A május utolsó napján megjelent állami hírműsorok ezúttal is teljesítették a kormánypárt által dedikált feladataikat: az adásidő nagy részében propaganda eszközként működtek, a manipulációs eszköztár széles választékát kínálva zajlott a lejáratókampány.

Ha egy témát, hírt felkap valamely kormánypárti sajtótermék, az jó eséllyel végigjárja a teljes baráti portfóliót. Az állami híradó fél nyolcas kiadásában az ECHO TV-t ért sérelemről beszámoló Magyar Idők cikkét dolgozta fel 3 és fél percben, „Eltitkolnák Soros György korábbi szavait” címmel. Az összeállításban arról számoltak be, hogy az amerikai CBS tévétársaság „nem hajlandó eladni” az Echo TV-nek egy 19 évvel ezelőtt Sorossal készített interjú 4 perces részletét, miután megtudta, hogy milyen műsorhoz kívánná azt felhasználni a magyar csatorna. (A 60 perc című, 1998. decemberében sugárzott műsor Soros portréját rajzolja meg, bemutatja az olykor amorálisan működő kemény üzletembert és a morális filantróp arcát. Az említett részletben pedig arról vallott, hogyan menekült meg az 1944-es zsidóüldözések idején.)

A híradós műsorelem láttán az elfogultság tűnik fel először. A lappal teljes összhangban méltatlankodva azt közlik, hogy miután a CBS a megszokottnál részletesebb tájékoztatást kért az Echo TV-től, mégsem adta el a műsorrészt, mert már eltitkolná az interjút. A nyomaték kedvéért a legfelháborítóbb körülményeket a képernyőn is kiírják (mi vastagon kiemeltük), és fontosnak tartják megemlíteni, hogy „sajtóhírek szerint” Soros is  többször megpróbálta töröltetni az interjút a videomegosztó oldalakról.

Csakhogy a CBS 1998-as műsora a mai napig hozzáférhető az interneten, angol és magyar felirattal is, így az az állítás, hogy az amerikai tévétársaság titkolná a beszélgetést, nem igazolható. (Az amerikai csatorna a Magyar Idők szerint  „belső okokra” hivatkozott.) Az egyoldalú nézőpont miatt az eset feldolgozása során az fel sem merült az állami televízióban, hogy a CBS nem akarta, hogy a műsora olyan környezetben jelenjen meg, amivel a televízió társaság nem ért egyet. A híradásban a szövegszerűen is kiemelt részek éppen erre utalnak.

Ha már az Echo TV nem tudta manipulálásra használni az interjút, az állami média megtette. Röviden kiemelték a beszélgetésből a Soros életének a német megszállás idejére vonatkozó részét, amikor „hamis papírokkal és zsidó származását letagadva egy keresztény férfi fogadott fiának adta ki magát. A fiatal Soros György a férfi munkájában is segített, ez pedig azt jelentette, hogy razziákon vett részt, és végignézte, hogy több száz zsidót haláltáborokba hurcoltak, vagyonukat pedig elkobozták. A CBS riportere az interjú végén azt kérdezi Soros Györgytől, hogy zsidóként érzett-e bármilyen megbánást, együttérzést vagy bűntudatot társai miatt. Soros György hezitálás nélkül egyértelmű nemmel válaszol. Majd hozzáteszi, ezzel pont úgy volt, mint ma a piacokkal. Azaz ha nem ő, akkor más tette volna meg.”

A hírműsor fent szó szerint idézett összegfoglalójának és a YouTube-on megtalálható interjú vonatkozó részletének az összevetéséből kitűnik, az állami televízió kreatívan állt a tartalom ismertetéséhez: úgy egyszerűsítette azt, hogy tulajdonképpen náci kollaboránsként tüntette fel Sorost. A híradás szövege akként értelmezhető, mintha Soros zsidók elfogására irányuló razziákon vett volna részt. A csaknem 20 évvel ezelőtt Steve Kroft által készített beszélgetésből azonban az derül ki, hogy a 14 éves Soros ál-keresztapjával együtt ment olyan „razziákra” (appointed rounds), ahol zsidó vagyonokat foglaltak le, és ő gyerekként nem értette az összefüggéseket. Azt nyilatkozta, akkor személyes módon megtapasztalta a gonosz fenyegetését. Nem érzett bűntudatot, mert nem volt szerepe abban, hogy a vagyont elvették. Ő szemlélő volt, ha nem lett volna ott, akkor is elveszik.

Az állami hírműsor interpretációja ezúttal sem volt elfogulatlan és kiegyensúlyozott, nem a nézők széleskörű tájékoztatását szolgálta, hanem az első számú ellenségnek kikiáltott Soros György elleni indulatkeltést.

A teljes elemzés a Mérték honlapján olvasható.