Bezárás
Egyéb

Sportközvetítésbe ágyazott propaganda

Az elmúlt hetekben figyeltük az M4 Sport csatornán a labdarúgó Bajnokok Ligája meccsek szünetében sugárzott egyperces híradók tartalmát. Feltűnő, hogy milyen szolgaian követte a közmédia a kormánypárt propagandacéljait. Urbán Ágnes írása.

A Bajnokok Ligája az M4 Sport egyik legnépszerűbb műsora, európai élcsapatok izgalmas összecsapásairól van szó. Olyanok is nézik ezeket a mérkőzéseket, akiket egyébként régóta zavar a közmédia propagandisztikus jellege és ritkán kapcsolnak oda. Az ilyen meccsek szünetében, közvetlenül az első félidő lefújása után látható egyperces hírösszefoglaló, a vizsgált esetekben mindig négy, egyforma hosszúságú hírből áll. Érdemes áttekinteni a listát, hogy a vizsgált meccsnapokon milyen témákat láttak fontosnak a hírszerkesztők.

Február 20.  

  • Közérdekű (hóhelyzet)
  • „Migránsok” (10 ezer új migráns)
  • „Migránsok” (aki a Stop Sorost kritizálja, az ország szuverenitását támadja – Szijjártó)
  • Siker (új kormányablak a Nyugatinál)

Március 6.  

  • „Migránsok” (moldovai embercsempészeket fogtak a bolgár-román határon)
  • „Migránsok” (nem szabad beengedni egy bevándorlót sem Magyarországra, így lehet évi 4% növekedés – Orbán)
  • Siker (a NAV elkészült az adóbevallások tervezetével)
  • Siker (felzárkóztatást segítő program 18 megyében, 1,2 milliárdos keretösszeg)

Március 7.  

  • Siker (10 ezer forintos Erzsébet-utalvány, 12 ezer forintos gáztámogatás, téli rezsicsökkentés
  • „Migránsok” (embercsempész hálózat Romániában, román-német rendőri együttműködés)
  • „Migránsok” (újabb rendőri kontingens a Balkánra, határvédelmi céllal, 1 hónapra)
  • Siker (Mérföldkő a szívátültetésekben Magyarországon, 10.000 szívátültetést hajtottak végre)

Március 13.  

  • Siker (téli rezsicsökkentés, már a következő számlán látható lesz)
  • „Migránsok” (újabb migránstámadás Bécsben)
  • „Migránsok” (a kötelező betelepítés kvóta a legtöbb magyar települést érintené – államtitkári sajtótájékoztató)
  • Közérdekű (áradnak a folyók, készültség van néhány helyen)

Március 14.  

  • Közérdekű (Március 15: 500+ rendezvény lesz országszerte)
  • Közérdekű (megtelnek a szállodák a hosszú hétvégén)
  • „Migránsok” (Ahmed H: 7 év fegyház)
  • „Migránsok” (törölte a Facebook a svéd-magyar nő videóját a hiradó.hu oldalról)

Április 3.  

  • „Migránsok” (Két lövöldözés és késelés volt éjjel Londonban, 1 halott és 2 sebesült, nem tudni, hogy van-e összefüggés és hogy terrortámadás vagy bűncselekmény történt)
  • „Migránsok” (1 évvel ezelőtti terrortámadásra emlékeztek Szentpéterváron)
  • Siker (mától csak felújított metrókocsik járnak – Tarlós)
  • Közérdekű (éjfélig aláírható a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés)

Április 4.  

  • „Migránsok” (Budapest a világ egyik legbiztonságosabb városa – Orbán)
  • Fidesz (Fidesz kampányváró lesz pénteken Székesfehérváron, beszédet mond Orbán Viktor)
  • „Migránsok” (újabb rendőrkontingens ment Macedóniába és Szerbiába a migránsok visszaszorításáért)
  • Siker (ELTE korszerűsítés, 15 épület)

A mintázat nem túlságosan bonyolult, egyértelműen az ún. „migráns” témák uralták a híreket (természetesen a migráns szó emlegetésével kifejezetten a kormánypropaganda szóhasználatára utalunk), de jelentős volt a kormányzati sikerek bemutatása is.

Látható olyan eset, amely nem bír valódi hírértékkel, de valamilyen kommunikációs panelt mégis kellett gyártani, ilyen például az, amikor egy londoni késelésről számoltak be, aminek a hátteréről semmit nem lehetett tudni, vagy egy egy évvel ezelőtti terrortámadásra való szentpétervári megemlékezés is bekerült a nap legfontosabb hírei közé.

A kormányzati sikerhírek is megkérdőjelezhetők. A felzárkóztatásra szánt 1,2 milliárdos keretösszeg (18 megyében) aligha fog megoldani bármilyen társadalmi problémát, viszont fontosabb lenne feltenni azt a kérdést, hogy az hol vannak és hogyan hasznosult az erre szánt uniós milliárdok. Észre kell venni persze, hogy az Európai Unió semmilyen formában nem hangzott el pozitív szereplőként az ilyen hírekben, még akkor sem, ha a beruházási források uniós alapokból álltak rendelkezésre. Még a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés hírben sem volt utalás az EU-ra, holott egy Európai Polgári Kezdeményezésről van szó, tehát egy olyan eszközről, amelyet éppen az uniós intézményrendszernek köszönhetünk.

A közszolgálati média szerkesztési gyakorlatát ismerve nem is meglepő, hogy ellenzéki politikus vagy párt nem tudott bekerülni ezekbe a rövid hírekbe. Mintha a magyar közéletnek ez a szelete egyáltalán nem létezne és mintha nem lenne éppen választási kampány. Persze attól nem kell félni, hogy éppen a BL-rajongók agyát mossák át ezek az egyperces hírösszeállítások, de mindenképpen ízelítőt ad abból, hogy a közmédia rendszeres nézői milyen hírekhez jutnak hozzá. Finoman szólva mondjuk úgy, hogy a valóság egy nagyon furcsa értelmezése az, amit ők látnak, de hogy ez mennyire hatékony befolyásolási eszköz, arra majd a vasárnapi választás adja meg a választ.