Teljes kép-telenség

blog-img_tartalomelemzes1

Az októberi Szúrópróba során a tények, és információk közötti önkényes válogatáson, a releváns tények elhallgatásán alapuló félrevezető, manipulatív szerkesztési gyakorlatra találtunk több példát is az állami média október 31-i esti hírműsoraiban.

„Soros legszebb álmai”

Az Európai Unió menekültpolitikáját tárgyaló hírblokkban – tíz nap alatt immár sokadjára – röviden ismertették az EP állampolgári, jogi, belügyi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) október 19-i jelentését a menekültügyi rendszer reformjáról. Az állami televízió ezt a tervet „az állandó felső korlát nélküli kvóta bevezetésének” nevezte el, ami értelmezésükben arról szól, hogy automatikusan minden bevándorlót szét kell osztani, aki belép az EU-ba, függetlenül attól, hogy jogosult-e a menekült státusra, vagy gazdasági bevándorló. És attól az országtól, amely nem fogad be menekülteket, ideiglenesen megvonhatnák a támogatást. Ráadásul „Soros György legszebb álmainak felel meg”, idézték szó szerint a Fidesz frakcióvezetőjét, Gulyás Gergelyt, hogy migránspárti Soros-szervezeteket is bevonnának a betelepítésbe. Ez az interpretáció azonban szándékosan félrevezető, a LIBE jelentéséről a tájékoztatás ebben az esetben nem volt teljeskörű és pontos, lényeges adatokat nem közöltek, így a nézők véleményének kialakítására alkalmas információk nem hangzottak el. A kormányzat érdekeinek megfelelően a tények közötti önkényes válogatással félretájékoztattak, hergelték a közönségüket. A híradásból az a kép keletkezhetett az emberekben, hogy bárkit, aki migránsként az Európai Unióba érkezik, valamelyik országban le kell telepíteni. A regisztrációval, ellenőrzéssel, a menedékkérelem elbírálásával kapcsolatos kötelezettségekről, arról, hogy csak az arra jogosultak kaphatnak védelmet, nem esett szó.

Még az állami média részeként működő MTI is árnyaltabban adott hírt a LIBE jelentéséről. Az állami hírügynökségi jelentésből ugyanis kiderül, a bevándorlók kötelesek regisztrálni, át kell esniük a biztonsági ellenőrzésen és a  menedékjogra való jogosultságukat is vizsgálni kell, csak ezentúl nem a frontországokban, ahol először az Unió területére léptek, hanem a részükre meghatározott rendszer szerint kijelölt tagországban.

A hírműsor készítőit ezek a részletek nem érdekelték, azokat az elemeket emelték ki, amelyek támogatták a menekültekkel riogató kormányzati értelmezést. Így kritika nélkül teret adtak annak az álláspontnak, hogy Soros nyíltan befolyást gyakorol az Európai Parlament döntéshozatalára (Gulyás Gergely), hogy Brüsszel feltett szándéka, hogy Európát elárassza migránsokkal (Szijjártó Péter).

Ami ellen csak úgy tud harcolni a kormány, ha az emberek részt vesznek a nemzeti konzultációban. Ami máris nagy siker, hiszen eddig 350 ezren töltötték ki a kérdőívet, pedig az ország nagyobbik részén még ki sem kézbesítették – ismertették az Origo értesüléseit.

Ragyogó sikerek – a rezsicsoda

A nemzeti konzultációra történő mozgósítást követően a magyar gazdaság jóhíreit vették számba. Ennek keretében összeállítást tettek közzé az egészségügyben november elsejétől bekövetkező, 100 ezer embert érintő béremelésről, tudósítottak arról, hogy jövőre adómentes lesz több állami ösztöndíj és a diákhitelhez kapcsolódó támogatás, hogy Magyarországon új részleggel bővíti irodáját egy nagy amerikai ingatlanos cég. És legfőbb sikerként azt tálalták, hogy a rezsicsökkentés eredményeképpen az elmúlt 4 évben átlagosan évente 170 ezer forintot takarított meg egy család. Ellátogattak egy nyíregyházi nyugdíjas asszonyhoz, aki boldogan mesélte, hogy nagyon örül a rezsicsökkentésnek, mert a megspórolt pénzt az unokáira tudta fordítani. A narrátor elmondta, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően 25%-kal csökkent a rezsiköltség, és míg korábban Magyarországon fizették csaknem a legtöbbet Európában az energiáért, tavaly nálunk lett az egyik legkedvezőbb az áram, a gáz és a távhő díja. Az áram ára a harmadik legalacsonyabb, a gáz ára a negyedik legalacsonyabb szintre csökkent. Az energiaügyi államtitkár pedig kiemelte, 2013 óta 1100 milliárd forint maradt a családoknál, épp annyi, amennyi extraprofitot korábban a multi energiacégek kivittek az országból, de a kormány ezt visszaadta a lakosságnak.

A rezsi ára, a lakhatás fenntartásának a költségei, az állami árszabályozás közérdeklődésre számot tartó kérdés, amelyről sokoldalú, hiteles, tárgyilagos tájékoztatást kellene nyújtania a közmédiának. A rezsiharc megítélése ugyanis vitatott, a bemutatott eredményeket nem azonosan értékeli a kormány és a szakemberek egy része.

A híradóban ábrázolt plakátegyszerűségű minősítés mögött álló tények és adatok ugyanis azt is jelzik  (itt, itt és itt) hogy több lehetett volna a megtakarítás, ha a kormány nem árazza túl a földgázt, ha a kedvezményeket a lakosság és nem a nagyfogyasztók kapták volna. És az EU egyik legolcsóbb energiadíjaival történő hivalkodás is félrevezető, hiszen egészen más a kép, amikor – amint az a Magyar Energetika és Közműszabályozási Hivatal adataiból is kitűnik – azt mérték, hogy ezek a rezsiárak mit jelentenek a háztartások havi jövedelméhez viszonyítva. Ebben a kontextusban az EU legdrágább harmadához tartozunk. Mindezek a számítások, szakértői vélemények és álláspontok hónapok óta ismertek. Amennyiben az állami média nem csak a kormánypropaganda szócsöve lett volna, korrekt tájékoztatást nyújthatott volna a szakmai adatok felhasználásával.

A teljes elemzés a Mérték honlapján érhető el.