Mérték

Sajtószabadság, médiapolitika, médiapiac, médiaoktatás – a Mérték Médiaelemző Műhely szakmai blogja.

Egyéb

A Soros-Brüsszel-Botka tengely

Új célponttal gyarapodott az állami híradó lejárató hadművelete: a kormánypártok kommunikációjában főgonoszként megjelenített Soros György mellé a kormánymédiumok felsorakoztatták a szocialisták miniszterelnök-jelöltjét, Botka Lászlót is. A Szúrópróbában az állami televízió május 31-én sugárzott koraesti és esti híradóit elemeztük.

A 18 órai, Duna Televízióban is közzétett híradó sporthírek nélkül számított műsoridejének 40%-át tették ki a Botkával kapcsolatos műsorelemek. Az M1 csatornán fél nyolckor sugárzott nagyhíradóban a Botka-tematikának ugyanazokat a darabjait adták le, mint a korábbi kiadásban majdnem 9 perc terjedelemben. Sorosról három hírben esett szó, ebből kettőben a szocialista miniszterelnök-jelölt kapcsán, egynek pedig kifejezetten ő volt a főszereplője, az említések összideje 6 perc volt. A műsorelemek közös jellemzőjeként elmondható, hogy mindegyikben manipulációs eszközöket bevető, egyoldalú, az érintettek lejáratása érdekében szelektált információkat felhasználó propagandát tapasztaltunk a közszolgálati médiaszolgáltatástól elvárt tárgyilagos, felelős és kiegyensúlyozott tájékoztatás helyett.

A nagy összeesküvés: Brüsszelben kovácsolják a Soros-Botka tengelyt

Talán egyetlen híradásban sem vált annyira megfoghatóvá, hogy az állami hírműsor minden aggály nélkül a Fidesz szócsöveként működik, mint a Botka László brüsszeli látogatásáról szóló beszámolóban. Arról tájékoztattak, hogy a kormánypárt szerint Botka Lászlót azért fogadják Brüsszelben, mert megígérte, hogy lebontja a határkerítést. Ismertették a Fidesz kommunikációs igazgatójának a szocialista politikus és az amerikai milliárdos közötti összeesküvést sejtető szavait, miszerint aznap megszületik a megállapodás az Európai Bizottsággal arról, hogy Botka megnyitja a határt a migránsok előtt. Ráadásul éppen Brüsszelben tartózkodik Soros György is, aki pedig a migrációs ügyekért felelős biztossal is tárgyal. Nem mulasztotta el a tudósító hangsúlyozni, hogy Botka egyik tárgyalópartnere, Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke „sokak szerint” jó viszonyt ápol Sorossal, egy másik tárgyalópartnere, az Európai Parlament szocialista frakcióvezetője, Pittella pedig, „sajtóhírek szerint” rajta van a Soros-barát uniós képviselők listáján.

Ebben az összeállításban a manipuláció több eszközét is felfedezhetjük. A befogadó befolyásolására  alkalmas az módszer, amikor össze nem tartozó, vagy egymáshoz csak áttételesen kapcsolódó  – egyébként valóságos tényeken alapuló – állításokat úgy fűznek össze, hogy abból az a látszat keletkezzen, mintha egymással oksági kapcsolatban lennének. Erre példa a „Botka Brüsszelben – Soros Brüsszelben – Botka EB-vezetővel tárgyal – Soros EB-vezető barátja – Botka EP-frakcióvezetővel tárgyal – az EP-frakcióvezető Soros embere” állításhalmaz. Tényeken alapult ugyan, hiszen Botka is, Soros is Brüsszelben járt, de nem találkoztak. Botka nyilatkozott is erről aznapi sajtótájékoztatóján, amiről az MTI is hírt adott. A híradó azonban a tények közül szelektíven válogatott, amikor a fideszes politikus összeesküvéselméletét kétely nélkül továbbadta.

A kerítésbontó Botka képének rögzítése érdekében az információkkal a lejáratás érdekében sakkozó híradást állítottak elő,  melyhez felhasználták a  Reuters újságírói által néhány nappal azelőtt készült beszélgetés nyersanyagát is. Azt önkényesen vágva, csak a kormánypárti üzenethez illő részeket kiragadva belőle meghamisították a szocialisták miniszterelnök-jelöltjének szavait.

A műsorszegmensben egy jellemző propaganda eszközzel éltek: a sulykolás tipikus esetével találkoztunk, a 4 és fél perces anyagban 12-szer hangzott el a „lebontás”, „kerítésbontás” szó. Többször magának Botkának a szövegéből vágtak be mondattöredéket, a fideszes kommunikációs igazgató saját hangján is ismételte, illetve a műsorvezető és a narrátor szövegében is többször hallhattuk a nyomaték kedvéért, hogy minél jobban rögzüljön a nézőkben.

Az összeállítást Botka hangjával indították, akinek –  feltűnő, technikailag is durva vágások után –  a következőket adták a szájába: „A kerítés minél gyorsabban lebontható legyen” (vágás) ,,ha valami felépült, akkor az ember azt” (vágás) „akkor bontja le” ( vágás) „Ennek a kerítésnek a lebontása is sok tízmilliárd forintba kerül” (vágás). „Azon leszünk, hogy minél gyorsabban le tudjuk bontani.” A tudósító – a fideszes narratívának megfelelően – hangsúlyozta, a szocialista politikus többször elmondta az interjú során, hogy lebontaná a határkerítést. Arról azonban hallgatott, hogy Botka feltételekhez köti a kerítés lebontását, nevezetesen, hogy működjön az Európai Unió határvédelmi ellenőrzése, és a közel-keleti helyzet stabilizálódjon. Ezzel a kiegészítéssel azonban alapjaiban más az értelme a szocialista politikus nyilatkozatának, az nem illett volna a koncepcióba, így az állami híradó nem hagyta magát zavartatni a tényektől. (Hogy pontosan mi hangzott el, azt sajátosan éppen az Echo TV-ben közzétett Reuters-interjú  részleteiből tudható, amelyekből a hírműsor összevágta a kerítésbontó félmondatokat.)

Az önkényes vágásos manipuláció csak bevezetés volt a propagandaanyag további részéhez. A magyarok ellen brüsszeli segédlettel Soros és Botka összeesküvését vizionáló fideszes kommunikációs igazgató, Hidvéghi Balázs szavait közvetítették, aki szerint Botka még aznap megállapodik Brüsszellel arról, hogy megnyitja a határokat a migránsok előtt. A Fidesz választ vár, hogy mit kap cserébe Botka. A tudósító ugyan hozzátette, hogy még nem tudni, miről tárgyal a szocialista miniszterelnök-jelölt, de  rögtön meg is adta a választ. Idézett Lengyel Lászlónak néhány nappal azelőtti újságcikkéből, mely szerint az uniós vezetőknek politikai és anyagi támogatást kellene nyújtaniuk az Európa-párti ellenzéknek. És a narrátor nem mellesleg felhívta a figyelmet arra, hogy az MSZP anyagi gondokkal küzd. A kérdés megoldását végül Boros Bánk Levente, a Médianéző ügyvezetője adta meg, aki szerint Botka külföldi befolyást,  anyagi, politikai, erkölcsi támogatást szeretne.

Az állami híradó tehát egy komplett hazaárulás-történetet fabrikált, amikor azt sulykolta, hogy a szocialisták miniszterelnök-jelöltje semmivel nem törődve megszüntetné a határkerítést, beengedné a migránsokat, cserébe azért, hogy a pártja külföldről pénzhez jusson. A pár perces híradásban a manipulációs módszerek és eszközök egész tárházát regisztráltuk: a hamis párhuzam, a tények közötti szelektív válogatás, a hibás ok-okozat, az általánosítás, a sulykolás technikáját is bevetették a propaganda érdekében.  A kiegyensúlyozott tájékoztatás, a tényszerűség, sokoldalúság, hitelesség közszolgálati követelmények az állami hírműsor kontextusában értelmüket vesztették.

A kormány álláspontja – a nép álláspontja

Könnyen azonosítható manipulációs technika, amikor nem érvekkel próbálnak meggyőzni valakit, hanem olyan szereplő közvetítésével juttatják el az üzenetet, akivel a befogadó könnyen tud azonosulni. Erre láttunk példát a Nemzeti Konzultáció eredményéről beszámoló sikerjelentésből. Az összeállításban megszólaltattak egyszerű állampolgárokat, két nyugdíjas nőt. Az Egerben élő hölgy megtiszteltetésnek érezte, hogy megkérdezték őt, az esztergomi asszony pedig arról beszélt, az újságból tudja, felháborító, amit Botka és Soros művelnek, hogy Botka meg akarja nyitni a határokat, és „mi nagyon nem szeretnénk”. Az állami híradósok teljesítették a feladatot: érzelmi azonosulásra késztették a nézőket, így erősítve a kormányzati üzenetet: a konzultáció siker, Botka, Soros rosszat akar.

A teljes elemzés a Mérték honlapján olvasható.

 

Megosztás