Ellenségkép – ellenzékkép

blog-img_tartalomelemzes1

A propaganda bevett eszköze a lejáratás, a hiteltelenítés, a befeketítés, amit a kampányhajrában csúcsra járatott az állami média. A márciusi Szúrópróbában vizsgált  állami hírműsorok sulykolt hamis üzenete: az ellenzék és a sajtó (nem kormányhoz kötődő része) hazudozik, blöfföl, nem hiteles társaság.

Március 29-én a 18 órakor kezdődő hírműsor teljes egészében, az esti nagyhíradó időtartamának pedig több mint háromnegyedében dübörgött a propaganda. És ez az állítás még akkor is igaz, ha a műsorokban az ellenzék is szerepelt. Az ellenzéki pártokat azonban csaknem kizárólag negatív kontextusban, a terrorveszélyt alábecsülő, kerítésbontó, ezzel a magyar embereket felelőtlenül veszélyeztető, kétes ügyektől terhes, zavaros kapcsolatokkal rendelkező politikai szereplőként ábrázolták. Az ellenzéki kampányrendezvényekről adásonként alig több mint másfél percben számoltak be.  Ez konkrétan azt jelenti, hogy a fél nyolcas hírműsor közéleti-politikai üzenetet hordozó 2700 másodpercéből mindösszesen 97 másodperc közvetítette az LMP, az MSZP és a Jobbik választási programját, miközben a műsor többi része a kormány és a kormánypártok mondanivalóját hordozta.

Az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága az a fórum, ahol az ellenzéki képviselők is hozzáférnének az ország helyzetére vonatkozó információkhoz, dokumentumokhoz, megtárgyalhatnák, hogy mi jelent valós veszélyt Magyarországra. A sajtóban több hír is foglalkozott azzal, hogy a bizottság ebben az évben össze sem ülhetett, mert a kormánypárti képviselők, vagy el sem mentek, vagy kivonultak az ülésekről azok után, hogy a titkosszolgálatok által készített, és a kormány által 20 évre titkosított, a Soros-tervről szóló jelentés dokumentumainak megismerését kérte a bizottsági tag Szél Bernadett LMP-s miniszterelnökjelölt. Január 25-én történt a fideszesek kivonulása, azóta nem működött a bizottság. Így történt ez a vizsgált márciusi napon is, hiába hívta össze a bizottság MSZP-s elnöke, nem sikerült ülést tartani. Az állami televízió ezzel kapcsolatos híradása nem az ülés elmaradására fókuszált, noha az apropót az adta, hanem a Fidesz elítélő véleményéről adott hírt – ami nem a tanácskozás meghiúsulására, hanem az összehívására vonatkozott.

„Fidesz: Kampányakció a nemzetbiztonsági bizottság ülése”címmel adtak hírt arról, hogy ismét határozatképtelen volt az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülése. Hogy a bizottság konkrétan miről tárgyalt volna, nem derült ki, a műsorvezető csak annyit mondott a bevezetőben, hogy a bizottságot annak szocialista elnöke, Molnár Zsolt azért hívta össze, mert „a szerinte” „Magyarországon zajló korrupciós ügyekről, valamint a kiutasított orosz diplomatáról is választ várt volna a kormány és a szolgálatok képviselőitől”. A műsorvezető leszögezte, a fideszes tagok „előre jelezték, hogy nem vesznek részt a tanácskozáson”, mert kampányakciónak tartják. A nyomaték kedvéért a bizottság alelnöke, a fideszes Németh Zsolt saját hangon is nyilatkozott arról, hogy az ülésen „nyilvánvaló hazugságok, blöffök, sajtóban megjelent álhírek, legyártott hírek” szerepeltek volna, de ilyen témákra nem lehet összehívni a nemzetbiztonsági bizottságot.

Mit tudott meg ebből a hírből a közönség? Szolgált-e az állami hírműsor bármilyen információval arról, hogy itt közérdeklődésre számot tartó témák szerepeltek volna, hogy milyen korrupciós ügyről van szó, és mit jelent a diplomáciában kemény lépésként használt diplomata kiutasítás? Egyáltalán nem. Az a kormánypárti vélemény viszont ezúttal is megerősítést kapott, mely szerint az ellenzék és a sajtó (nem kormányhoz kötődő része) hazudozik, blöfföl, nem hiteles társaság.

Pedig a kifejezetten a közérdeklődés körébe tartoztak azok a kérdések, amelyeket az ellenzéki tagok megtárgyaltak volna. Még az elmaradt parlamenti tanácskozásról szóló  MTI beszámolóban is szerepelt néhány konkrétum, hogy mivel is foglalkoztak volna az ellenzéki politikusok a bizottsági ülésen: az FBI nyomozásáról, a Magyarországra vezető pénzmosási szálakról, Kósa Lajos 1300 milliárdjáról, Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár “parkoltatott 1,2 milliárdjáról”, a kiutasított orosz diplomatáról, a Quaestor-ügyről, a jegybankkal kapcsolatos “kartellügyről”, és a “kötvénybűnözőkről” is tájékoztatást vártak volna a kormány és a szolgálatok képviselőitől. Ezek a szavak azonban nem hangozhattak el az állami híradóban, csak az ellenzékre vonatkozó gyalázkodás, a negligálás, a hiteltelenítés. Az elítélő üzenet befogadását erősíthette az is, hogy ugyanaz a fideszes politikus fogalmazta meg az ellenzéket elmarasztaló minősítéseket, aki az eggyel korábbi hírben, másfél perccel előtte a téli rezsicsökkentés kapcsán arról beszélt, hogy a FIDESZ az egyetlen olyan párt, amelyik a rezsicsökkentés politikáját folytatja, és képes is ezt biztosítani az emberek számára. Németh Szilárd a jó hír hozójaként ebben a műsorelemben is nagyobb figyelemre számíthatott, a véleménye prioritást élvezhetett az MSZP-s bizottsági elnök álláspontjának konkrétumot nem tartalmazó állami híradós interpretációjával szemben.

A közlés hitelesítésére ugyanezt a módszert alkalmazták az LMP korrupcióval kapcsolatos megszólalásáról szóló hír közzétételekor is, csak éppen ellenkező megközelítésben. Először arról számoltak be „Fidesz: Hadházy Ákos földügyei felvetik a bűncselekmény gyanúját” címmel, hogy a Lehet Más a Politika társelnökének szüleit a borsonline.hu oldalon megjelent írás strómankodással vádolja.  A műsorelemben részletesen ismertették a kormánybarát oligarcha, Andy Vajna médiacégének irányítása alatt működő Bors cikkét, mely szerint a politikus szülei segítettek egy német-magyar szőlőbirtokosnak, Twickel Györgynek földhöz jutni. A Bors arról is írt, hogy a Földalapkezelő vizsgálatot indított az LMP-s politikus ellen. Hadházy visszautasította a vádakat, lejáratásnak nevezte a Bors információit. Tagadta, hogy a szülei érintettek lettek volna törvénytelen földvásárlási ügyekben. Az állami híradó azonban ennek nem tulajdonított nagy jelentőséget a híradásában, hanem a meg nem valósult földvásárlás állítólagos részleteit taglalta aprólékosan, majd Halász János Fidesz szóvivő nyilatkozatát tette közzé, aki arról beszélt, hogy a kormánypárt teljeskörű vizsgálatot kér a Nemzeti Földalaptól, Hadházy Ákostól pedig arra várnak választ, hogy „kapott-e pénzt azért, hogy segített kijátszani a törvényeket”. (Azt nem a híradóból tudjuk, hiszen ezt nem említették az összeállításban, hogy Szél Bernadett LMP társelnök is megszólalt az ügyben, aki annak a véleményének adott hangot, hogy Hadházyval szemben mocskos karaktergyilkosság zajlik a fideszes korrupciót feltáró tevékenysége miatt.) A 8 másodperc híján háromperces összeállítás a  fideszes Halász János Hadházyt gyalázó szavaival zárult.

Közvetlenül ezután került adásba – 24 másodperces hírként – az LMP megállapítása az Öveges-program nyomozásáról.  Hadházy szavait idézték, aki annak adott hangot, hogy már négy éve tart a nyomozás, az ügyészség pedig ahelyett hogy megnevezné a felelősöket az OLAF által is törvénysértőnek talált Öveges-program vizsgálatában, szándékosan lassan intézkedik.

A hírek egymásutánisága itt is meghatározta az értelmezési keretet: a nézők azt látták, hogy az előző műsorelemben hiteltelen, hazug, egyenesen bűncselekmény elkövetőjeként lefestett Hadházy beszélt az LMP nevében korrupcióról, OLAF-ról és Öveges programról. Az állami televízió a hírek tendenciózus, az ellenzéki szereplők számára hátrányos tálalásával gondoskodott arról, hogy a kormányzati korrupció feltárása ügyében aktív LMP mondanivalójának hitelességét az állami hírműsorokból tájékozódó közönség kételkedéssel fogadja.

A teljes elemzés a Mérték honlapján olvasható.