Aki listáz, az uszít és kirekeszt. Aki listáz, az még a Fidesz torz jogrendszerében is számos súlyos jogsértést követ el.
Magyarország, 2018, néhány nappal a Fidesz újabb kétharmados többségét biztosító választás után. Lehetne ez a nagy megnyugvás időszaka, legalább a Fidesz részéről, legalább néhány napra. Ehelyett olyasmi történik, amire sok példát láttunk már, de minden példa katasztrófába torokolt: embereket listáz Schmidt Mária Figyelője.
A Fidesz sokadik udvari lapja ezzel olyan határt lépett át, ami mögött a teljes és totális sötétség tátong, a káosz, az erőszak.
Aki embereket listáz, származásuk, világnézetük vagy bármely jellemzőjük alapján, az elhiszi magáról, hogy ő több a listán szereplőknél. Aki embereket listáz, az a megbélyegzéssel el akarja lehetetleníteni mások munkáját, közéleti szerepvállalását, mások életét. Aki embereket listáz, az félelmet akar kelteni, nemcsak a listán szereplőkben, hanem azok szüleiben, gyerekeiben, szomszédaiban, mindenkiben. Aki embereket listáz, az olyan úton indul el, amibe belekalkulálja akár az erőszakot is.
Aki embereket listáz, az a lista minden tagjának emberi méltóságát megsérti. Jogosulatlanul kezeli az érintettek személyes adatait. Mivel a legkisebb újságírói erőfeszítésre sem hajlandó, elhunytak emlékét, kegyeleti jogait sérti. Mivel a listán szereplőket hazaárulónak, külföldi ügynöknek, idegen érdekek kiszolgálójának tünteti fel, megsérti a jóhírnevüket és a becsületüket.
Aki embereket listáz, az uszít és kirekeszt. Célponttá tesz embereket, szabad prédává.
Aki embereket listáz, az még a Fidesz torz jogrendszerében is számos súlyos jogsértést követ el.
A Mérték nem teheti meg, hogy szó nélkül hagyja ezt. Nem tiszteljük az egypárti Médiatanácsot, nem tartjuk alkotmányosnak a 2010-es médiatörvényeket, de jobb híján az alábbi beadványt fogalmaztuk meg.
Aki jóváhagyja a listázást, az maga is listázóvá válik.
Tisztelt Médiatanács!
A Figyelő című hetilap 2018. április 12-én megjelent számában A spekuláns emberei című írás körülbelül 200 személy nevét sorolja fel. A cikk szóhasználatában a felsorolt személyek „zsoldosok”, akik azon dolgoznak, hogy „érvényre [juttassák] Soros György akaratát”, és ezzel „küldetést teljesítenek”. Az előző hónapok kormányzati kommunikációja alapján egyértelmű, hogy a cikk azt sugallja, a felsorolt szervezetek és személyek Magyarország elárulói, ellenségei, akik valamiféle idegen hatalom tervét hajtják végre. A hetilap főszerkesztője, Lánczi Tamás az ATV Csatt című műsorának április 16-i műsorában a megjelent listáról kifejezetten azt mondta, azzal szerették volna megmutatni, „hogy kik azok, és hogyan működik az a hálózat, akik Magyarország, a magyar kormány ellen dolgoznak, akik azért dolgoznak, hogy Magyarországon valami teljesen más legyen, mint ami egyébként itt az elmúlt ezer évben volt”.
Személyes adatok ilyen listázása a legsötétebb történelmi időket idézi. A listázás célja a felsorolt személyek megbélyegzése, civil szervezetekben, egyetemeken végzett munkájuk olyan módon való feltüntetése, mintha az veszélyt jelentene Magyarországra. A cikk azt sugallja, hogy a felsorolt személyek közös jellemzője a világnézeti alapon nyugvó közös fellépés, a “küldetés teljesítése”. A listázott személyek megbélyegzésének az az egyértelmű üzenete, hogy a listán szereplő személyek társadalmi és szakmai tevékenységét el kell utasítani, a listázott személyektől el kell határolódni, őket a társadalomból ki kell rekeszteni.
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 17. § (2) bekezdése szerint a médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely vallási közösség kirekesztésére.
A Médiatanács 126/2017 (II.7.) számú határozata szerint a kirekesztést azon médiatartalom valósítja meg, amely egy csoport társadalomtól való idegenségét, különállóságát igyekszik elérni, vagy amellett érvel. Álláspontunk szerint a “listázás” mint újságírói megoldás minden esetben a nyílt fenyegetés eszköze, a megbélyegzettek “idegenségének” sugalmazása, a társadalom felé pedig egyértelmű felhívás a “listázottak” elkerülésére, kirekesztésére.
„Akkor minősülhet továbbá egy tartalom kirekesztőnek, ha annak kinyilvánítója arra törekszik, hogy az adott közösség tagjait valamilyen módon megakadályozza abban, hogy alkotmányos jogait érvényesíthessék, illetőleg ezt számukra megnehezítse. Az ilyen szándék végső soron az adott közösség tagjainak a mindenki mással egyenlő mértékben megillető méltósághoz való joga érvényesülését, érvényesíthetőségét ássa alá.” (126/2017 (II.7.) A Figyelőben megjelent lista álláspontunk szerint az azon szereplők számára jelentősen megnehezíti a véleménynyilvánítás szabadságának és az egyesülési jognak, továbbá a tudományos kutatás szabadságának a zavartalan gyakorlását.
A kifogásolt cikk olyan személyeket listáz, akiket a cikk írójának szándéka szerint is a világnézetük sorol egy társadalmi csoportba. A cikk kifejezetten az adott világnézeti csoporthoz tartozás alapján listázza az egyes személyek nevét.
Álláspontunk szerint a kifogásolt cikkel a Figyelő nevű sajtótermék megsérti az Smtv. kirekesztés tilalmára vonatkozó rendelkezését.
Fentiekre tekintettel kérjük a Médiatanácsot, hogy a Figyelő című hetilappal szemben folytassa le a megfelelő közigazgatási eljárást.
Budapest, 2018. április 18.
Közlemény, 2023 . augusztus 8. A dezinformációval kapcsolatos friss kutatások, tudatos médiafogyasztást segítő anyagok és tényellenőrző cikkek fognak megjelenni a...
Az elmúlt évtizedekben számtalan szakma tűnt el a folyamatosan változó világban – nincsenek már nyomdai kéziszedők, telefonközpontosok vagy videótékások. A...
Kerekasztal megbeszélést szervezett a Mérték Médiaelemző Műhely 2022. május 19-én Helyi média – van jelene, lesz jövője címmel. Babos Attila...
Tisztelt Gábor László! Április 30-án az origo.hu Saját elemzője szerint is propagandalappá züllesztette Pikó a helyi újságot címmel megjelent írásban...
