Bezárás
Egyéb

Nem tényszerű tények

Vajon visszakapcsolt-e a kampány-üzemmódból az állami televízió az országgyűlési választások után? Az áprilisi Szúrópróbában újra azt vizsgáltuk, hogy az állami hírműsorok tájékoztatása megfelel-e tárgyilagosság, hitelesség és sokoldalúság követelményének.

 „A képviselő januárban járt Budapesten is, de nem válaszolt a Híradó kérdéseire. Az azonban biztos, hogy szerinte alkalmazni kellene Magyarországgal szemben a végső esetben az uniós szavazati jog megvonásával járó 7. cikk szerinti eljárást.” (Narrátori szöveg az Újabb brüsszeli bizottság bírálja a magyarországi helyzetet c. hírből)

Április 25-én mind a 18 órától sugárzott, mind a félnyolcas nagyhíradóban vezető hírként jelent meg, hogy újabb brüsszeli bizottság bírálta a magyarországi helyzetet. A headline-ban is első helyen szerepelt, hogy „újabb bizottság vetné be az uniós atomfegyvert Magyarország ellen, a kormány szerint ez a jelentés is tele van hazugságokkal”. Az összeállításban röviden ismertették a költségvetési ellenőrzési bizottság véleményét a Judith Sargentini-féle jelentésről, elmondták, hogy a bizottság a korrupciós helyzet, a közbeszerzési szabálytalanságok és a pénzügyi átláthatóság problémái miatt indokoltnak tartja Magyarország ellen a 7. cikkely szerinti eljárás elindítását. Idézték Niedermüller Péter DK-s képviselőt, aki szerint az ország látja kárát a kormány politikájának, Deutsch Tamást, aki azt állította, a migrációt akarják így Magyarországra kényszeríteni. Szijjártó Péter külügyminiszter saját hangú megszólalásban minősítette támadásnak, koncepciós eljárásnak, válogatott hazugságnak, hiteltelennek a dokumentumot. Magáról a jelentésről annyit közöltek, hogy abban az a vélemény szerepel, hogy hazánkban korlátozták az Alkotmánybíróság hatáskörét, csorbították a bírói függetlenséget, valamint romlott a sajtó és a szólásszabadság helyzete is, és támadást indítottak a civil társadalom ellen. Ennek a kritikának a helyes értékelésére szakértőként ifj. Lomniczi Zoltán alkotmányjogászt, nem mellesleg a kormánybarát Civil Összefogás Fórum szóvivőjét szólaltatták meg, aki megerősítette, hogy a „bevándorláspárti” jelentéstevő összes megállapítása hazugság, és valójában villámháború zajlik Magyarország (és Lengyelország, Csehország) ellen. Lomniczi levezette, mindez a támadás a pénzről, az Unió következő költségvetéséről szól, hogy majd olyan feltételekhez kössék a támogatásokat, amelyek hátrányosak ezekre a tagállamokra. Ezt alátámasztandó a Financial Times egyik cikkére hivatkoztak, amely szerint Brüsszel változtatni akar a források elosztásának a rendszerén.

A híradásból a nézők teljes bizonyossággal egy dolgot tudhattak meg: már megint hazugságokkal támadják Magyarországot Soros bevándorláspárti emberei. És mivel a Sargentini-jelentésben megfogalmazott bírálat alapját képező eseményekről szóló tájékoztatással a közmédia fogyasztója az állami hírműsorokban nem találkozott, hiszen a korrupció, a bírói függetlenség csorbítása, az AB hatáskörének a szűkülése – amint azt az immár két éve végzett szúrópróbák is mutatják –  nem volt téma az állami televízióban,a kormányzati álláspontot képviselő megszólalók pedig cáfolták a kritikát, a néző számára – a kormányzati minősítésnek megfelelően tálalt híradásból – az az üzenet vált érvényessé, hogy Brüsszel ismét ok nélkül bírálja Magyarországot. Az elmarasztaló vélemény megkérdőjelezésére szolgált a holland politikusra aggatott, a magyar közbeszédben egyértelműen negatív jelentéssel bíró „bevándorláspárti” jelző ismétlése,  és az is, hogy úgy állították be, mintha  az EP képviselő nem vállalná a véleményét a magyar emberek előtt. Három különböző kijelentés között teremtettek kapcsolatot, mintha azok összetartoznának, vagy oksági kapcsolatban lennének.  A képviselőnőről megemlítették, hogy januárban Budapesten járt, „de nem válaszolt” a híradó kérdéseire. (A képeken eközben az volt látható, hogy egy budapesti utcán siet a politikus, mellette a híradós stáb próbál lépést tartani, a politikus pedig azt mondja angolul, hogy nem ad interjút.) „Az azonban biztos”, folytatódott a híranyag, hogy Sargentini szerint alkalmazni kellene Magyarországgal szemben az akár a szavazati jog megvonásáig elvezető eljárást. A műsorelem azt sugallta, hogy a jelentés készítője nem áll szóba a magyarokkal, de büntetni akarja őket. A brüsszeli bizottsági bírálatot Magyarország elleni támadásként mutatta be a híradó, nem nyújtott tárgyilagos tájékoztatást, hangvétele elfogult volt, a tényekről pedig nem számolt be.

A teljes elemzés elérhető a Mérték honlapján.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom