A kormány nemzeti konzultációt folytatott arról, hogy a magyar emberek mit gondolnak a „Soros-tervről”. Soros György 2017. november 20-án közleményében cáfolta a konzultációs íven szereplő állításokat. A Mérték Médiombudsman hatodik elemzése azt vizsgálja, hogyan adott erről hírt kilenc magyar online médium.

A Mérték Médiaelemző Műhely a Google Digital News Initiative Innovation Fund támogatásával egy olyan online médiakörnyezet kialakítására törekszik, amely a kritikus gondolkodást és az objektivitás iránti igényt mind a médiafogyasztók, mind az újságírók oldalán erősíti. A projekt egyik része egy olyan, médiaombudsman-szerű felület kialakítása, amely kritikus elemzéseket közöl egyes eseményeknek az online médiában való feldolgozásáról, az eseményhez kapcsolódó cikkekről, szerkesztőségi tartalmakról. Az egyes elemzések egy aktuális téma online médiában való megjelenését vizsgálják. A cél nem egy konkrét médium vagy újságíró tevékenységének értékelése, hanem széles körben tárgyalt események feldolgozásának lehető legteljesebb körű elemzése.

A kormány nemzeti konzultációt folytatott arról, hogy a magyar emberek mit gondolnak a „Soros-tervről”. A konzultációs lap hat állítást tartalmazott, amelyeket Soros György 2017. november 20-án tételesen cáfolt.

Az elemzést Katus Eszter újságíró készítette. Az elemzés a 2017. november 20. és november 24. közötti időszakra terjed ki, és a 24.hu, a 444.hu, a 888.hu, az alfahir.hu, a hvg.hu, az index.hu, az mno.hu, az origo.hu és a zoom.hu felületein megjelent anyagokat vizsgálja.

A vizsgált időszakban a megnevezett kilenc portál összesen 65 cikket jelentetett meg. A kormánykritikus médiumok cikkeiben leggyakrabban használt kifejezések: „Orbán maffiaállama”,” a kormány hazudik”,” gyűlöletkeltés”, „félrevezetés”, „félelem”, „csúsztatás”, „félremagyarázás”, „összeesküvés elmélet”, „ellenkampány”. A leggyakrabban használt kifejezések a kormánypárti médiumoknál: „Soros sivalkodik”, „hazudik”, „hazudozik”, „frontális támadás”, „migráns”, „migránssimogató”, „bénázás”, „bohóctársulat”.

Mindkét oldalon azt állítják a cikkek, hogy valaki hazudik, csúsztat, félremagyaráz, vagy épp cáfol, csak amíg a kormánykritikus médiumok (és Soros) szerint a kormány, addig a kormányközeli médiumok szerint Soros és az ellenzék teszi. Átmenet, vita, konszenzus nincs a két oldal között.

A Fidesz, illetve a kormány álláspontja sokkal nagyobb teret kapott az online médiában, mint Soros Györgyé. A kormánypárti médiumok mellett ugyanis a kormánykritikus oldalak is megjelentették a Fidesz véleményét, amely szerint Soros hazudik, dirigál a Brüsszelnek, és megtámadta Magyarországot, miközben a kormányközeli 888 (és Origo) szinte egyáltalán nem adott teret Soros György véleményének. Az általuk írt 19 cikkben mindössze pár mondat jelent meg Soros közleményéből (link nélkül), amit aztán egy-egy terjedelmes cikkben igyekeztek azonnal meg is cáfolni. A kormánykritikus médiumok 20-47 százalékban adtak helyet a kormány nézeteinek bemutatására, míg a 888-on ez az arány 70 százalék volt.

A kormánykritikus portálok abból a szempontból is nehéz helyzetbe kerültek, hogy míg a kormánypárti médiumok szinte kimeríthetetlen tárházból válogathattak megszólalók terén (a Fidesz és a kormány bármelyik embere készséggel adott nekik interjúkat a témában), addig a másik fél részéről korlátozott volt a lehetőség. Soros György ugyanis közleményt adott ki, illetve videóban üzent, vele senki sem tudott interjút készíteni. A Nyílt Társadalom Alapítvány elnöke volt szinte az egyetlen, aki kompetens volt az ügyben, az általa egy újságnak elmondottak azonban átvették a független médiumok, nem készítettek mind külön interjút. A kormánykritikus portálok a Fidesz véleményét az MTI anyagaiból vették át, kereszthivatkozások a kormánypárti és ellenzéki lapok között nem fordultak elő. Az egyetlen közös pont az MTI volt. A téma jellegéből adódóan a médiumok szakértőket sem tudtak bevonni, és bár a korábban vizsgált eseteknél gyakran megtették, itt még a közösségi oldalakra sem támaszkod(hat)tak. Egyedül a 888 élt a lehetőséggel, amely több hozzászólást citált azoktól a kommentelőktől, akik a Twitteren Soros Magyarországot érintő posztja alá negatív kritikákat fogalmaztak meg vele kapcsolatban. A 888 volt az a médium is, amely mémeket használt illusztrációként Sorost kifigurázva. Érdekes jelenség volt egyébként, hogy a kormányközeli és a kormánykritikus sajtó is használt egy, Orwell 1984 című könyvének film változatából kivágott képet, amin a Nagy Testvér egy óriáskivetítőn mindent figyel. Csak míg utóbbiak arra hozták illusztrációnak, amit a Die Weltben írtak a kormányról (ti. hogy a 30-as évekbeli módszerekre emlékezteti őket a kormány kitalált ellenségképe), addig előbbiek Soros fejét tették a Nagy Testvér helyére.

A kormányközeli médiumokra egyébként végig jellemző volt, hogy Soros megszólalását hazugságnak titulálták, tervezett ellenkampányát pedig támadásnak aposztrofálták. Erre a narratívára építették fel az egész kommunikációjukat, minden cikkben ezt hangsúlyozták (az Origo hét vizsgált cikkéből négynek támadás/frontális támadás a címe), ezt igyekeztek alátámasztani és felnagyítani. Soros (Brüsszel segítségével) támad, tönkre akar minket tenni, de a kormány megvédi a magyar embereket és az országot.          

Az Origo emellett már november 22-én megágyazott annak a tematikának is, amely szerint Soros be akar avatkozni a választásokba a civil szervezetein keresztül. Ez a toposz később egyre gyakrabban jelenik majd meg a kormánypárti médiumok cikkeiben, és egy-két héttel később végül abban csúcsosodik ki, hogy két település, Pécs és Debrecen önkormányzata is kvázi kitiltja a városból a Soros által küldött támogatás kiosztására felkért helyi civil szervezeteket.

Valószínűleg nem túlzás azt állítani, hogy a kormány és a Fidesz sikeresen tematizálta az egész magyar online sajtót ebben az ügyben, csak a Zoom és az Alfahír tudott ennek valamennyire ellenállni. Soros György hatpontos cáfolatának ismertetésén kívül minden portál a Fidesz nézeteit visszhangozta, még ha más előjellel is. Így nemcsak a kormánypárti, de a kormánykrikus médiumok olvasói bőven megismerhették a kormány álláspontját, míg előbbiek nem voltak rákényszerítve, hogy találkozzanak Soros véleményével. Alighanem az Alfahírnek lesz igaza, és a választásokig Soros – el sem indított – ellenkampánya, valamint az „ország elleni támadása” lesz a közbeszéd témája az érdemi kérdések helyett. Hiszen mindehhez, akarva-akaratlanul, a kormánykritikus médiumok is asszisztálnak.

A teljes elemzés elérhető a Mérték honlapján.