Szúrópróba 13. – Mágikus realizmus 3. rész

blog-img_tartalomelemzes

A márciusi szúrópróba azt bizonyította, hogy az állami televízió egyre inkább kampány üzemmódba kapcsolt. Ennek része az ellenzék lejáratását célzó szerkesztési gyakorlat: az ellenzéki erők közötti, illetve az ellenzéki pártokon belüli konfrontációk tematizálása, illetve az ilyen ügyek a kormány elvárásainak megfelelő közvetítése. Az ellenzéki vélemények megjelenítése a kiegyensúlyozottság, sokoldalúság látszatát sem teljesíti, az ellenzék szerepeltetése pusztán a propaganda egyik eszköze.

Ellenzéki műsorpercek

A Közszolgálati kódex szerint a közszolgálati médiaszolgáltató által szolgáltatott műsorszámokban a pártok, politikai mozgalmak, társadalmi szervezetek, illetve képviselőik szerepeltetése, álláspontjaik kiegyensúlyozott ismertetése az állampolgárok sokoldalú tájékoztatása érdekében kötelező. Korábbi szúrópróbáink alkalmával is tapasztaltuk, hogy az állami média úgy kívánja teljesíteni az ellenzék szerepeltetésére vonatkozó kötelezettséget, hogy elsősorban a pártokkal kapcsolatos konfliktusos ügyeket, belső vitákat ismerteti meg a közönségével. A műsorokban 20-30 másodpercet kapnak a pártok kormányzatot kritizáló vagy önálló kezdeményezéseiről szóló hírei, ugyanakkor ennél jóval több műsorpercet fordítanak az ellenzéki nézeteltérések megjelenítésére, ellenzéki politikusok egymással való konfrontálódására. Az ilyen ügyek bemutatásánál az is bevett gyakorlat, hogy nem szólaltatják meg az összes felet, hanem sűrűn hivatkoznak a sajtóban (s főként a kormánybarát médiabirodalomhoz tartozó sajtótermékekben) már megjelent véleményekre, ott közölt álláspontokra és értelmezésekre.

A március 29-i esti nagyhíradóban is ez történt: 30-30 másodpercet kapott a parlamenti ellenzék két pártja arra, hogy a Jobbikos Apáti István a sajtó előtt bejelentse, a 300 milliós éves jövedelem fölött földesúr-adót vezetnének be, és vagyonelkobzást minden indokolt esetben, hogy ne lehessen eltitkolni a jövedelmeket. Ugyancsak fél percben ismertették az LMP társelnökének, Hadházy Ákosnak egy újabb, az uniós pénzt elherdáló kisteleki alibi-beruházást leleplező bejelentését.

Az ezeket a híradásokat követő – a pártok ellentéteiről szóló – összeállításokat pedig nyilvánvalóan azért szerkesztették adásba, hogy tudatosuljon a nézők számára, nincs alternatíva a kormánypártokon kívül. Újabb Jobbik-alapszervezet szűnt meg – adta hírül már tudósítása címében az állami hírműsor. Az anyagban amellett, hogy alaposan körüljárták a 7 tagú nyírturai szervezet megszűnését, megszólaltatták a párt szóvivőjét, a megszűnt alapszervezet elnökét, sokat foglalkoztak a párt és Simicska Lajos fiának, illetve magának a nagyvállalkozónak a kapcsolatával. Vona Gábor is megszólalt (az ATV felvételén kacsának nevezve azt az értesülést, hogy Simicska Lajos Ádám fia jelentkezett volna a Jobbikba), és hosszan idézték szóban és képben is az origo.hu március eleji cikkét, amelyben azt fejtegették, hogy egyre közelebb került egymáshoz az elmúlt években Vona és Simicska. A párt a cikk szerint szavazók százezreit és alapszervezetek tucatjait veszítette el, s ennek illusztrálására adtak hírt – az egyébként már másfél éve halódó – nyírturai szervezet felszámolásáról. A szervezet volt elnöke szerint önfeloszlatás történt, a Jobbik szóvivője a nyírturai alapszerv megszüntetéséről beszélt. Annyi mindenesetre kiderült, hogy a megszűnés előtt a helyi elnököt kizárták a pártból, mert demonstrált Vona ellen.

Továbbra sincs együttműködés a baloldalon címmel az összefogást kereső és összefogást elutasító pártok és politikusok véleményét mutatták be, többségében áttételesen. A politikai aktorok nem saját maguk fejthették ki nézeteiket, hanem leginkább egy-egy (kormánybarát) sajtóbeli megjelenésre hivatkozva tárták a nézők elé – sajátosan interpretálva – a híradásban bemutatott álláspontokat.

Beszédes, hogy az ellenzéki politikusok közül kiket szólaltat meg az állami hírműsor személyesen, és kik azok, akik csak egy más médium közvetítésével kerülnek a hírműsor szereplői közé. Gyurcsány Ferenc, a DK elnökének a szavait például egy kecskeméti lakossági fórumon készített rossz minőségű felvételről vágták be, amint tiltakozott Juhász Péter Együtt elnök előző napi Indexben megjelent elképzelése miatt, aki szerint sem a gyurcsányi, sem az MSZP dominálta világból nem kér. Juhászt nem szólaltatták meg, véleményét nem idézték, ellenben hangban és képben is megmutatták a 888.hu cikkét, miszerint „Juhász Péter irtózatos pofont kapott”, mert az általa javasolt potenciális együttműködők közül „az LMP és a tornából felmentett Momentum is elküldte a fenébe”, a Párbeszéd meg még gondolkodik. Az MSZP elnöke, Molnár Gyula saját hangon egymondatnyi szöveget kapott, miszerint „nem figyelünk most arra, hogy ki mit mond oldalról”, de azon álláspontját, hogy Botka Lászlónál és programjánál eddig senki nem mondott még jobbat, közölték. A legtöbb megszólalással saját hangon és narrációban is az állami hírműsor gyakori szocialista interjúalanya, Szanyi Tibor MSZP európai uniós képviselő rendelkezett, aki szerint Botka programját tulajdonképpen ő találta ki az MSZP elnökségéért indult kampányában, és – az ATV-ből bejátszott műsorrészlet tanúsága szerint – neki kellett volna lennie az MSZP elnökének és a miniszterelnök-jelöltnek is. De egyébként az összefogást senkivel nem támogatja.

Botka Lászlót nem kérdezték meg sem erről az ügyről, sem a következő, csaknem egy perces műsorelem kapcsán, amelyben Németh Szilárd FIDESZ-alelnök sajtótájékoztatójáról adtak hírt. A kormánypárti politikus kijelentette, az MSZP mindig is a milliárdosok pártja volt, Botkát korrupt és adóemelő szocialistának nevezte, aki programjában a gazdagok megadóztatásáról beszél, ő maga viszont több luxusnyaraláson is részt vett. A SZEVIÉP ügyben pedig több száz munkavállaló tönkretételében lehetett szerepe.

Az állami híradó itt már a látszatra sem adott, semmilyen módon nem ellensúlyozta a fideszes véleményt. Pedig, amint azt fentebb már idéztük, a közszolgálati médiaszolgáltatás számára zsinórmértékül rendelt Közszolgálati kódex szerint a pártok álláspontjának „kiegyensúlyozott ismertetése az állampolgárok sokoldalú tájékoztatása érdekében kötelező”. Az is előírás, hogy az eltérő álláspontokat úgy jelenítsék meg, hogy az érdeklődő közönségnek lehetősége legyen a különböző vélemények összehasonlítására. Az állampolgárok tájékozódási szabadsághoz fűződő joga ugyanis megköveteli, hogy a pártok, a szervezetek és a gazdasági élet képviselőinek véleménye azok közérdekű jellegére tekintettel, megfelelő súllyal szerepeljen az egyes műsorszámokban.

Ez a kötelezettség azonban semmiképpen nem teljesül, ha a tájékoztatás egyoldalú, elfogult, ha az érintett fél ki sem fejtheti a véleményét, nem reagálhat akkor sem, ha személyében támadják.

A teljes elemzés elérhető a Mérték honlapján.