Június 13-án fogadta el az Országgyűlés a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. Elemzésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy az online média segítette-e a téma megértését, a széleskörű tájékozódást és az olvasók, nézők megalapozott véleményformálását. Az elemzés egyúttal nyitódarabja a következő időszakban havonta jelentkező Mérték Médiaombudsman sorozatnak.
A Mérték Médiaelemző Műhely a Google Digital News Initiative Innovation Fund támogatásával egy olyan online médiakörnyezet kialakítására törekszik, amely a kritikus gondolkodást és az objektivitás iránti igényt mind a médiafogyasztók, mind az újságírók oldalán erősíti. A projekt egyik része egy olyan, médiaombudsman-szerű felület kialakítása, amely kritikus elemzéseket közöl egyes eseményeknek az online médiában való feldolgozásáról, az eseményhez kapcsolódó cikkekről, szerkesztőségi tartalmakról. Az egyes elemzések egy aktuális téma online médiában való megjelenését vizsgálják.
Az elemzés célja
Az elemzés elsődleges célja az, hogy az olvasó szempontjából közelítsen a médiumokhoz és rajtuk keresztül a témához; rálátást adjon arra, hogy az egyes portálok külön-külön és együttesen mennyiben segítik a témában való tájékozódást és a többoldalú, reális kép kialakítását. Ez azt is jelenti, hogy az elemzés meghatározó szempontja a minőségi tájékoztatás és a minőségi újságírás kritériumainak megjelenése. Mivel ezen kritériumok szorosan összekapcsolódnak a korábban a hagyományos újságírásban kialakult elvárásrendszerrel, az elemzés bizonyos pontjain óhatatlanul megjelenik a klasszikus és az online sajtó összevetése. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy ne lenne egyértelmű a két terület különbözősége. A felgyorsult tempó, a folyamatos hírverseny, a megváltozó technológiai környezet, az újságírókra nehezedő időnyomás, a szerkesztőségek költségvetést érintő kihívásai mind olyan tényezők, amelyek nem csak a médiumok működését, hanem a befogadók fogyasztói szokásait is megváltoztatták. A sajtó szerepe az olvasók életében azonban alapvetően továbbra is a világban való eligazodás segítése, így a minőségi tájékoztatással és véleményközléssel szembeni elvárásokról továbbra sem lenne szerencsés lemondani.
A következő hónapokban megjelenő elemzéseket más-más újságírók készítik a Mérték szakmai koordinálásával, akik az adott hónapban megjelenő anyagokat saját tapasztalataik alapján értékelik. A sorozat lehetőséget ad az újságírás szerepével, helyzetével, minőségével kapcsolatos szakmai viták lefolytatására. Szívesen vesszük az elemzésekkel kapcsolatos észrevételeket.
Az első elemzést Varga Éva újságíró és kommunikációs szakember készítette.
A júniusi hír
Fotelújságírás
Az első elemzés egyik legfontosabb következtetése, hogy a vizsgált portálokon és írásokban sokkal erőteljesebben jelennek meg a hírek felkutatásán, szelektálásán és a szerkesztésén alapuló tartalmak, az értelmező, összefüggéseket feltáró és önálló forrásokat felkutató cikkírás kisebb hangsúllyal van jelen. Az internetes sajtó munkatársai elsősorban hivatalos közlemények és más médiumok szövegei, anyagai alapján dolgoznak, és nem maguk kutatják fel a számukra fontos tényeket, információkat és bizonyítékokat. Sőt legtöbbször ki sem derül egyértelműen, hogy egy sajtótájékoztatót élőben követett-e az újságíró, vagy csak másodkézből közvetíti az olvasóinak az ott történteket és elhangzottakat.
A fentiek alól a hvg.hu erős kivételt jelent, amelynél egyrészt nagyon sokszor történik utalás egy-egy esemény kapcsán a személyes újságírói jelenlétre; másrészt az egyetlen médium, amely több érintett civil szervezet képviselőjét is megszólaltatja közvetlenül. Harmadrészt az a portál, ahol a tájékoztató írásokon túl, azoktól világosan megkülönböztetve Tóta W. Árpád, Seres László és Tamás Gáspár Miklós publicisztikái más-más aspektusból mutatják fel a civiltörvény szerintük visszás voltának egy-egy aspektusát.
Emellett több portálon is fellelhetők egyedi írások, saját újságírói munkára utaló momentumok.
A vizsgált anyagokban gyakoribbak az állítások, mint az alátámasztott, igazolt tények, és ritka az összefüggések feltárása. Bár a 24.hu, a hvg.hu és az index.hu igyekeznek a puszta történéseken és megnyilvánulásokon túlmutató információkat is közvetíteni az írásaikban, más oldalakon a háttérinformációk, az előzményekre való utalások legfeljebb az első írásokban jelennek meg. Az aktuális közleményekre, nyilatkozatokra, történésekre koncentráló írásokat ugyanakkor kiegészítik a korábbi írásokra mutató hiperlinkek és tagek, amelyek alapján az olvasó mind a kapcsolódó, mind a korábbi információkhoz, cikkekhez, anyagokhoz könnyedén juthat el. A hvg.hu és az index.hu emellett közvetlenül is felkínálja a témáról szóló korábbi cikkeit az adott írás alatt, az index.hu az „Akták”-ban, a hvg.hu egy felsorolással.
Ahogyan valódi, összefüggésekben láttatott tények csak ritkán fedezhetők fel a vizsgált anyagokban, úgy – részben ebből is következően – igazi vita és érvelés is csak nagyon kevés van. Mint fentebb már volt róla szó, a publicisztikai jellegű írások meglehetősen ritkák. a hvg.hu-n három (Tóta W. Árpád, Seres László, Tamás Gáspár Miklós), 24.hu-n (Zsolt Péter), a 888.hu-n (ifj. Lomnici Zoltán) és az mno.hu-n (Gazda Albert) egy-egy publicisztikája jelent meg az adott időszakban a témáról.
Véleményes tények
Az elemzés másik fontos tanulsága, hogy néhány ritka kivételtől eltekintve a tájékoztatás és a vélemény alig különül el nemcsak a portálokon, hanem egy-egy cikken belül sem. Míg a klasszikus, nyomtatott sajtóban az évszázadok során fokozatosan alakultak ki és fejlődtek a különböző sajtóműfajok a maguk szabályaival, szakmai alapelveivel, addig az internetes újságírásírás ezekkel szinte teljesen szakított, és – többek között az internet kínálta formáknak, eszközöknek köszönhetően is – sokkal inkább a műfajok keveredését mutatja. Ez egyaránt kínál lehetőségeket és hordoz bizonytalanságokat az olvasói tájékozódás szempontjából.
A portálok szóhasználata már a „szikár” tényeket is sokszor módosítja, szubjektíven értelmezi vagy indulatokkal tölti meg. Ebben a legszélsőségesebb hangot a 888.hu képviseli, amely minden cikkében erőteljesen jelzi az álláspontját a választott szavak, kifejezések használatával. Pl.: „indulhat a sivi”, „Európa kedvenc/kitartott/pórázon tartott álciviljei”, „a Hülyék 2018 programja”, „tüntikézés”, „a független jogvédői szerephez görcsösen ragaszkodó Helsinki Bizottság”, „harmatos magyar ellenzék” – valamint ez az a portál, amely egy cikkében Soros György nevét következetesen George Sorosként írja. A többi portál szóhasználata viszonylag visszafogottnak tekinthető, azzal együtt, hogy nagyrészt hasonló vagy közös szóhasználat jellemző egyfelől a kormányközeli (Soros-hálózat, álcivilek, átláthatatlan civilek…), másfelől a kormánykritikus (megbélyegzett civilek, botrányos civiltörvény, megbillogozó törvény, civilek vegzálása, belső ellenséggyártás…) portálokra.
Arra nézve, hogy épp bizonyítékokkal alátámasztható/alátámasztott tényeket, saját kutatómunkával feltárt információkat, vagy épp személyes újságírói elgondolásokat, tippeket, véleményeket olvashatnak, a portálok leginkább az első, a törvény parlamenti elfogadásáról szóló híradásnál adnak fogódzót az olvasóiknak. De már itt is felbukkannak vitatható és/vagy ellentétes elemek: hogy a törvény amerikai, vagy épp ellenkezőleg, orosz-kínai-izraeli minta alapján készült-e; hogy létezik-e a nemzetre veszélyes Soros-hálózat, amely „pénzeli” az érintett civileket; hogy a törvény az átláthatóságot biztosítja-e, vagy épp ellenkezőleg, pusztán a megbélyegzést és a kormánykritikus hangok elhallgattatását szolgálja, stb. Ha egy olvasó csak egyik, vagy másik szemléletű portált olvassa, nagyon nehéz nem tényként kezelni az ott leírtakat, miközben az ellentétes álláspontok mindegyikét olvasva egyértelművé válnak a nézetkülönbségek, illetve a tények és vélemények közötti különbségek.
Szinte egyáltalán nincs véleményütköztetés a vizsgált portálokon a civiltörvény megszavazása kapcsán. Az egyes álláspontok nem találkoznak egymással, a különböző portálok szerzői és írásai között semmilyen kapcsolat nincs. Az érvek, bizonyítékok, vélemények helyett inkább az indulatok és olykor az ellentétes álláspontot képviselők támadása jellemző, miközben az adott médium a saját álláspontját, mint egyetlen kizárólagosan elfogadhatót hangoztatja. Úgy tűnik, a vizsgált médiumok ezen időszak írásaival csak korlátozottan elősegíteni a témával kapcsolatos társadalmi párbeszéd elindulását, a különböző vélemények nyilvános ütköztetését.
A teljes elemzés elérhető a Mérték honlapján.
Közlemény, 2023 . augusztus 8. A dezinformációval kapcsolatos friss kutatások, tudatos médiafogyasztást segítő anyagok és tényellenőrző cikkek fognak megjelenni a...
Az elmúlt évtizedekben számtalan szakma tűnt el a folyamatosan változó világban – nincsenek már nyomdai kéziszedők, telefonközpontosok vagy videótékások. A...
Kerekasztal megbeszélést szervezett a Mérték Médiaelemző Műhely 2022. május 19-én Helyi média – van jelene, lesz jövője címmel. Babos Attila...
Tisztelt Gábor László! Április 30-án az origo.hu Saját elemzője szerint is propagandalappá züllesztette Pikó a helyi újságot címmel megjelent írásban...
