mutatnak, azonban arról nyilvánvalóan nem lehetett az állami hírműsor munkatársának megbízható információja, hogy „szinte egész Németország” napok óta a tavalyi bűnügyi adatokat böngészi. Ez a fordulat csakis hangulatkeltésre szolgált, éppúgy, mint az, hogy a német belügyminiszter nyilatkozatából csak a bevándorlók által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban tett megjegyzést emelték ki, azt is kiragadva eredeti szövegkörnyezetéből.

Az összeállításban felidézték a szilveszteri tömeges molesztálásokat, bevágták a német belügyminiszter nyilatkozatát, miszerint összefüggés van az erőszakos bűncselekmények számának növekedése és a tömeges migráció között. Szóban és képen is megjelenítették a Welt, a Frankfurter Rundschau, a Spiegel egy-egy cikkének szövegrészletét a bűncselekmények számának növekedéséről. Elhangzott, hogy a menekültekkel szembeni bűntettek száma is emelkedett, amelyeket túlnyomó többségben szintén menekültek követtek el.

A híradás egyoldalú és manipulatív volt. A manipuláció az elhallgatásban rejlett, abban, hogy miről nem számolt be a magyar állami televízió hírműsora. Nem tartották például fontosnak de Maziere azon mondatait, amelyekkel óva intett attól, hogy minden Németországban élő menekültet általános gyanúval illessenek. Hiszen a menekültek és menedékjogot kért bevándorlók a bűnelkövetőknek csak kis részét teszik ki. Ezen sincs mit szépíteni, az állami híradó a tények egy részének kihagyásával ismét manipulált annak érdekében, hogy hatásosabban támassza alá a bevándorlókkal szembeni ellenérzést, félelmet

 Határontúli határvédelem

Ehhez a tudósításhoz kapcsolódóan afféle best practice-ként hírt adtak arról is, hogy a szerbiai Siden élőknek sikerült elérniük, hogy az ottani befogadó tábort bezárják, a migránsokat más táborokba költöztessék. A riport összeállítása a propaganda szabályait követte: rémisztgetés, elborzasztás, a konfliktus feloldása, ami a magyar kormány intézkedése következtében állt elő. Előbb egy helyi lakos mondta el, hogy amíg a migránsok ott tartózkodtak, sok volt a bűncselekmény, ráadásul a dolgukat is nyilvános helyen végezték, a polgármester szerint mióta lezárták a magyar határt, nincs itt semmi keresnivalójuk a városban, ezért a szerb kormány felszámolta a tábort, a megszólaltatott bevándorló pedig úgy nyilatkozott, neki mindegy, hol várja ki, hogy bekerüljön a magyar tranzitba. A híradó üzenete is világos: a magyar kormány határvédelmi lépései tehát még a szomszéd ország lakosaira is kedvező hatással bírnak.

Az ügyvédi kamarák leleplezése – Soros

Tendenciózus tematizálás – egyoldalú tájékoztatás

 Az esti nagyhíradó 40. percében, amikor már húsz perce nem került terítékre Soros György tevékenysége, a műsorkészítők beszámoltak a Fidelitas aznapi sajtótájékoztatójáról, amelyen Fidesz ifjúsági szervezete kérdőre vonta a Budapesti illetve a Magyar Ügyvédi Kamarát, hogy miért működnek együtt a Soros György által finanszírozott Magyar Helsinki Bizottsággal. A rövid hírben elmondták, hogy a Fidelitas vezetője „egy cikket idézett”, amelyben feltárták ezt az együttműködést, majd a szervezet fidelitaszos fiatal politikus saját hangon is elmondhatta, hogy Soros szervezetei veszélyeztetik a magyar igazságszolgáltatást.

Ez a híradás sem felelt meg a kiegyensúlyozott, sokoldalú és pontos tájékoztatás követelményeinek. A sajtótájékoztató ugyan aznap történt, ám a televízió nem tartotta fontosnak, hogy megkérdezze a kamarákat és a Helsinki Bizottságot az ügyről. Az sem derült ki, milyen sajtótermékben jelent meg a leleplező „cikk”, a hír szövegezéséből úgy tűnhetett, hogy a hivatkozott írás valamely jól ismert lapban frissen olvasható. Pedig a cikk a blogstar.hu blogszolgáltatón és a Facebookon is két nappal azelőtt a nyilvánosság elé lépett, magát tényfeltáró blogként, nemzeti védőhálóként definiáló Tűzfalcsoport „Hogyan szövi be Soros hálója a magyar igazságszolgáltatást” (1. rész) című írása, így akár véletlen szerencse is lehetne, hogy a köztelevízió felhasználja egy kétnapos blog első bejegyzését. A felületes híradásból az mindenesetre látható, hogy a közzétételnek az volt a célja, hogy Soros Györgyöt egy újabb szerepben, a magyar igazságszolgáltatás veszélyeztetőjeként is megbélyegezzék.

Nem árt ismét rögzíteni: a közszolgálati médiaszolgáltatás rendeltetése szerint olyan referencia pont, amely a társadalmi nyilvánosság működését segíti, a közösségi viták lefolytatásának színtere, számára a pontos, pártatlan, alapos, gyors és széles körű tájékoztatás alapvető követelmény. A médiatörvény és a Közszolgálati kódex szerint is hitelesen, sokoldalúan, tárgyilagosan, időszerűen és rendszeresen tájékoztat a hazai és külföldi, közérdeklődésre számot tartó politikai, közéleti, társadalmi, gazdasági, tudományos, vallási, kulturális és sporthírekről, illetve -eseményekről. A közszolgálati médiaszolgáltatás törvényi céljainak megfelelően a műsorszámaiba – különös tekintettel a hír- és tájékoztató műsorszámokra – kerülő tények és vélemények kiválasztása során a nézők és a hallgatók önállóan formált saját véleményének kialakításához szükséges minden lényeges tényt és meghatározó véleményt figyelembe vesz, és törekszik az összefüggések feltárására.

Ezeknek az előírásoknak az állami médiaszolgáltató ez alkalommal sem tett eleget, a hírműsorok a kormánypropagandát közvetítették mind a tematikájukat, mind a közönségnek továbbítandó üzenetet tekintve.

A teljes elemzés elérhető a Mérték honlapján.