Változást nem tapasztalatunk: pontos, alapos, felelős tájékoztatás helyett továbbra is propaganda eszközzé silányított szócsőként működtetik az állami híradókat. Elkészült a Mérték újabb elemzése állami média hírműsorairól.
Immár egy éve figyeljük a közmédia hírműsorait, és az esti tévéhíradókat monitorozó szúrópróbáink alkalmával rendszeresen azt állapítottuk meg, hogy azok nem tesznek eleget a közszolgálati médiaszolgáltató számára a Közszolgálati kódexben meghatározott iránymutatásnak. Az állami tévé a hírműsoraival nem segíti elő a társadalmi nyilvánosság működését, nem járul hozzá a közösség vitáinak lefolytatásához, nem nyújt támogatást a közérdeklődésre számot tartó események, a különböző releváns vélemények közötti eligazodásban. Február utolsó napjának 18 órakor és 19.30-kor kezdődött híradóinak elemzésekor is erre az eredményre jutottunk.
Csak egy narratíva létezik
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az állami hírműsor készítői pontosan követték a fideszes kottát. Nehezen lehetne véletlennek minősíteni a témaválasztás egyezését azzal az instrukcióval, amit Rogán Antal kormányzati kommunikációért felelős miniszter február közepén a Fidesz frakcióülésén előadott: eszerint azokat a témákat kell napirenden tartani, amelyekkel a hagyományos Fidesz szavazóbázisnál nagyobb tömeget lehet elérni. Ilyenek a bevándorlás és a terrorizmus ügye, a – Rogán szavaival – „migránsimportban érdekelt álcivil szervezetek” gyalázása, illetve a sorosbérencezés napirenden tartása. Továbbá fogékonyak az emberek a munkahelyteremtéssel, közbiztonsággal és rezsicsökkentéssel kapcsolatos kérdések iránt, és idetartozhat a kormány Brüsszellel szembeni „függetlenségi harca” is.
A Fidesz „témajavaslatai” pontról pontra megjelentek a hírműsorokban. A teljes elemzésből két témajavaslat állami médiás feldolgozását válaszottuk ki.
Témajavaslat – A „Soros-birodalom álciviljei” ✓
Liberálisok és baloldaliak támadták Magyarországot – ezzel a címmel tudósítottak arról, hogy az Európai Parlament Állampolgári jogok-, bel- és igazságügyi bizottsága meghallgatást folytatott a magyar migrációs helyzetről. Az állami híradások rendkívül egyoldalúan foglalkoztak a kérdéssel. A Duna híradó 40 másodperces híréből az például egyáltalán nem derült ki, kinek mi az álláspontja a magyar migrációs körülményekről, csupán a megtámadtatás tényét tartották fontosnak kiemelni a műsorkészítők. Ily módon kizárólag a kormány értelmezéséhez illeszkedő szűrőn keresztül kaphattunk némi információt arról, hogy bírálatokkal illették Magyarország menekültekkel kapcsolatos politikáját. A kifogások tartalma nem volt megismerhető, csak a kritika kritikája hangozhatott el Kovács Zoltán államtitkártól, aki megvilágította az ügy lényegét: a Soros György által finanszírozott szervezetek felbiztatására, feljelentésére az EP liberális és baloldali politikusai támadták Magyarország bevándorláspolitikáját, mert nem értenek egyet azzal, hogy Magyarország nem akarja beengedni az illegális migránsokat, és megvédi a saját határait.
A fél nyolcas híradóban, a tudósítás két és fél percre bővített változatában aztán egy-egy mondat erejéig az ülésen résztvevő civil szervezetek közül az Amnesty International és a Helsinki Bizottság álláspontját is közölték 45 másodpercben, de a híradás így is rendkívül aránytalan maradt. A lényeget elfedve a beszámolóban továbbra sem a kritika tartalmi részével foglalkoztak (pl. hogy a magyar hatóságok erőszakosan toloncolják vissza a migránsokat, és Magyarország fizikai és jogi eszközökkel gyakorlatilag felszámolta a menekültek védelmét), hanem a bírálatot az ország elleni, a Soros György által támogatott szervezetek kezdeményezte támadásnak minősítő kormányzati álláspontnak adtak csak hangot. És idézték még Kovács államtitkár Brüsszelt bíráló szavait, aki kettős mérce alkalmazásával vádolta az európai adminisztrációt, miszerint az EU intézmények az illegális migránsok iránt toleránsak, az uniós polgárokat – főként a magyarokat – pedig azzal az intézkedéssel tervezik vegzálni, hogy – a terrorizmus elleni küzdelem érdekében – a külső határoknál mindenkit regisztrálni és ellenőrizni kellene.
Az állampolgárok sokoldalú tájékozódásában nem nyújtott segítséget ez a híradós anyag, munícióként szolgálhatott viszont a már említett fideszes kommunikációs stratégia szerint a Soros Györgyhöz kapcsolt szervezetek lejáratására és a szavazóbázis erősítésére.
Az álcivilezés aztán még egyszer előjött a műsorban: a fél nyolcas híradóban, a kormány pénzosztó tevékenységének bemutatásakor arról szólt az egyik hír, hogy a következő 3 évben több mint 300 millió forintot kapnak civil szervezetek azért, hogy ún. civil információs központokat működtessenek, amelyek feladata, hogy más civil szervezetek adminisztrációjában, jogi ügyeiben segítsenek. A tudósításban Rétvári Bence államtitkár meghatározta a civil szerveződések lényegét: önkéntes szervezetként, a céllal teljes mértékben azonosuló személyeket összegyűjtő társulásként a személyességet, személyiséget, az elköteleződést, a hivatástudatot is oda tudják tenni az állami források mellé. Ők tehát az igazi civilek, és – Soltész Miklós államtitkár szavai szerint – a felmérések tanúsága szerint az emberek többsége különbséget tud tenni a valódi és a magukat civileknek nevező, de társadalmi szempontból semmiképp sem civil tömörülések között.
Az megint nem derült ki, milyen felmérésekre hivatkozott az államtitkár, vagy egyáltalán mit jelent “a társadalmi szempontból nem civil tömörülés”, az állami híradó nem tartotta feladatának ezt pontosítani, pedig két kutatás is napvilágra került ebben az időszakban. És konkrétan sem a Századvég, sem a Závecz Research kérdőívén nem szerepelt ilyen kérdés. Hacsak nem a jogvédő és korrupció ellenes tevékenységet folytató, s így a kormány által ellenségnek kikiáltott, működésükhöz külföldről is anyagi forrásokat szerző civilek megbélyegzésére irányuló kampány egyik első lépésének megalapozására szolgált ennek a véleménynek a közzététele. Visszacsatolásként a műsor elején közzétett híradásra, miszerint európai liberális és baloldali politikusok olyan magyarországi jogvédő civil szervezetek, mint pl. a Amnesty International és a Helsinki Bizottság hatására támadják a magyar migrációs politikát. (Ezt az értelmezést erősíti, hogy egy hónap múltán már a parlament elé is terjesztette a kormány a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot : “felismerve, hogy az egyesülési jog alapján létrejött szervezeteknek ismeretlen külföldi forrásból juttatott támogatások alkalmasak lehetnek arra, hogy külföldi érdekcsoportok e szervezetek társadalmi befolyásán keresztül saját érdekeket, nem pedig közösségi célokat érvényesíthessenek Magyarország politikai és társadalmi életében. Továbbá figyelemmel arra, hogy ez veszélyeztetheti az ország politikai, gazdasági érdekeit, a törvényes intézmények befolyásmentes működését.”)
Témajavaslat – Harc Brüsszellel: az Európai Bíróságon kell megvédeni a rezsicsökkentést ✓
A fideszes kommunikáció varázsszava immár négy éve a rezsicsökkentés, és legalább ilyen fontos a Brüsszellel szembeni szabadságharc is a kormányzat számára prioritást élvező ügyekben. Ezúttal Lázár János miniszter jelentette ki az Országgyűlés Európai ügyek bizottságában, hogy a viták folytatódnak Brüsszellel a rezsicsökkentés fenntartása miatt, és az Európai Bizottság pert is indíthat a magyar kormány ellen. Szerinte az átlagosan 25 %-os rezsicsökkentést veszélyezteti, ha kiveszik az állam kezéből a hatósági árszabást, és ha a multicégek által követelt díjtételeket vissza kellene építeni az energiaárakba. A Bizottság azonban ezt nem tűri tovább, így a kormánynak a bíróság előtt kell megharcolnia a rezsicsökkentés megmaradásáért.
Ez a téma szintén vitatott közügy, amelyről a különböző politikai erőknek, szakértőknek – nem feltétlenül a kormányéval megegyező – véleménye van. A hírműsorban azonban semmi kétely nem vetődött fel a rezsicsökkentés, illetve annak változatlan módon történő fenntartása tekintetében, pedig – sokoldalú megközelítésben – lett volna miből válogatni. A DK szerint például nem Brüsszel, hanem Orbán miatt drága a rezsi, a Magyar Energiakereskedők Szövetsége szakmai elemzése szerint lelepleződött a rezsicsökkentési kamu és egyes vélemények szerint a rezsicsökkentés miatt kerültek nehéz helyzetbe például a dunaújvárosiak a januári hidegek idején.
A teljes elemzés a Mérték honlapján olvasható.
Közlemény, 2023 . augusztus 8. A dezinformációval kapcsolatos friss kutatások, tudatos médiafogyasztást segítő anyagok és tényellenőrző cikkek fognak megjelenni a...
Az elmúlt évtizedekben számtalan szakma tűnt el a folyamatosan változó világban – nincsenek már nyomdai kéziszedők, telefonközpontosok vagy videótékások. A...
Kerekasztal megbeszélést szervezett a Mérték Médiaelemző Műhely 2022. május 19-én Helyi média – van jelene, lesz jövője címmel. Babos Attila...
Tisztelt Gábor László! Április 30-án az origo.hu Saját elemzője szerint is propagandalappá züllesztette Pikó a helyi újságot címmel megjelent írásban...
