Még javában zajlik a pereskedés a Médiatanács és a Class FM között, a Médiatanács mégis új pályázatot írt ki a Class korábbi frekvenciáira. Ha végül a rádió a bíróság előtt bebizonyítja, hogy a hatóság jogsértő módon fosztotta meg a frekvenciától, az az adófizetőknek sok milliárd forintba kerülhet. Polyák Gábor írása.

Tavaly augusztusban a Médiatanács úgy döntött, nem hosszabbítja meg a Class FM, illetve a mögötte álló Advenio Zrt. lejáró médiaszolgáltatási engedélyét: elutasította a Class FM 2015. július 30-án benyújtott megújítási kérelmét. Azét a – jelenleg online hallgatható – Class FM-ét, amelynek engedélyéért a korábbi médiahatóság, az Országos Rádió és Televízió Testület, nyílt jogsértést is hajlandó volt elkövetni, a jogsértés következményeinek elkerüléséhez az Országgyűlés törvényt módosított, majd a Médiatanács arcátlan mértékben lecsökkentette a rádió éves médiaszolgáltatási díját. Na igen, mindez a G-nap előtt, a Simicska-birodalom fénykorában történt. Aztán Simicska nem várta meg, hogy a Médiatanács, már a G-nap után, bedarálja a rádiót. Talált befektetőket, akik egyrészt üzletet láttak a rádióban, másrészt valamiért azt hitték, az ő tárgyalási pozícióik jobbak. Utóbbiban biztosan tévedtek, és most jogi érvekkel próbálják jobb belátásra bírni a Médiatanácsot.

A Médiatörvény szerint a médiaszolgáltatási jogosultság „pályázat nélkül egy ízben legfeljebb öt évre megújítható”; nincs helye a jogosultság megújításának, „a Médiatanács jogerős határozatában megállapította, hogy a médiaszolgáltató a szerződést vagy az e törvényben foglalt rendelkezéseket ismételten vagy súlyosan megszegte” (48. §).

A Médiatanács mindenekelőtt arra hivatkozott a Class megújításra vonatkozó kérelmének elutasításánál, hogy „a médiaszolgáltatási jogosultságok megújítása során belátása szerint dönthet arról, hogy kíván-e élni a rendelkezési jogával, tehát hasznosítja-e a médiaszolgáltatási lehetőséget, és ha igen, akkor pályázati eljárást folytat-e le vagy változatlan feltételekkel megújítja a korábbi médiaszolgáltatási jogosultságot.” Azaz: lényegében korlátozás nélküli mérlegelési joga van, és belátása szerint ad vagy nem ad engedélyt az újabb öt éves frekvenciahasználatra.  

A biztonság kedvéért azonban 2015 végén és 2016 elején „tematikus hatósági vizsgálat” keretében ellenőrizte a legnagyobb elérésű rádiókat, köztük persze legfőképpen a Class FM-et, és talált is mindjárt öt jogsértést. Ezek mindegyike a gyermekvédelmi szabályok megsértése, ami a Médiatanács és a bíróság korábbi gyakorlata alapján, bár ez semmilyen jogszabályi előírásból vagy alkotmányos elvből nem következik, egyúttal súlyos jogsértésnek is minősül. Az már önmagában is a hatósági visszaélés eszköze, hogy jóval a Class FM megújítási kérelmének megérkezése után indított ilyen célzott hajtóvadászatot a rádió ellen.

A Class FM-nek a bírósági eljárásokban egyfelől arról kell meggyőznie a bíróságot, hogy a gyermekvédelmi szabályok ismételt megsértése nem valósult meg, illetve a gyermekvédelmi szabályok megsértése nem minden esetben súlyos jogsértés. Mivel minden jogsértést külön határozatban állapított meg a Médiatanács, ez öt bírósági felülvizsgálati eljárást jelent. A folyamatban lévő bírósági ügyekről nyilvános információt nem találtunk.

Másfelől, ha ezekben a perekben a rádió sikerrel jár, még azt is bizonyítania kell, hogy a Médiatanácsnak nincs korlátlan mérlegelési jogköre azzal kapcsolatban, hogy a törvényi feltételek teljesülése esetén megújítja-e a lejáró jogosultságot. E kérdés eldöntése akár alkotmányjogi panaszig is vezethet, amiben az Alkotmánybíróságnak majd azt kell vizsgálnia, hogy a sajtószabadság és a vállalkozás szabadsága nem sérül-e akkor, ha az engedély megújításának szempontjait a törvény egyáltalán nem határozza meg, és ezzel megteremti az önkényes hatósági jogalkalmazás lehetőségét.

Mindaddig, amíg ezekben az ügyekben nincs végleges, jogerős bírósági ítélet, a Médiatanács felelősen azt a döntést aligha hozhatja meg, hogy egy pályázattal végleg elveszi a Class lehetőségét a frekvencia további használatára. Ha végül ugyanis a bíróságon a Class nyer, és már nem lesz országos frekvencia, amin tovább szólhatna, akkor joggal tart majd igényt kártérítésként arra az összegre, amit nyereségként a megújítás öt éve alatt szerzett volna meg. Ez pedig a korábbi eredményei alapján – amelyekhez a feltételeket éppen a Médiatanács teremtette meg, leginkább azzal, hogy a Neo FM csődje után nem pályáztatta újra a Neo frekvenciáit, és ezzel hagyta megszilárdulni a Class monopol helyzetét – többmilliárdos tétel lesz, természetesen közpénzből megtérítve.

Bevallom, némi kárörömmel figyelem az eseményeket. Annak idején sokszor és hangosan adtam hangot annak a véleményemnek, hogy a Class FM csalás és politikai manipuláció árán jutott frekvenciához, és a Médiatanács a Simicska-érában mindent megtett, hogy se országos, se helyi szinten ne veszélyeztesse a pozícióját. A G-nap előtt ömlött a közpénz a rádióhoz, a hatóság legfeljebb jelentéktelen reklámszabályok megsértése miatt járt el ellene. A Class számomra a Fidesz-korszak szimbóluma volt, és jó látni, ahogy ez a szimbólum most éppen a Fidesz-rendszer egyik gyenge pontjává vált.

A Médiatanács most közzétett pályázati felhívás-tervezete egyébként alig különbözik attól, amit a Class frekvenciájának lejárta után azonnal közzétett a hatóság. Arról a felhívásról annak idején részletesen írtunk. Továbbra sem értem, hogy ha a Médiatanács szerint a Class megújításának az egyik akadálya az, hogy a piaci feltételek megváltoztak, akkor miért szinte ugyanazokkal a feltételekkel írta ki az új pályázatot, amelyeket egyébként a Class-ra is alkalmazott. A most közzétett pályázat-tervezet még kevésbé kedvez a régebb óta piacon lévő rádióknak, de a kiválasztás szempontjai nem változtak.

Amit még nem értek, az az, hogy ez a pályázat hogyan illeszkedik a Fidesz médiapolitikájába. A rádiós piacot ugyanis időközben letarolta Andy Vajna a Rádió 1-gyel, és senki nem áll a további terjeszkedése útjába. Az országos kereskedelmi rádió megszűnéséből a Petőfi Rádió is profitált. Egy új szereplő csak megborítaná ezt a kellemes egyensúlyi állapotot, és újabb közpénz-milliárdokat kellene előkeríteni az ő etetésére.

Az sajnos eszembe se jut, hogy tisztességes versenyben valódi befektető lép be a rádiós piacra, és nem csak azért, mert a Médiatanács egyszerűen képtelen tisztességesen pályáztatni, hanem azért is, mert a valódi befektető messze elkerüli az utolsó atomjáig átpolitizált rádiós piacot.