Szúrópróba 14. – Soros-híradó

blog-img_tartalomelemzes1

Soros. Soros. Soros. Bár a 2017. április 26-i híradók fő témája az Európai Parlament plenáris ülésének Magyarországgal kapcsolatos vitája volt, mégis Soros György neve hangzott el a leggyakrabban az állami hírműsorokban. A koraesti híradóban 12 perc alatt 21-szer, az este fél nyolctól sugárzott nagyhíradó első 18 percében pedig 28-szor hallhattuk a kormány által fő ellenségnek tartott amerikai milliárdos nevét, illetve a vele kapcsolatban állandó jelzőként használt „amerikai pénzügyi spekuláns” kifejezést az M1 csatornán.

A műsorok persze nem önmagában emiatt nem feleltek meg a közszolgálati standardként megszabott kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos, sokoldalú, időszerű, megbízható és felelős tájékoztatás követelményeinek, amit a Közszolgálati kódexben is lefektettek, de a példa látványosan mutatja, hogy az állami híradó ez alkalommal is a kormány üzenetének egyszerű hordozójaként működött.

 A Magyarország-vita

Üzenet 1.: Soros

Az Európai Parlament plenáris ülésének a magyarországi helyzettel kapcsolatban szervezett vitáját az M1 csatorna élőben közvetítette délután. Így érdemes összevetni a hírműsort a közvetítéssel, hogy miként dolgozták fel az eseményt, milyen momentumait emelték ki, mit részleteztek, milyen információkat tartottak közlésre érdemesnek és miről hallgattak. Három önálló híradást készítettek az eseményről, kettőt a plenáris ülésről, egyet az azt követő sajtótájékoztatóról.

A vita kezdetén Frans Timmermanns az Európai Bizottság első alelnöke fogalmazta meg a Bizottság aggályait a magyarországi helyzettel kapcsolatban. Ismertette a felsőoktatási törvénymódosítással kapcsolatos véleményüket, amelyről egyértelműen azt gondolják, hogy az egy próbálkozás a CEU bezáratására, így emiatt kötelezettségszegési eljárást indított a Bizottság Magyarország ellen. A néppárti politikus azt is rögzítette, hogy a civil törvénymódosítás tervezetet is figyelemmel kíséri a Bizottság, mert a civil szervezetek a társadalom alapjai, ha nincs erős, szabad civil társadalom, akkor nincs erős társadalom sem. Nem lehet hagyni, hogy megbélyegezzenek civil szervezeteket, ugyanakkor a szervezeteknek átláthatóan kell gazdálkodni. A Bizottság kérdésesnek tartja, hogy a magyar menekültügyi törvénymódosítás összeegyeztethető-e az európai alapértékekkel, az emberi méltósággal, a szabadsággal, emberi jogokkal, toleranciával. Erről most tárgyal a Bizottság Magyarországgal.  Éles kritikát fogalmazott meg a Bizottság a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! nemzeti konzultációjáról, és pontról pontra megcáfolta a konzultáció állításait. Ennek során leszögezte, az Európai Unió nem Brüsszelről szól, az EU egy közös projekt, amelyet a demokratikus döntések nyomán a tagállamok – beleértve Magyarországot is –  terveztek meg, és hajtanak végre. A konzultációs kérdőív állításait sorra véve kijelentette, nem igaz az, hogy Brüsszel a rezsicsökkentés eltörlésére kényszerítené Magyarországot, a valóság az, hogy a Bizottság célja az olcsó és hatékony energiaszolgáltatás. Nem igaz az az állítás sem, hogy Brüsszel illegális migránsok befogadására kényszerítené Magyarországot.  Ezzel szemben tény, hogy az EU az illegális migráció ellen harcol, és Magyarországra nem illegális migránsokat, hanem 1293 menekültet kívánna áthelyezni a migrációs nyomásnak leginkább kitett Olaszországból és Görögországból. Azt az állítást sem bizonyítja semmi a Bizottság szerint, hogy civil segélyszervezetek támogatnák az embercsempészetet. Annak pedig épp az ellenkezője igaz, hogy Brüsszel megtámadta volna a magyar munkahelyteremtést, hiszen éppen az EU támogatásából jött létre 150 ezer munkahely az országban. Végül az sem igaz, hogy Brüsszel megtámadta Magyarországot az adócsökkentés miatt. Az EU adójogszabályokat minden tagállamnak egyhangúan kell jóváhagynia, és csak a minimális áfa szintet hagyja jóvá az Unió, az EU-ban legmagasabbnak számító 27%-os áfát a magyar kormány vezette be, nem Brüsszel, közölte Timmermanns.

Az állami híradóban mindebből nem sok hangzott el. Az Európai Bizottság által megfogalmazott aggályokat a CEU-ügy kivételével nem ismertették, azzal kapcsolatban rögzítették, hogy a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A többi vitás kérdésről még nagy vonalakban sem tájékoztattak, csak azt közölték, hogy a Bizottság figyeli a civil és a menekültjogi törvényt, és az uniós szerv szerint számos megtévesztő állítás szerepel a nemzeti konzultációs kampányban. A fent részletezett konkrétumok közül azonban egyet sem említettek. A Bizottság kritikus megállapításaira összesen 50 másodpercet szántak.

Timmermanns után Orbán Viktor bő 15 perces előadásban fejtette ki álláspontját. Leszögezte, hogy nagyra tartja a vitát, mert a demokrácia érvelésalapú, de szerinte Magyarország most egy amerikai pénzügyi spekulánssal áll vitában. Állítása szerint Soros György támadja Magyarországot. A CEU-t nem akarják bezárni, csak a visszaélés lehetőségét eltörölni, hogy az uniós egyetemek ne legyenek hátrányosabb verseny helyzetben, mint az Európai Unión kívüli államból származók. A civil szervezetek szabályozásával kapcsolatban csak átláthatóságot kíván a kormány, a nemzeti konzultációs kritikát lényegében visszautasította, a módszert pedig ajánlotta más európai országnak is. Megerősítette eddig is hangoztatott nézeteit az illegális bevándorlók betelepítéséről, az évi egymillió migránst Európába telepíteni akaró Soros Györgyről, a Brüsszellel szembeni rezsiharcról.

A híradó a miniszterelnök beszédét sokkal részletesebben, bő 3 percben ismertette. Az uniós kifogások tartalma nem derült ki az állami csatorna tudósításából, és valójában Orbán Viktor sem reagált annak konkrétumaira, tehát a híranyagból nem vált világossá, miről is szól a vita, így az összeállítás elsősorban arra szolgált, hogy a hazai nézők lássák, mennyire elkötelezett a miniszterelnök a Brüsszellel vívott csatározásban. Ez a tálalás tökéletes aláfestése volt Orbán Viktor szavainak, aki „azért jöttem, hogy megvédjem a hazámat” kijelentést tette a beszéde elején. A híradó műsorvezetője is ezt idézte e műsorelem felkonferálása kezdetén, ami egyúttal pontosan jelezte is, milyen feladatot vállalt az állami televízió: az esemény objektív, részletes bemutatása helyett a vitát a magyar miniszterelnök heroikus küzdelmeként állította be „az amerikai pénzügyi spekuláns” és brüsszeli segítői ellen. Megállapítható, hogy az állami hírműsor a magyar állampolgárok életét érintő, közérdeklődésre számot tartó kérdésről nem tájékoztatott kiegyensúlyozottan, hitelesen, hiszen nem közölt a nézők álláspontjának kialakításához szükséges lényeges információkat, nem segítette őket abban, hogy tájékozottan tudjanak állást foglalni a kérdésben.

Ez az egyoldalúság a témakör többi műsoreleménél is jellemző volt. A miniszterelnök brüsszeli beszédére reagáltak a hazai pártok, ebből a híradóban közreadták az MSZP és a Jobbik egy-egy kritikus mondatát összesen 16 másodpercben, majd a Jobbik véleményére a Fidesz ledorongoló reakcióját 22 másodpercben.

 Üzenet 2.: Soros

Ugyanez az arány(talanság) érvényesült a brüsszeli szimpátia-tüntetésekről szóló tudósítások szerkesztésében is. Az európai parlamenti vita előtt az EP épületénél két demonstrációt is tartottak, az egyiket a CEU mellett, a másikat a magyar kormány támogatására a Civil Összefogás Fóruma szervezte. A hírműsorban a CEU-s tüntetésről 30 másodpercben számoltak be, kiemelve, hogy a demonstrálók között külföldiek is voltak, a magyar kormány mellett kampányoló CÖF megmozdulásról bő egy percben adtak hírt. Ebben a CÖF elnöke hosszabban is megszólalt, majd a nyomaték kedvéért idézték is a szavait, miszerint a Soros György-féle civil szervezetek, beleértve az embercsempészekkel együttműködő karitatív szervezeteket, óriási kárt okoznak Magyarországnak és Európának.

 Üzenet 3.:  Orbán Viktor megvédi Magyarországot, Magyarország védi Európát

Külön műsorelemet szenteltek a felszólalásoknak és a magyar miniszterelnök válaszának. A hiteles tájékoztatás itt még inkább csorbult. A napirend tárgyalása során 31 képviselő kapott szót, összesen nyolcan támogatták a magyar miniszterelnököt, közülük két fideszes EP képviselő. Ebből a hírműsorban öt frakció képviselőjének a véleményét közölték, hárman a kifogásaikat hangoztatták, ketten az egyetértésüket fejezték ki a magyar kormány intézkedéseivel kapcsolatban. Majd Orbán Viktor válaszát részletezték, kiemelve a miniszterelnöknek az illegális bevándorlás megállításáról megfogalmazott elképzeléseit és azt, hogy a migránsok megállítása miatt Magyarország inkább elismerést érdemelne, mint támadást.

Az állami híradó ez alkalommal sem volt mentes az elfogultságtól. A műsorvezetői szöveg olyan szubjektív elemeket tartalmazott, amelyek átlépték a közszolgálati médiaszolgáltatásban megengedett határt. A műsorvezető például a felkonferálásban úgy fogalmazott, voltak olyan EP képviselők, akik olyan hevesen bírálták Orbán Viktor és a magyar kormány tevékenységét, „hogy kis híján rosszul lettek”. Vajon milyen objektív tény alapján tette ezt az értékelő kijelentést a műsorvezető? Mert valaki kiabálva beszélt?  Majd a miniszterelnök kiállásának jelzéseként közölte, Orbán Viktor azt mondta, hogy „ezek a politikusok a kocsmában nem mernének úgy beszélni senkivel, mint amilyen hangnemet Magyarországgal megengedtek”.  Csakhogy Orbán Viktor ilyet az Európai Parlament előtt egyáltalán nem mondott. A hírműsor költött, sőt hazudott, a kormányfő az ominózus megjegyzéshez hasonló kijelentést tett ugyan, de nem a plenáris ülésen a képviselők előtt, ráadásul nem is Magyarországra vonatkozóan, hanem a személyét ért támadás miatt. A vitát követően számára szervezett sajtótájékoztatón az Echo TV kérdésére válaszolva, Orbán Viktor az őt erőteljesen kritizáló Verhofstadt és Pitella képviselők megszólalására utalva mondta: „Az értetlenség dühöt szül. S miután nem értik, hát megtámadják az embert a személyében. És borzalmas dolgokat mondanak. Olyanokat, amilyeneket itt kint a kocsmában nem mernének mondani egymásnak az emberek, mert következménye van.”

A híradó nézői ezt nem tudhatták, feléjük az az üzenet ment át, hogy a magyar kormányfő keményen megvédi az országot az európai parlamenti képviselők előtt, még a tiszteletlen hangnemet is kikéri országának.  (Az ekkora ferdítést utóbb a köztévé is kínosnak tarthatta, mert a híradás írásos változatában már úgy szerepel a mondat, hogy „Orbán Viktor később azt mondta, hogy ezek a politikusok a kocsmában nem mernének úgy beszélni senkivel, mint amilyen hangnemet Magyarországgal szemben megengedtek maguknak”.)

 Üzenet 4.:  A migráció sorskérdés és Soros

A híradó külön tudósított a miniszterelnök sajtótájékoztatójáról is. A híradásban Orbán arról beszélt, hogy az Európai Unió sorskérdése a migráció, nem lehet beengedni a bevándorlókat, mert a két kultúra nem tud keveredni. A civil törvény módosítását is azért kezdeményezték, hogy átláthatóak legyenek azok a Soros-féle szervezetek, amelyek a magyar emberek akaratával szemben a migrációt támogatják.

A blokk végén Gulyás Gergely budapesti sajtótájékoztatójáról tudósítottak, aki arról beszélt, hogy Soros György intenzíven lobbizik Brüsszelben, megdöbbentő, hogy milyen sok EP képviselő van kapcsolatban vele, pedig a valódi célja a kerítés lebontása. Ezt a szöveget előbb a műsorvezető bevezetőjeként hallhattuk, majd – a nyomatékosítás jegyében – a fideszes politikus saját hangján, s így a 45 másodperces híranyagban hétszer jelent meg a Soros György.

A téma zárásaként a brüsszeli tudósító élőben jelentkezett és ismertette a CEU ügyében indított kötelezettségszegési eljárás menetrendjét, továbbá beszámolt arról, hogy a menekültjogi törvény kérdésében folyik az egyeztetés a Bizottság és a magyar kormány között.

Összegzésként elmondható, hogy a híradó beszámolója az Európai Parlament plenáris ülésének Magyarországról folytatott vitanapjáról nem volt kiegyensúlyozott, széleskörű és hiteles tájékoztatás helyett a miniszterelnök one-man showjaként mutatta be az eseményt. Más politikusok csak mellékszereplők voltak ebben az előadásban, az állami televízió feladata az volt, hogy erősítse az országáért mindig kiálló államférfi képét a nyilvánosságban. Pedig az EP nem Magyarországot és a magyar embereket, hanem a vezetés némely intézkedéseit bírálta.

 A teljes elemzés elérhető a Mérték honlapján.

 

Megjegyzés: A Mérték Médiaelemző Műhely és a Publicus Intézet elkészítette a 2017. április 26-28 közötti időszakban a legfontosabb magyarországi hírforrások tartalomelemzését, kifejezetten az EP vita visszhangját vizsgálva. A kvantitatív elemzés itt olvasható.