Manipulatív hírsorrend, a kormánypártokat a középpontba állító információ átadás, egyoldalú tájékoztatás. Befolyásolás, sulykolás, a tények elhallgatása, önkényes vágás. A mai magyar közszolgálati jogállású televíziót ezekkel a hiányos mondatokkal lehet jellemezni. Mert az állami televízióból a közszolgálatiság hiányzik. A választási kampány elkezdődött, az állami televízió a legkisebb ügyben a legrövidebb hír erejéig sem tud nem a kormányérdekeket kiszolgálva működni. A Szúrópróba havi elemzésében az állami televízió 2017. december 28-i kora esti és esti nagy híradóját vizsgáltuk. 

A legfontosabb hír

Vajon miért lesz vezető hír a magyar állami televízióban egy németországi kisvárosban elkövetett gyilkosság? Sokat persze nem kell gondolkodni rajta, a megfejtés rögtön a headline-ban látható. Természetesen azért, mert az elkövetője egy migrációs háttérrel rendelkező fiatal volt. Ezt a súlyos bűncselekményt alkalmasnak tartották a híradósok arra, hogy a kormányérdekeknek megfelelő tálalásban történő bemutatása apropóként szolgáljon a menekültekkel szembeni félelemkeltésre, erősítse az emberekben a kormányzatnak a menekültekkel kapcsolatos elutasító álláspontját. Már a beharangozóban is kiemelték, hogy menedékkérő volt a tettes. („AFGÁN FIÚ ÖLT MEG EGY LÁNYT – Menedékkérőként érkezett tavaly Németországba az a 15 éves afgán fiú, aki halálra késelt egy fiatal lányt”) A híradás címe is ezt rögzítette: „MENEDÉKKÉRŐ AFGÁN FIATAL GYILKOLT NÉMETORSZÁGBAN”. A hír felkonferálásában azt hangsúlyozta a műsorvezető, hogy az afgán tinédzsert tavaly kísérő nélküli menedékkérőként regisztrálták. Nyomatékosította, hogy Németországban egyre gyakoribbak a bevándorlókhoz köthető bűncselekmények, és ezért szakértők szerint végéhez közeledik a befogadást támogató kultúra.

Az esetről szóló összeállításban megmutatták a helyszínt, a kandeli drogériát, ahol a 15 éves lányt megölte a vele egykorú fiú. A tudósításban a történtekről elmondták, a két fiatal összeszólalkozott, a fiú végül kést rántott és leszúrta a lányt, aki a kórházban belehalt a sérüléseibe. A rendőrségi sajtótájékoztatón elhangzottakból azt emelték ki, hogy a fiatalkorú tettes afgán menedékkérő volt, majd a narrációban felhívták a figyelmet az üzlet falára kifüggesztett házilag gyártott plakátra, melyre készítője egy Angela Merkelt ábrázoló fotót ragasztott ki egy Merkel-től származó idézettel. Közölték a plakáton olvasható feliratot is „Nem tudom felismerni, hogy mit kellene másképp csinálnunk.” („Ich kann nicht erkennen, was wir jetzt anders machen.”)

A három és fél perces összeállításból 45 másodperc szólt a tragikus eseményről, a műsorelem többi részében három korábbi németországi erőszakos bűnügyet elevenítettek fel, ahol az elkövető szintén bevándorló volt. (Würzburgban 2016-ban egy afgán fiatal támadt egy vonaton az utastársaira, ugyancsak tavalyelőtt egy szír férfi Rötringenben féltékenységből gyilkolt, 2017 őszén Lipcsében pedig kocogó nőkre támadtak bevándorlók.)  Kiszelly Zoltán politológus arról nyilatkozott, hogy Németországban megszűnőben van a bevándorlók befogadását támogató kultúra. A magyarhirlap.hu egyik cikkéből idézték Bakondi Györgynek, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadójának a szavait, aki a kormány álláspontját közvetítette, nevezetesen, hogy a migrációs válságra nem a korlátlan szétosztási rendszer, hanem a határok védelme jelentene megoldást. A tanácsadó kinyilvánította, a nemzeti konzultáció sikere kötelezi a kormányt, hogy ellenálljon az uniós nyomásnak.

E bűneset feldolgozása jól mutatja, hogy a magyar állami televízió híradója egy magánéleti drámából képes migrációs rémtettet faragni. Egy fiatal lány tragikus halálát használta arra, hogy erősítse a nézőkben azt a kormánypropaganda által táplált félelmet, miszerint a menedékkérők potenciális bűnelkövetők, és csak baj származik abból, ha befogadják őket.

A híradásból az ugyanis kimaradt, hogy a halálos kimenetelű késelésben végződött vita két szereplője korábban egy pár volt, és a lány nem sokkal azelőtt szakított a fiúval. Hogy a bűncselekmény hátterében magánéleti okok valószínűsíthetők, erről a rendőrkapitány-helyettes is beszélt a sajtótájékoztatón, amint ez a Stern cikkébe ágyazott Reuters tudósításából kiderült és más internetes portálokon is olvasható. Sőt, a hirado.hu-ra az adás napjának délelőttjén felkerült írásban a Bildre hivatkozva közölték, hogy „a megkéselt német lány és afgán gyilkosa egy pár voltak.” Ez az információ azonban befolyásolhatta volna az eset befogadását a nézőkben, és veszélyeztethette volna az elérni kívánt hatást. Hiszen akkor a cselekmény nem sorolható be egyszerűen a „migránsbűnözés” keretei közé, hanem a magánéleti konfliktusok – sajnos Magyarországon is gyakori –tragikus lezárásának egyik példája. (Az elemzés idején két hét alatt három féltékenységből elkövetett gyilkosság történt hazánkban, az ügyekről itt itt és itt.)

Az állami hírműsor készítői lényegtelennek ítélték a tényszerű és tárgyilagos tájékoztatáshoz hozzátartozó információkat, és hallgattak róluk. Pedig a kiegyensúlyozottság megkövetelte volna, hogy erről a bűncselekményről is a valóságnak megfelelően számoljanak be.

A tendenciózus ábrázolással kapcsolatban az is árulkodó, hogy míg a német sajtó – belföldi – híradásaiban nem emelték ki külön az üzlet falára kifüggesztett Merkel-plakátot, a – külföldi – magyar állami híradó ennek nyomatékot adott. A Merkel-idézet a szeptemberi német választások után nagy sajtót kapott, mert úgy értelmezték, hogy a kancellár szerint minden rendben volt a kormányzása alatt, beleértve a menekült politikát is és nem akar semmin változtatni. A poszter készítője is erre utalhatott. A magyar híradó nyilvánvalóan ezért tartotta szükségesnek külön is kiemelni, hogy jelezze, ide vezet a migránsok befogadását lehetővé tevő politika. (Ez az értelmezés egyébként – mint a Merkur.de tényellenőrző írásából kiderült – hamis, Merkel nem a menekültpolitikájával kapcsolatban nyilatkozott így. A kontextusából kiragadott mondat ugyanis valójában a választás után tartott sajtótájékoztatón hangzott el, egy újságírói kérdésre adott válaszként. A riporter arról faggatta a politikust, hogy a választási kampányban mit csinált rosszul a CDU és Merkel, mint kancellár-jelölt. Erre felelt úgy Merkel, hogy nem látja, mit kellett volna másként csinálniuk. Jól átgondolta a kampányt, és úgy is tett, ahogy kellett. /”Ich kann nicht erkennen, was wir jetzt anders machen müssten. Ich habe diesen Wahlkampf gut durchdacht. Ich habe ihn so gemacht, wie ich ihn gemacht habe.“/) A magyar híradósok azt  felismerték, hogy ez a plakát beleillik a migránsellenes propaganda közvetítésébe, hogy azonban tényszerűen nem állja meg a helyét, azzal nem törődtek, a lényeg a hangulatkeltő tudósítás volt.

Önmagában egy külföldön történt bűnügy nem tartozik szorosan a magyar közérdeklődésre számot tartó vitatott társadalmi kérdések közé. A hírműsor készítői azonban ezt a megrázó esetet eszközül használták a bevándorlás jelentette veszély illusztrálására, plusz jelentéssel ruházták fel, és éppen ezért kerülhetett be  a hírértékkel bíró események közé.  Ugyanakkor a hírről szóló tájékoztatás során a tényszerűség és a sokoldalúság érdekében az érdemi információkat közölni kellett volna. Ha azonban mindent elmondtak volna a végzetes kimenetelű szerelmi drámáról, vélhetően már nem is lett volna hír a propaganda-híradóban.

Az összeállításban a kiegyensúlyozottság követelménye más módon is sérült. A műsor készítői a fiatal lány megölését ürügyként használták arra, hogy a kormány nyílt propagandáját közvetítsék. Bakondi György miniszterelnöki tanácsadó egyenesen arról biztosított mindenkit, hogy amíg a jelenlegi kormány van hatalmon, addig Magyarország „szuverenitása és belbiztonsága garantált”. Eltérő vélemény nem hangzott el, sőt a híradást követően külön hírben tették közzé a Fidesz szóvivőjének álláspontját „FIDESZ: AZ ELLENZÉK NEM TUDJA MEGVÉDENI MAGYARORSZÁGOT” címmel. Puskás Imre szerint az ellenzéki pártok viselkedése veszélyt jelent Magyarországra és a magyar emberekre, és ezért még nagyobb a jövő évi választások tétje, mert ha az ellenzék kerülne hatalomra, bevándorló országgá változtatná hazánkat.

A Fidesz közleményére egyetlen ellenzéki párt sem reagálhatott, pedig a nyilatkozatban az ő tevékenységüket ítélte el a kormánypárti politikus. Ennek a közlésnek a mindenféle ellenpontozás nélküli közzétételével nem egyszerűen sérült a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, hanem az nem is minősíthető tájékoztatásnak. A kommunikációs szándék ugyanis jól láthatóan nem a nézők informálása volt annak érdekében, hogy a közönség kialakíthassa a saját véleményét e vitatott kérdésben. Az állami hírműsor a választási kampány eszközeként működött teljesen nyíltan, a kormánypárt sikerének előmozdítása érdekében.

A teljes elemzés a Mérték honlapján olvasható.