Mérték

Sajtószabadság, médiapolitika, médiapiac, médiaoktatás – a Mérték Médiaelemző Műhely szakmai blogja.

Egyéb

Jelöletlen politikai reklám

Hogyan viselkedik az állami média a kampányban? Az állami hírműsorok kampánycélokat szolgálnak, nyílt kormánypropagandát közvetítenek – erre jutott az állami média hírszerkesztési gyakorlatát hónapok óta vizsgáló Szúrópróba sorozatunk aktuális elemzése.

A közmédia, hasonlóan a 2014-es évhez, idén január 4-én is létrehozta a Közmédia Választási Irodát – tájékoztatott a hirado.hu oldalon megjelent cikkben az MTVA sajtóirodája. Az írás szerint az iroda feladata elsősorban annak felügyelete, hogy a közmédia médiatartalom-szolgáltatásai a kampány és a választások ideje alatt is megfeleljenek a Közszolgálati Kódex előírásainak és a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek. Emellett nemcsak a törvényekben előírt kötelezettségeinek kíván eleget tenni az MTVA, hanem azt ígérték, hogy a „törvényi kötelezettségeken túl további médiafelületet is biztosít a jelölőszervezeteknek a közmédia”, legalábbis a hír címe ezt a vállalást harangozta be. A választási iroda tevékenységei közé tartozik a közlemény szerint a politikai reklámok „jogszerű és a választási esélyegyenlőséget biztosító közzététele” megvalósulásának az ellenőrzése, továbbá a választással összefüggő egyéb médiatartalmakban annak vizsgálata, hogy az országos listát állító jelölő szervezetek kiegyensúlyozott arányban szerepeljenek. A hírműsorokat és a politikai tájékoztató műsorszámokat a közlemény külön is említi, mint amelyekben ennek a kiegyensúlyozott szereplési aránynak meg kell valósulnia.

A hivatalos kampányidőszak a választást megelőző 50 nappal, február 18-án megkezdődött, ezért a szúrópróbára kiválasztott nap, február 28-a híradóinak elemzésekor különösen figyeltünk arra, vajon tapasztalunk-e változást az állami televízió hírműsoraiban a korábbi kormányzati propaganda közvetítéséhez képest, megvalósul-e a kiegyensúlyozottság a tájékoztatásban, és észlelhető-e a kiegyenlített arány a kormánypárti és ellenzéki szereplések között.

 Csak a Fidesz

 A politikailag releváns napirendeknél korábban is észleltük, hogy a híradások címe gyakran jelmondatként szolgál a műsorban. Olyan rövid, egyszerű üzenetként, amelyből a nézők számára azonnal világos a mondanivaló, a cél: a kormány támogatása.

Az esti nagyhíradóban az időjárási havariáról szóló beszámolókat követően több mint tíz perces blokkban három, hírnek álcázott kampányanyagot sugároztak. A „Dömötör Csaba: Csak a kormány és a kormánypártok tudják megakadályozni a betelepítést”, „Orbán Viktor: A kontrollálatlan bevándorlást meg kell állítani” és „Fidesz: Továbbra is a bevándorlás a fő tétje a magyarországi választásoknak” című műsorelemekben a kormányzatnak a migrációval kapcsolatos álláspontját közvetítették. A kormánypártok választási kampányának központi kérdése a migráció, így ezek a híradások mind kampányanyagnak tekintendők.

Az első hírben Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az ENSZ migrációs elképzeléseinek a veszélyességéről beszélt, Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az Európai Unió bolgár soros elnökségének menekültügyi reform javaslatát tartotta elfogadhatatlannak. A második műsorelemben Orbán Viktor miniszterelnök olasz vendégével, a Berlusconi-vezette koalíció kispártjának, a Fratelli d’Italia vezetőjével egyetértésben jelentette ki, hogy a migráció egész Európára nézve súlyos veszélyt jelent és a kontrollálatlan bevándorlást meg kell állítani. A hírben megszólalt az olasz politikusnő is, Georgia Meloni szerint Magyarország és a V4 egész Európát védi az iszlamizációtól, és követendőnek tartotta az Orbán-kormány családpolitikáját is, mint a betelepítéssel szembeni megoldást Európa demográfiai problémájára.

A harmadik híradás pedig teljesen nyílt kampányolás volt, valójában egy jelöletlen politikai reklám. Maga a műsorvezető úgy vezette fel az egy perc negyven másodperces összeállítást, hogy „kampányvideót tett közzé a FIDESZ. Ebben arra hívják fel a figyelmet, hogy az áprilisi választás tétje, hogy Magyarország megmarad-e magyar országnak.” Miközben a narrátor szóban ismerteti a mindössze 20 másodperces videót, látjuk is a bejátszást, a képeken 2015-ös felvételekkel a Keleti pályaudvar előtt Allahu Akbar-t kiáltozó emberekről, a plakátot a kerítésbontó Soros Györgyről és az ellenzéki vezetőkről, majd a jelmondatot: Nekünk Magyarország az első!, és a választás napját jelző dátumot. Bár a videó magáért beszél, megerősítésként megszólaltatják Hidvéghi Balázst, a Fidesz kommunikációs igazgatóját, aki elmondja, hogyan kell értelmezni a videót: ha az ellenzék kerülne hatalomra, bevándorló országgá tennék hazánkat, ezért üzent a Fidesz a Facebookon a tagjainak és a támogatóinak ezzel az elrettentésnek szánt videóbejegyzéssel. És biztos, ami biztos, a műsorelem végén még egyszer megismétlik a bejátszást.

A Közszolgálati Kódex a választási kampányban folytatott médiaszolgáltatással kapcsolatban speciális rendelkezéseket nem tartalmaz. Annyit azonban előír, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató az országgyűlési képviselői választások előkészítése és lebonyolítása során közszolgálati tájékoztató munkájában a vonatkozó, hatályos törvényeknek megfelelően jár el. Ez a megfogalmazás azt is jelenti, hogy a választási eljárási törvényben foglaltakat be kell tartani, azaz a versengő pártoknak, nézeteknek, személyeknek esélyegyenlőséget kell biztosítani.  A műsorban ez az esélyegyenlőség nem valósult meg, ráadásul a kampányvideónak a hírként történő ismertetése komoly szakmai és jogi aggályokat is felvet. A kiegyensúlyozottsági követelményeknek a közelében sem járt, a videó hiteltelen információkat közölt, például az ellenzéki pártok által többször cáfolt kerítésbontást, és még csak nem is szolgált tájékoztatási célt. Egyedüli indoka a közzétételnek az volt, hogy ily módon befolyásolja a nézőket abban, hogy április 8-án a kormánypártokra adják a voksukat. Burkolt politikai hirdetésnek is nevezhetnénk, de az üzenet természetét tekintve nem volt benne semmi megtévesztő jelleg. Inkább visszaélésszerűen közzétett jelöletlen politikai reklámként azonosíthatjuk.

 Ellenzéki viaskodás – kormányzati napirend

Az ellenzéki összefogás esélyeiről két összeállítást is készítettek. Mindkét anyagnál a szokásos módszert, az egymásra feleselős vágási technikát alkalmazták. Z. Kárpát Dániel jobbikos szóvivő Monthy Python shownak nevezte az ellenzéki pártok marakodását, s az állami híradó ennek megfelelő képet is adott a Jobbik, az MSZP és az LMP esetleges összefogásának a képtelenségéről. A pártok politikusainak egy-egy mondatát idézték, amelyben kölcsönösen egymás jelentőségét vonták kétségbe (pl. törpepárt, amely kiesik a parlamentből – Dúró Dóra az MSZP-ről és az LMP-ről nyilatkozott így; a rájuk adott szavazat megy a kukába – Kunhalmi Ágnes a Jobbikról fogalmazott ekként; az LMP-s Szél Bernadettről pedig azt emelték ki, hogy a Jobbikkal való együttműködést sem zárja ki. A szakértőként megszólaltatott Nézőpont intézet igazgatója egyszerűen káosznak nevezte azt a helyzetet, amely felé megítélése szerint az ellenzéki pártok sodródnak.

Az egymással veszekedő ellenzék képének a bemutatása a kormánypártok érdeke, és ezt a megállapítást a következő hír feldolgozása még inkább erősítette. Míg az előző hír alapjául szolgáló megnyilatkozások valóban megtörténtek, azokat a hírműsor legfeljebb felnagyította, egy másik esetben a híradó nem az aktuális történésekről számolt be, hanem azok hitelességét próbálta megkérdőjelezni. A hír ugyanis arról szólt (volna), hogy az LMP és a DK közötti együttműködésről megkezdődtek a tárgyalások. A háromperces műsorelem egyharmadában valóban erről hallhattunk, az idő többségében azonban 2016-os felvételeket játszottak be az ATV műsorából, amelyeken Szél Bernadett erőteljesen negatív véleményét fejtette ki Gyurcsány Ferencről, majd róla a DK elnöke, és egy csaknem egyperces összeállítást arról, hogyan esett egymásnak a két párt két évvel ezelőtt az alkotmánybírák választásakor.  Az állami híradó ezzel a hírszerkesztéssel valójában az LMP és a DK közötti egyeztetések hihetőségét, a szándék valódiságát kérdőjelezte meg, hogy kételyeket keltsen a nézőkben az ellenzéki szereplők kooperációs készségét illetően. Ez a műsorkészítői eljárás pedig nem a nézők tájékoztatását, a többoldalú informálódást, hanem a kormánypártok érdekeit szolgálta, és az ellenzék lejáratására irányult.

Az aktuális eseményt csak alibiként használó szerkesztésre másik példát is találtunk ugyanebben a műsorban. Az állami híradó február eleje óta visszatérően foglalkozott Juhász Péternek, az Együtt elnökének a magánéletét érintő üggyel, amelyet a kormányközeli médiatermékek folyamatosan napirenden tartottak azzal, hogy egyoldalú információk alapján a politikust volt párkapcsolatában erőszakos magatartással vádolták. A politikus cáfolta a vádakat, ez azonban nem tántorította el a híradót attól, hogy a hónap folyamán csaknem tíz hírműsorában is felelevenítse az ügyet, a politikus lejáratása érdekében.

Ez alkalommal a tudósítás alapját a Párbeszéd Magyarországért társelnökének, Szabó Tímeának egy sajtótájékoztatón feltett kérdésre válaszként elhangzott szavai jelentették, aki úgy nyilatkozott, elhiszi, amit Juhász Péter állít a volt élettársával kapcsolatos ügyben, hogy nem ismerte el a bántalmazást, és a párbeszédes politikus azt is tudja, hogy Juhász azért lett vegetáriánus is, mert az állatokat sem tudná bántani. Az ügyhöz kapcsolódó új információ ennyi volt, nem több néhány másodpercnél. Az állami híradó tudósításában sem a párbeszédes politikus kiállása volt a lényegi elem, még ha a híradás címeként ezt is tüntették fel, hanem az, hogy ennek kapcsán újból közvetíthették a Juhászt negatívan bemutató híreszteléseket és korábbi, őt elítélő megszólalásokat. A két és fél perces híradásból így negyven másodpercet szántak a Juhászt támogató megszólalásokra, a műsorelem többi részében az őt lejárató, elítélő megszólalásokat szerkesztették be.

Összegzésképpen ismét azt állapíthatjuk meg, hogy az állami híradó működése egyoldalú, a műsoraiba kerülő híreket nem az értékük, hanem a kormányzati érdekeknek való hasznosságuk alapján választja ki, a nézőket nem tájékoztatja a körülöttük lévő hazai és nemzetközi világ eseményeiről, hanem a kormánypártok propagandáját közvetíti, teljesen nyíltan annak érdekében, hogy előmozdítsa a választásokon való sikeres szereplésüket.

A Közmédia Választási Iroda létrehozása ezen az egyoldalú kampányhíradózáson nem változtatott, a műsorok egyre távolabb kerültek a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos, sokoldalú, időszerű, megbízható és felelős tájékoztatás ideájától.

A teljes elemzés a Mérték honlapján olvasható.

Megosztás