Bezárás
Egyéb

Mindenevő propagandagépezet

A kormánynarratívát kiszolgáló hírszerkesztési gyakorlat sajátos eleme a manipulatív címadás technikája. Az aktuális Szúrópróba során erre találtunk példákat a január 31-én sugárzott állami hírműsorokban.   

 Nem ritkaság a magyar médiában sem, hogy egy hírműsorban az egyes műsorelemek címei nem feltétlenül az utána következő híranyagok tartalmának tömör összefoglalói, hanem a szerkesztők a hír egy különösen jelentősnek ítélt részletét ragadják ki, és azzal összefüggésben adnak az anyagnak egy blikkfangos, meghökkentő vagy éppen a nézőt érzelmi viszonyulásra késztető címet. Az állami hírműsor ennél tovább ment. Amint azt a következőkben részletezni fogjuk, tapasztaltunk olyan eseteket, amikor egy esemény, történés feldolgozásánál a manipuláció már a címadással kezdődött, mivel a műsorelem elnevezése nem állt összhangban a tartalmával. Az alább hivatkozott híradások utóéletét is figyelembe véve (ti. a kora esti híradóban közzétett anyagok címe estére megváltozott) nem kétséges, hogy a tendenciózus szerkesztési gyakorlat következményeképpen volt tapasztalható az eltérés a cím és a tartalom között. A cím a bemutatandó eseményre utalt, a híradás tartalmában a sugallni kívánt üzenet érvényesült, így változtatva meg magát a hírt is. Ezért találkoztunk olyan műsorelemekkel, ahol magában a híranyagban nem szerepelt semmi olyan információ, mint amit a címben feltüntettek.

 Félrevezető címek 1

Nem tiltakozás, hanem cáfolat

Tiltakoznak az ellenzéki pártok a Fidesz-plakát miatt – ezzel indította a koraesti híradóban az azonos című összeállítás felkonferálását a műsorvezető. A négy perces anyagban aztán nem a pártok tiltakozásáról hallottunk, hanem annál többet arról, hogyan nyilatkoztak ellenzéki politikusok illetve pártjaik a határzárról. Az anyagban részletesen bemutatták a kormánypárt legújabb plakátját, amelyen Soros György társaságában az ellenzéki pártok listavezetőit szerepeltetik azzal a felirattal, hogy „Együtt bontanák le a határzárat”. És azt állították, hogy a plakát megjelenése óta más véleményt fogalmaztak meg a pártok, mint korábban. A nagy leleplezéshez, a korábbi álláspontok ábrázolásához felhasználtak olyan, már sokszor használt manipulatív módon összevágott megnyilatkozásokat, mint amit például a 15. Szúrópróbában rögzítettünk, ahol azt sulykolták, hogy Botka azonnal lebontja a határkerítést. Számon kérték Karácsony Gergelyen Botka – manipulált – szavait, felidézték Szanyi Tibor megállapítását, aki röhejesnek tartotta, hogy Európa közepén 200 kilométeres fal épül, bevágtak egy Gyurcsány-beszédet, ahol a politikus a befogadás mellett érvelt. Bemutatták, hogy Szél Bernadett szerint Magyarországon nem volt menekült válság, hogy Vona Gábor már akkor a kerítés kudarcáról beszélt, amikor az még fel sem épült. Aztán bejátszották az ellenzék mai véleményét, úgy beállítva, hogy az tökéletes ellentétben áll a korábbi megnyilatkozásaikkal. Csakhogy az ellenzéki politikusok – a Jobbik elnökének a kivételével – nem azt állítják most, hogy mindig is a határzár hívei lettek volna, a véleményüket nem változtatták meg utólag, hanem azt érzékelték, hogy az emberek biztonságérzete számára ez fontos, ezért most nem bontanák le a kerítést, derült ki a nyilatkozatokból.

A szerkesztők vélhetően nem találták elég meggyőzőnek és az ellenzéket lejáratónak a műsorelemet, mert a fél nyolcas műsorban némiképp átvágva, „Az új plakát megjelenése után megváltozott az ellenzéki politikusok véleménye a határzárról” címen került adásba az anyag, már egyértelműen a véleménymódosítás narratívájának megfelelően.

A tényszerű tájékoztatáshoz azonban ennek a címnek sem volt köze, hiszen az ellenzéki pártok véleménye nem változott meg a plakát megjelenése óta, a kerítéssel létező realitásként számoló álláspontok már korábban is léteztek.

 Félrevezető címek 2.

Összefogás helyett illegális bevándorlás – a Trump-beszédről állami híradó-módra

Összefogásra szólított fel Donald Trump az első évértékelő beszédében – ezzel a címmel tették közzé az amerikai elnök aznapi előadásáról szóló hírt a koraesti híradóban. A félperces híradás azonban egy szót sem tartalmazott az összefogásról, ellenben azt emelték ki, hogy az elnöki értékelés fő témája az illegális bevándorlás elleni küzdelem volt, az elnök hosszan beszélt a terrorizmus legyőzéséről és az elmúlt egy év gazdasági lépéseiről. Megerősítette, kitart amellett, hogy falat kell építeni az USA déli határán, hogy így fékezzék meg a bevándorlókat

Hogy az amerikai elnök valóban beszélt az összefogásról, más forrásból tudható. Vélhetően az állami híradó ennek a bemutatására készült a címmel, de végül azt tartotta fontosnak kiemelni rövid hírében, ami áthallásos, kapcsolható a hazai viszonyokhoz.  Az összefogás nem ilyen hívószó, az illegális bevándorlás elleni harc a magyar kormány politikájának, kommunikációjának alap eleme, így a rövid hírben azt kellett hangsúlyozni, ami közös az amerikai és magyar politikában.

A fél nyolcas nagyhíradóban egy háromperces összeállításban bővebben is beszámoltak az Egyesült Államok elnökének évértékelőjéről azzal a címmel, hogy „Az illegális migráció és a terrorizmus volt Donald Trump évértékelő beszédének fő témája”. Az összefogásról már a címben sem esett szó.

 Félrevezető címek 3.

„ENSZ ülésszak a társadalmi fejlődésről, magyar részvétellel”

Ez is egy híradás címe, a 18 órakor kezdődő műsorból. A családpolitika és a hosszútávú fejlődés összefüggéseiről tárgyal az ENSZ egyik bizottsága New Yorkban, ahol Novák Katalin államtitkár ismertette a magyar kormány családsegítő és munkanélküliség csökkentő   intézkedéseit. Ennyi információt szerezhetett a nagyon figyelmes néző a világszervezetben folyó tanácskozásról. A híradásból még az sem derült ki, hogy melyik bizottság üléséről volt szó, hogy mi történt a tanácskozáson. Az ENSZ ülésszakra vonatkozó 50 másodpercnyi tudósításból több mint fél percben a magyar kormány képviselője nyilatkozott a világszervezet központjában a magyar állami híradónak arról, hogy a magyar kormány milyen eredményeket ért el a munkanélküliség felszámolásában.  Ezekről az eredményekről már számtalanszor hírt adott az állami televízió, mi is találkoztunk vele a szúrópróbák alkalmával. (Legutóbb a tavaly november végi műsort elemző 19. Szúrópróbában.)

A fél nyolcas kiadásban az ENSZ ülésszakon történtekkel bővebben foglalkoztak, de még mindig nem derült ki, hogy milyen bizottság tanácskozott, melyek voltak a lényeges pontok. Az állami híradó csakis a magyar résztvevőre koncentrált, az államtitkárnak a bizottság előtti felszólalásáról adtak összefoglalást. A két és fél perces tudósításban Novák Katalin szavai nyomán részletesen ismertették a családokért és a munkanélküliség visszaszorításáért tett kormányzati intézkedéseket. A CSOK-ot, az Erzsébet-programot, az ingyenes gyermekétkeztetést, tankönyvellátást. A fél nyolcas adásban közzétett hír megváltozott címe pedig jól jelezte, nem a nemzetközi tanácskozásról, nem a világ előtt álló demográfiai problémákról lesz szó, ami az ülésszakon egyébként téma volt az állami hírügynökség szerint is, hanem a magyar kormány eredményeiről. „A magyar családtámogatási programokat ismertette Novák Katalin az ENSZ-ben” – és a műsorban a hír tényleg erről szólt, a műsor a magyar kormány tevékenységének sikerpropagandáját közvetítette, most éppen egy New York-i ENSZ ülésszak kapcsán.

A teljes elemzés a Mérték honlapján olvasható.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom